Itt vannak a felcsúti kisvasút utasforgalmi adatai, Mészáros Lőrinc végre kiadta

 

Felcsút polgármesterének adatközlése szerint 2016-ban 23 779 jegyet adtak el a Vál-völgyi kisvonatra, több csoport pedig ingyenesen utazhatott.

Február közepén írtunk arról, hogy a kisvasutat üzemeltető, Mészáros Lőrinc által vezetett “A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány” megtagadta az adatigénylésünket, melyben arról érdeklődtünk, hogy mennyi jegyet adtak el a vonat 2016. április 30-i indulása óta. Az alapítvány arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy ők nem látnak el közfeladatot, és nem kaptak pénzt a költségvetésből. Arról nagyvonalúan nem tettek említést, hogy 600 millió forint uniós támogatáshoz jutottak a kisvasútra.

Február végén viszont Mészáros Lőrinc interjút adott a hvg.hu, a 24.hu, illetve a HírTV riporterének, és ott a hvg.hu munkatársa megkérdezte tőle, miért titkolják a kisvasút utasforgalmi adatait. Mészáros erre azt válaszolta, hogy nem titkosak az adatok.

HVG: Miért nem nyilvánosak a kisvasút utasforgalmi adatai?

M.L.: Nyilvánosak. Mitől lenne ez titok?

HVG: Arra hivatkozva nem adják ki, hogy nincs benne közpénz. Az, hogy uniós támogatás van benne, nem számolták ide. 

M.L.: Megnézem, de természetesen válaszolunk, nincs ebben semmi titkolnivaló.

Ezután levelet írtunk a felcsúti polgármesternek, hogy mikor számíthatunk a kisvasút utasforgalmi adataira. Néhány nappal később Mészáros Lőrinc sajtósa, Zsohár Melinda az alábbi tájékoztatást küldte az Átlátszó munkatársának:

„Mészáros Lőrinc ígéretéhez híven küldjük önnek a kisvasút forgalmi adatait.

A hivatalos összesítés szerint 2016. május 30. – 2016. december 31. között 23 ezer 779 darab menetjegyet váltottak. Ebben nem szerepelnek a helyi óvodások, iskolások, kicsiny helyi közösségek, amelyek jegymentességet kapnak. Néhány kedvezményezett csoport (mozgás- és egyéb sérültek külön kérésre, meghívott vendégek) szintén jegy nélkül utazhattak – nem büntették meg őket…

Voltak kiemelkedő hetek, a jellegzetes és látványos eseményekhez, illetve természeti jelenséghez kapcsolódóan, mint a szentjánosbogár-rajzás, a váli-völgyi zsúr. A nyári hónapokban – júliustól augusztus végéig – ugrásszerűen nőtt a forgalom, kirándulók, szünidejüket töltő gyerekek töltötték meg a kocsikat, hetente 1700-1100 közötti létszámban.

Szeptember 1-jétől jelentősen lecsökkent az eladott jegyek száma, néhány százra. December 3-4-én a mikulásvonatozók 1300 jegyet váltottak. December utolsó két hetében szünetelt a járat.

Idén január-februárban pár tucat jegyet váltottak, esetien indították el  a kisvonatot, a február 14-iki Valentin-napon és környékén pár száz jeget vettek meg a fiatalok.

Az alcsúti kastélypark hóvirágnyílása a válvölgyi kisvasút forgalmát ugyancsak meglódította az első hétvégén, március 3-4-5-én 2090 jegyet adtak el!

Természetesen mindezen adatok annak tükrében értékelendők, hogy ez a kisvasút nem a tömegközlekedést szolgálja, hanem nosztalgia, turisztikai céllal született. A régi, MÁV-vérkeringésbe tartozó vasútvonal a múlté, akik emlékeznek rá, sokan szívesen látják e szerény „utódát”, s főként az eredeti külsejének megfelelő állomást, azaz felvételi épületet és a hajdani állapotot idéző egyéb épületeket, vasúti tereptárgyakat.”

Most már csak azt nem tudjuk, milyen vállalásokat tett a kormány az Európai Unió felé a felcsúti kisvasút 600 millió forintos támogatásáért cserében, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is veszettül titkolja az ezzel kapcsolatos információkat.

Erdélyi Katalin