Horribilis árú tanulmányok, luxus-tanulmányutak, az elnök cégével kötött drága kompetencia-felmérés jellemezték a Budapesti Iparkamara gazdálkodását. Egy független szakértő is átvizsgálta a szervezetet, és számos szekrényből csontvázak hullottak ki.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke heti rendszerességű korrupcióinfóján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara költéseit vette górcső alá. A közelmúltban független szereplők átvilágították a szervezetet, Hadházy pedig közérdekű adatkéréssel jutott hozzá a gazdálkodási adatokhoz. Mindkét forrás hatalmas visszaélésekre világított rá.
Az antikorrupciós szóvivőként is szereplő politikus véleménye szerint azért is óriási bűn a Kamara pénzszórása, mert az oktatásra, a szakmák elsajátítására szánt pénzeket szórakozták el a kamarai vezetők.
A “modellprogram duális rendszerű szakképzési tartalmak pilot jellegű átültetésére” fantázianevű EU-s finanszírozású TÁMOP program projektgazdája a Nemzeti Munkaügyi Hivatal volt. A projektben részt vett a BKIK is. Ismét bebizonyosodott Hadházy tételmondata, miszerint a tanulmányírás az új olajszőkítés. A projektből bruttó 25 millió forintért fizettek ki egy 48 oldalas tanulmányt, ami félmillió forintot jelent oldalanként.
A tanulmány elméletileg a Kimeneti kompetenciák önértékelésen alapuló mérésének elemzésén alapul és a Konszenzus Alapítvány nyerte a tárgyban kiírt közbeszerzést. Hadházy azt vélelmezi az alapítvány honlapja alapján, hogy inkább az adóoptimalizálás miatt választották az alapítványi formát.
További meghökkentő közbeszerzések jellemzik a projektet. A honlapja alapján a szakmák oktatásához nem nagyon kapcsolódó Consilium Kft 22 millióért alakította ki például a kárpitos vagy faiipari technikus vizsga vizsgakövetelményeit. A Duális képzés ismertségéről háromszázezer forint/oldal áron írt tanulmányt az ATALA Kft, melynek a honlapját legnagyobb valószínűséggel egy “közpénzfaló Coelho” bullshitgenerátorral töltötték fel.
Az egyik programból, az “Út a szakmaválasztáshoz” ösztöndíjprogram 6 milliárdjából roma diákok szakmához jutását kellett volna elősegíteni, de 600 millió folyt el a Budapesti Iparkamarán keresztül. A kamarai költségvetés szerint ennek pénznek a kétharmadát, 400 milliót szolgáltatásokért fizettek ki. Hadházy adatkérésére adott válaszukban még utalnak egy százmilliós és egy 112 milliós kiadásra “iskolalátogatások és üzemlátogatások szervezése”, és +csoportos pályaorientációs tanácsadás” szervezése kapcsán, de a közbeszerzési értesítőben ezeknek nincs nyoma.
Viszont a programból számos tízmilliós tétel került kiosztásra “Kiszervezett jogi tanácsadás”, “belső kontrolling”, “programértékelés”, „menedzsmentet segítő szolgáltatás” és ” kommunikáció” jogcímeken magánszemélyeknek, illetve cégeknek. Mindezt a roma gyerekeknek szánt pénzből. Ezen túl is vannak extrém módon túlárazott tételek a közbeszerzések között. Páldául 2500 forint/darab áron nyomtatták ki a negyven oldalas prospektusokat, melyeket ötmillióért szerkesztett egy cég.
Hadházy az Átlátszónak elárulta, hogy a kiadványt szerkesztő cég egyik tulajdonosa a politikus sógora. Úgy fogalmazott, hogy
“Volt egy kellemetlen beszélgetésünk”.
További szembeötlő tételeket is talált a beszámolókban Hadházy. A“Szakma sztár” kiállításra elvileg ötven alkalommal negyven gyerek buszoztatására szerződött a HK-Lavent PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ Kft, bruttó húszmillióért.
Ennek a cégnek nem látszik a referenciáiból, hogy korábban lett volna bármilyen szállításhoz kapcsolódó tapasztalata. Miközben az említett célra a közbeszerzési szerződést 2015.04.20-án kötötték meg, a cég tevékenységi körébe a személyszállítást, utazásszervezést és konferenciaszervezést csak 2015.04.28-tól jegyeztek be.
Ha a piaci ár feletti, 500 forintos kilométer költséggel számolunk akkor a bruttó húszmillióból negyvenezer kilométer buszutat tettek meg a cég által üzemeltetett buszok, azaz átlagban ezer kilométert. Vagyis minden buszúton az országon belüli lehető legnagyobb távolságot (pl. Záhonytól Nagykanizsáig) tették meg.
De nemcsak az előző elnökség kiadásaival kapcsolatban vannak összefonódások a szervezetnél. Hatezer diáknál végzett kompetenciafelmérést harmincmillióért a MELÓ-Diák kft a BKIK kiadásai alapján. Dr. Kiss Zoltán jelenlegi BKIK elnök, egyben Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, 2012 májusától tulajdonosa annak a Meló-Diák Kft-nek, amely 2014 júliusában szerződött a BKIK-val, egyéni kompetencia mérésre és kiértékelésre hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
