Az embereknek Andy Vajna és Rogán Antal jut eszébe az adóelkerülésről

Erkölcstelennek tartják az adóelkerülést az emberek, de végeredményben az a fontos, hogy legyenek új munkahelyek – ez az egyik tanulsága annak a frissen készült kutatásnak, amelyet a Demnet készített. A kormánytól és az adóhatóságtól azonban hatékonyabb fellépést várnak, és az offshore cégek tulajdonosait is szívesen megismernék.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hirdetés

Magyarországra még nem használják az adóparadicsom kifejezést, pedig lehet, hogy nem volna túlzás. Ezt erősíti az is, amikor 2016-ban arról írt az Átlátszó, hogy a General Electric magyar leányvállalatának társasági adókulcsa akár 1,3 százalékosra is lefaragható. Nincs szükség másra, mint könyvvizsgálói kreativitásra, a növekedési adóhitelre és előzetes adójóváírásra. És hogy mennyi az adóalap? 4000 milliárd forint, jórész Svájcból importálva. Nem csoda, hogy az esetre felfigyelt a svájci Tagesanzeiger nevű lap is.

A tax dodginggal, vagy adóelkerüléssel (bár ez a fordítás nem teljesen fedi le a fogalmat) már mi is többször foglalkoztunk, de leginkább a globális vonatkozásokkal. Például azzal, hogy az OECD-országok évente 135 milliárd dollárt adnak különféle segélyprogramok keretében a fejlődő országoknak, miközben adóelkerülés miatt 160 milliárd dollár áramlik ki ezekből a nehéz helyzetben lévő régiókból.

Arra azonban kevés figyelem irányult, hogy Magyarországon az emberek hogyan viszonyulnak az adóelkerüléshez, mi a véleményük róla. A Demnet ezért 2016 novemberében a Publicus Intézettel együtt készített egy kutatást 1000 fős reprezentatív mintán, az eredményeiket pedig egy jelentésben publikálták.

A megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él és csak a negyedük véli úgy, hogy legális eszközök is rendelkezésre állnak, azonban érdemes figyelembe venni, hogy sokan egyáltalán nem is tudtak válaszolni a kérdésre, iskolai végzettségtől függetlenül (1. ábra).

Abban a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett, hogy mivel az adózás és a járulékfizetés költség, elfogadható, ha egy magánszemély vagy egy cég szeretné legális eszközökkel minimalizálni a költségeket, azonban a válaszadók több mint fele szerint az adóelkerülés még legális eszközökkel is erkölcstelen.

A kutatás során rákérdeztek konkrét adóelkerülési ügyekre, a legtöbben Andy Vajna nevét mondták, majd Rogán Antalét, illetve az „offshore”-t, mint címszót (2. ábra). A legismertebb adóparadicsomnak Ciprus bizonyult, ezt követte a Kajmán-szigetek és Luxemburg. A legnagyobb adóelkerülőknek a politikusokat tartják, a multik és a gazdasági háttéremberek előtt (3. ábra).

Annak, hogy miért tudják elkerülni ezek a szereplők az adófizetést, a megkérdezettek szerint leginkább az az oka, hogy senki nem kéri számon őket, valamint megvédik őket a politikusok. A 8 osztályt végzettek vagy szakképzettek szerint viszont fontos szerepe van annak is, hogy a sajtó nem képes feltárni ezeket az ügyeket és a közvélemény sem figyel oda.

Arra a kérdésre, hogy kinek van a legnagyobb lehetősége a hatékony fellépésre, a kormányt (87 százalék) és az adóhatóságot (86 százalék) említették a legtöbben, az oknyomozó újságírókat 57 százalék, míg a civil szervezeteket mindössze 40 százalék (4. ábra). A kormány hozzáállásáról azonban képet adhat az, hogy a jelentés bemutatását kísérő kerekasztal-beszélgetésre, hiába kaptak meghívót, sem a Fidesz, sem a KDNP nem küldött delegáltat.

A megkérdezettek 86 százaléka mondta azt, hogy a multiknak jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Ugyanakkor a 75 százalékuk szerint végeredményben az a fontosabb, hogy egy vállalat mennyi munkahelyet teremt és nem az, hogy mennyi adót fizet. Ez arra utalhat, hogy a napi megélhetési gondok felülírják az adóelkerüléssel kapcsolatos fenntartásokat.

Erkölcstelennek tartották azt, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatják a nagy vagyonokat és kerülik el az adófizetést, és ezért szükség lenne az országok közötti adóharmonizációra és tudnunk kellene, hogy milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött. Az adófizetés mértékét azonban személyes adatnak tartják, és a megkérdezettek szerint jobban kellene őriznie az adótitkokat az államnak.

A kormány által nyújtott adókedvezményekkel kapcsolatban megkérdezték azt is, hogy a válaszadók szerint kinek lenne erre leginkább szüksége rá és itt pártpreferencia szerint is besorolták a válaszokat. A baloldali ellenzék szavazói a szegényeknek, a Jobbik, a bizonytalanok és a kormánypártok inkább a kkv-knak adnák. A szegények támogatottsága a kormánypárti szavazók körében volt a legalacsonyabb, a nagycsaládosoké viszont náluk a legmagasabb.

A vizsgálat szerint az emberek az emberek 77 százaléka érdeklődik valamilyen formában a közügyek iránt, míg a gazdasági/pénzügyi hírek a 70 százalékukat érdekli. Korosztályt tekintve leginkább a 30-44 év közöttiek kíváncsiak ilyen információkra, végzettség szerint pedig a diplomások, legkevésbé pedig a szakképzettséggel rendelkezők, illetve a 60 év felettiek.

Ugyan a megkérdezettek 52 százaléka aktív kereső (főállásban vagy részidőben), mégis csak 46 százalékuk fizetett személyi jövedelemadót, és nekik is csak a 63 százaléka rendelkezett az adó 1 százalékáról. Ez utóbbi mutató a kutatás készítői szerint azért fontos, mert egyfajta adótudatosságot feltételez.

D. Kovács Ildikó

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.