Még mindig nincs leírva Budaházyék ítélete – megbüntették a késlekedő bírónőt

Lassan fél éve lesz annak, hogy Budaházy György és társai első fokon megkapták büntetésüket, ugyanakkor a kihirdetett verdiktet az ítélkező bíró, Kenéz Andrea a mai napig nem foglalta írásba – tudta meg az Átlátszó.  A Fővárosi Törvényszék részéről megkeresésünkre azt nyilatkozták, hogy mivel a bírónő nem készült el a munkával, intézkedéseket tettek vele szemben.

Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42

„A Fővárosi Törvényszék elnöke visszavonta a bíró munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, továbbá más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett” Kenéz Andrea bírónővel szemben – közölte a bíróság sajtóosztálya az Átlátszó megkeresésére. Afelől érdeklődtünk, hogy a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt meghozott ítélet miért nincs még leírva. Budaházy György védője, Szikinger István szintén úgy nyilatkozott, hogy a bírói döntést írásba foglalva a mai napig nem kapták kézhez.

A törvényszék részéről megjegyezték azt is, hogy „a büntető kollégium vezetője a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott többlethatáridőt biztosította a bíró részére”, de ez sem vezetett eredményre, ezért tették meg a már említett intézkedéseket. Megjegyezték, hogy „késik az írásba foglalás, de az folyamatos”.

Bírósági forrásaink szerint Kenéz Andrea bírónőt nagyon megviselték azok a támadások, amelyek a Budaházyék eljárása során érték.

Emlékezetes, tavaly rendőröknek kellett a Fővárosi Törvényszéken felsorakozniuk, amikor a Budaházy-perben kihirdetett ítélet után a vádlottak szimpatizánsai kiabálni kezdtek, sőt még a tárgyalóterem ajtaját is feltépték.

Az egyenruhásoknak a karzatot ki kellett üríteniük. Közben Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője összevitatkozott a bíróval, akinek korábban, még 2010-ben nyílt levelet is írt Budaházy György mellett kiállva, és kérve előzetes letartóztatásának megszüntetését.

Kenéz Andrea bíró — Fotó: Magyar Nemzet / Béres Attila

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, 2007 és 2009 között erőszakosan próbált beavatkozni a hazai politikába. Így meg akarták akadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását. A vádpontok között szerepeltek Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor megverése is.

Budaházy György 2009 júniusában került előzetes letartóztatásba, ahonnan két év múlva került házi őrizetbe, majd kapott lakhelyelhagyási tilalmat. A Budaházy ellen folyó büntetőeljárások közül az egyik arról szólt, hogy az ügyészség a férfit alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolta a megjelent írásai miatt. Ebben az ügyben a Kúria 2012-ben végül harmadfokon felmentette Budaházyt.

Az ítélet és a házi őrizetes-előzetes letartóztatásos csiki-csuki

Kenéz Andrea bírónő Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottak fellebbezést nyújtottak be.

Budaházy György és hat vádlott-társa a súlyos büntetés ellenére házi őrizetbe került, további három emberrel szemben pedig a bírónő lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

Később a vádhatóság sikerrel fellebbezett a házi őrizet ellen, így tavaly október végén Budaházy György előzetes letartóztatásba került. A férfi védője, Szikinger István azért nem értett egyet a bíróság döntésével, mert nem vizsgálták meg, hogy a két hónap alatt, amíg védence házi őrizetben volt, megpróbált-e elrejtőzni, befolyásolt-e tanúkat, vagy fennállt-e a bűnismétlés veszélye.

Szikinger István jelezte, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság eljárását kezdeményezi Budaházy György érdekében, Morvai Krisztina pedig közkegyelmet kért a Budaházy-ügy terheltjeire.

Elmaradt írásba foglalás, távozó kollégiumvezető

Ezen fejlemények idején, de a mai napig sem foglalta írásba a bírónő az ítéletet, amire a szóbeli kihirdetés után legfeljebb hatvan napja lett volna. Amíg a bírói döntés nincs leírva, addig az eljárás nem kerülhet másodfokra és nem születhet az ügyben jogerős ítélet.

Kenéz Andrea ellen jó néhány évvel ezelőtt már kezdeményezett fegyelmi eljárást a Fővárosi Törvényszék (akkor még Fővárosi Bíróság) elnöke, mert a bírónő több esetben is jelentősen túllépte az ítéletek írásba foglalására kapott határidőt. Az egyik a Tocsik-ügy volt, a másik pedig szintén egy rendkívül bonyolult, 46 vádlottas büntetőper.

Kenéz Andrea részére – mint az Átlátszó érdeklődésére küldött bírósági válasz tartalmazza – többletidő is rendelkezésre állt Mikó Gergelynek, a büntető kollégium vezetőjének a jóvoltából. De ezzel sem tudták elérni, hogy a bírónő befejezze az ítélet leírását. Egy forrásunk szerint Mikó Gergely ezért távozott a posztjáról.

Erre vonatkozóan az Átlátszó azt a tájékoztatást kapta, hogy a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője 2016. december 31-i hatállyal mondott le tisztségéről, ami az ő személyes döntése volt. Az Országos Bírósági Hivatal 2016. december 20-án pályázatot írt ki a kollégiumvezetői állás betöltésére, annak elbírálásáig a törvényszék elnöke Gimesi Ágnes kollégiumvezető-helyettest kérte fel.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.