Vállalható Vállalkozás program a korrupció ellen

2017 elején indult a Vállalható Vállalkozás program, amelynek keretében a magyarországi vállalkozások önellenőrző teszt segítségével deríthetik ki, hogy mennyire átláthatók. A projektről a kezdeményezés elindítójával, és egy lelkes résztvevővel beszélgettünk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Transparency International 2016-os korrupcióérzékelési mutatója szerint Magyarország kifejezetten korruptnak számít, a maga 48 pontjával, amellyel az 57. helyre került. Ugyan vannak mögöttünk bőven, de egy olyan országban, ahol a KSH adatai szerint több mint félmillió vállalkozás működik, ez rengeteg elcsalt pénzt és igazságtalanul megkötött üzletet takar.

A Bridge Budapest, a Transparency International és a Közép-európai Egyetem (CEU) összefogott és létrehozta a Vállalható Vállalkozás programot. A magyar vállalkozások most kitölthetnek egy önellenőrző tesztet: 80%-os eredmény felett elismerés a jutalmuk, mivel válaszaik alapján tisztességes üzletnek számítanak. Azok, akiknek ez nem jön össze, útmutatást kaphatnak ahhoz, hogy miként válhatnak tisztább és átláthatóbb vállalkozássá.

Mindez ugyanakkor felveti a kérdést, hogy van-e élet a teszt után? Mi történik a valóságban azokkal, akik megbuknak a teszten? És hova tovább azoknak, akik már így is átláthatónak számítanak? Miért gondolják a szervezők, hogy ez a program tényleg megváltoztatja a magyar vállalkozások hozzáállását?

Ezekre a kérdésekre a kezdeményezés elindítója, Pistyur Veronika (Bridge Budapest) és egy lelkes vállalkozó, Gál-Berey Tünde (Villám Fordítóiroda) adott választ.

Gál-Berey Tünde (j) és Pistyur Veronika (b). Fénykép: Szántó Gerzson

Nem könnyű feladat

Egy olyan országban, ahol az antikorrupciós hírlevelet nap, mint nap meg lehet tölteni a politikusok piszkos ügyeivel, nem kis feladat azt kitűzni célul, hogy megváltozzon a társadalom felfogása. Pistyur Vera szerint éppen ezért alulról kell elkezdeni az építkezést: nem azokkal kezdik, akiknek a szájába kell rágni és el kell magyarázni, hogy korruptak. A kezdetekben sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy létrehozzanak egy hálózatot azokból a kisebb vállalkozásokból, amik tisztességesek, de nem kapnak elég nyilvánosságot.

„Azt a nemet, amikor még pici vagy, egy nagy megrendelésre kimondani, azt marha nehéz. Tisztában kell lenned azzal, hogyha ezt elvállalod, akkor szembe köpöd azt, amiért eddig dolgoztál. Ezt a döntést nagyon nehéz meghozni, hogyha mégis az üzleti siker és a pénz a motiváció. De ha az ember úgy alakítja a szervezetet, hogy kap támogatást, nálunk a fordítóktól és a megrendelőktől, akkor igenis lehet nemet mondani.” – meséli Gál-Berey.

A Bridge Budapest rendszeresen szervez az átláthatóságot és a tisztességes cégvezetést célzó találkozókat. Ezek szolgálhatnak helyszínül mindazoknak, akiknek mondjuk nem sikerült elérni a 80%-os határt, de azokat is szívesen látják, akik jó eredményt értek el az önellenőrző teszten.

„Nem az a cél, hogy valakit pellengérre állítsunk, ha nem éri el a 80%-ot. Kapunk tőlük leveleket, amiben jelzik, hogy nem sikerült ezt elérni, de ezen és ezen még fogok csiszolni és köszöni, hogy felhívtuk erre a figyelmet.” (PV)

A program elsődleges célja tehát az, hogy a vállalkozások egyáltalán végigolvassák a teszt kérdéseket, és elinduljon egy diskurzus. A következő lépés pedig, hogy a válaszadók aktívan bekapcsolódjanak ebbe a programba: beszámolót írjanak a weboldalra, tovább osszák a kezdeményezést, és dolgozzanak a teljes átláthatóságért. Mindebben segítenek a Bridge Budapest workshopjai és vállalkozói rendezvényei.

A legkülönbözőbb vállalkozások csatlakoztak a programhoz

Pistyur Vera elmondta, hogy

„Olyat még nem láttunk, hogy valaki elérte volna a 100%-ot. De a tesztet sikeresen kitöltők között vannak különbségek, elég változó képet mutat: a munkatársakkal való viszonyban van fejlődési lehetőség. De persze szektor-specifikusak a problémák.”

