A nyomozás elhúzódása segíthette a rab halálra verésével gyanúsított börtönőrök szabadulását

 

Elégedetlen volt a nyomozás folytatásával – az Átlátszó információi szerint – a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának bírája, ezért 2017. május 8-án megszüntette annak a három börtönőrnek az előzetes letartóztatását, akik a gyanú szerint tavaly novemberben olyan súlyosan bántalmaztak egy fogvatartottat a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben, hogy a rab belehalt a sérüléseibe. A sértetti képviselő szerint felháborítónak tartja a büntetőeljárást, amelyet szerinte különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt kellene folytatnia a nyomozó hatóságnak.

43 ütés- és rúgásnyomot találtak azon a rabon – a 24.hu januári cikke szerint –, akit tavaly november 12-én börtönőrök verhettek agyon a Kozma utcai börtönben. A lap idézte a férfi Kékfénynek nyilatkozó ügyvédjét, aki azt mondta, hogy a fogvatartott egy matrac miatt halt meg. A férfi beteg volt, ezért állítólag napközben is feküdhetett volna az ágybetétet, de az őrök ezt nem akarták megengedni. Ezen szólalkoztak össze.

A műsor szerint a fogda folyosóját figyelő kamera felvételén látszik, hogy a gyanúsítottak belépnek a zárkába, majd két perc múlva az egyikük kihúzza a folyosóra a megbilincselt fogvatartottat, akit aztán elkísértek az egészségügyi körletre. A rab nem sokkal később a börtönorvos szobájában halt meg. Az első orvosi vélemény szerint a férfi szívelégtelenségben vesztette életét a több tucat ütés-, rúgás- és taposás nyom ellenére.

A történtek miatt a három börtönőrrel szemben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indítottak eljárást előzetes letartóztatásuk elrendelése mellett. Miután a nyomozó hatóság megállapította, hogy a gyanúsítottak „egymás tevékenységéről tudva közösen, szándékegységben bántalmazták a sértett fogvatartottat, aki a sérülések következtében életét vesztette”, halált okozó testi sértés gyanúja miatt folytatódott a nyomozás.

A gyanúsítottak egy hete kikerültek az előzetesből és otthonukban várhatják, hogy mi lesz a nyomozó hatóság vizsgálódásának az eredménye. A három börtönőr szabadlábra kerülésével kapcsolatban az Átlátszó megkeresésére a Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztálya arról számolt be, hogy az ügyészség ugyan szerette volna, ha Sz. László és társai továbbra is a rácsok mögött maradnak, de a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elutasította a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának meghosszabbítására irányuló indítványt és a terheltekkel szemben lakhely elhagyási tilalmat rendelt el.

„A törvényszék indokolásában rámutatott arra, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a büntetőeljárás sikerét biztosítani hivatott kényszerintézkedés, amelynek körében különös gonddal kell vizsgálni a feltételek fennállását. A bíróság nem látta megállapíthatónak azt – tették hozzá –, hogy a büntetőeljárás sikere csak és kizárólag a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel lenne biztosítható, ezért utasította el annak meghosszabbítására vonatkozó ügyészi indítványt.”

Erről szerkesztőségünknek Sz. László védője, Kertész Gusztáv azt mondta, hogy Kiss Károly bíró úgy vélte, hogy az eljárás megindulása óta a nyomozásnak már jóval előrébb kellene tartania, ráadásul az ügyvéd szerint a szakértői vélemények sem egyértelműek. Ezek alapján nem látta jónak a bíró azt, hogy a gyanúsítottak továbbra is előzetes letartóztatásban maradjanak.

A sértetti képviselet ellátó Fahidi Gergely ügyvéd szerint viszont a nyomozással semmi gond nincs, és a börtönőrök ellen társtettesek által különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt kellene eljárni.

„Nem tudok ehhez hasonló másik ügyet, ahol ilyen súlyos bűntett elkövetésével gyanúsított személyek ennyi idő után kikerülhettek az előzetes letartóztatásból. Az, hogy május 13-án helyszíni bizonyítási kísérlet helyett kihallgatást tartottak a Kozma utcai börtönben, amiről minket nem is értesítettek, számomra azt jelzi, hogy mindent megtesz a hatóság azért, hogy minket távol tartson. Már az is megdöbbentő volt, hogy a nyomozási bíró kétségbe vonta, hogy aki megbízott minket a képviselettel, az valóban az áldozat fia lenne, ezért egy ideig a kollégámmal az ügyben tanút segítő ügyvédként jártunk el.”

Csikász Brigitta