A teszt összeállításának egyik fő szempontja az egyszerűség és a gyorsaság volt. Négy különböző területet vizsgál: a cégvezetést, a munkatársakkal és üzleti partnerekkel való viszonyt, illetve a pénzügyeket. Gál-Bereynek nem tartogatott sok meglepetést a teszt:

„Nekem a kérdések ismerősek voltak, mert az üzleti modellem részét képezik. A legjobban az tetszett benne, hogy pont ezekre kérdezett rá. Mert ez az a négy rész, amelyre közvetlen befolyásod van. […] Nekem is vannak hiányosságaim, ezeken már picit változtattam is.”

A cikk megjelenéséig összesen 179 vállalkozás regisztrált az oldalon, ami még igen alacsony (a kitöltők száma ennél magasabb lehet). Ugyanakkor a szervezők biztosak benne, hogy ez a szám nőni fog. A kitöltők között van alkatrészgyártó, toborzóiroda, de a Prezi is csatlakozott a kezdeményezéshez.

Gál-Berey Tünde. Fénykép: Szántó Gerzson

Trend az átláthatóság?

A politikában ugyan nem látszik, hogy divatba jött az átláthatóság, de a Transparency International Magyarország tavalyi felmérése azt mutatja, hogy a fiatalok már nem törődnek bele a korrupcióba.

„A magyar fiatalok 61%-a nem tűri el, ha egy cégen belül becsapják, ha nem tisztán működnek. Egyre többször halljuk a cégek részéről is ezt, hogyha például egy fiatal ma nem érti, hogy az az értékteremtés, ami egy cégen belül zajlik, miért történik, miért van – tehát nem magyarázzák el neki – akkor nem lép abba a folyamatba.”

– állítja Pistyur, és hozzáteszi, hogyha egy vállalkozás, amely nem alakítja át ennek megfelelően a folyamatait, az le fog maradni. Véleménye szerint az internet játszhat ebben a változásban nagy szerepet. Gál-Berey mindezt kiegészítette ezt azzal, hogy amikor tíz éve elindította a vállalkozását, akkor ez a fajta hozzáállás, a tudatosság ménem volt általános:

„Amikor én erre a piacra léptem, tehát a fordítói piacról beszélek, akkor egy nagyon sötét képet láttam. Ahol egyáltalán nem volt törekvés sem arra, hogy néhány egyszerű innováción keresztül fenntarthatóbbá, átláthatóbbá és egyébként üzletileg sikeresebbé tehessük ezt a piacot. […] Itt most egy gyönyörű kapaszkodót ad ez a program ahhoz, hogy hogyan lehet kitisztítani egy vállalkozást, és hogyan lehet egy egyébként jól működő, tudatos vállalkozást továbbfejleszteni.”  

Hisznek benne

Pistyur azt is el tudja képzelni, hogy a jövőben a cégek ezen a rendszeren keresztül ellenőrzik majd egymást, hiszen szerinte a Vállalható Vállalkozások programból világosan kiderül, hogy egy cégnek fontos-e a korrektség és az átláthatóság.

„Nem tudom megmondani, hogy mikorra fogunk ott tartani, hogy a magyar cégek 1%-a a kitöltől között van és a 80%-ot elérte. De azt hiszem, lesz ereje annak, amikor el tudjuk mondani hogy van ötszáz ilyen cég, ezer ilyen cég. Sőt a mikrokörnyezetünkben lehet, hogy azt vesszük észre, hogy egyre több ilyen céggel találkozunk.”

Pistyur Veronika. Fénykép: Szántó Gerzson

Gál-Berey is hasonlóan gondolkodik. Szerinte, ha minél többen használják mondhatni ellenőrzésre a kezdeményezést, akkor előbb-utóbb nagyon sokan lesznek, hiszen senki nem akar majd kimaradni ebből és ezáltal elesni egy üzlettől. Ő maga is kötött már úgy szerződést, hogy előtte ellenőrizte az üzleti partnert a Vállalható Vállalkozáson keresztül.

Nem fenyeget a „lebukás” veszélye

A kezdeményezés készítői nem tárolják a kitöltők adatait, így azt sem tudják, hogy melyek azok a vállalkozások, amelyek nem érték el az ideális 80%-ot. Ebben az esetben a kitöltőtől nem is várják el a regisztrációt, tehát a vállalkozásra van bízva, hogy kér-e segítséget avagy nem.

Adatot sem gyűjtenek, így nem tudni pontosan, hogy hány vállalkozás töltötte ki a Vállalható Vállalkozás önellenőrző tesztjét.

Katona Fruzsina