Nagy ügyet nyert Strasbourgban a Helsinki Bizottság (és az Átlátszó)

Ma, a szóbeli meghallgatás után csaknem pontosan egy évvel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának tizenhét bíróból álló Nagykamarája döntött a Helsinki Bizottság adatkérésének ügyében, amit még 2011-ben adtak be a kirendelt védők adataiért. Az ügy jelentősége messze túlmutat a konkrét adatkérésen. Eldőlt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye továbbra is védi a közérdekű adatokhoz való jogot. A meghallgatáson az atlatszo.hu jogászai is képviselték a Helsinkit.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

Strasbourgi szuperbíróság előtt képviseli az Átlátszó a Helsinki Bizottságot – a közérdekű adatokhoz való jog európai védelme a tét

A 15-2-es szavazati aránnyal meghozott döntés helyt adott a Magyarország ellen benyújtott panasznak, amit a Helsinki Bizottság azután nyújtott be, hogy a magyar bíróságok elutasították a rendőrség által megtagadott, a kirendelt védők nevét és az általuk ellátott ügyek számát tudakoló adatkérések megtagadása miatt indított adatperes kereseteket.

Az ügynek a konkrét adatkérésen vagy a kirendelt védők tevékenységének ellenőrzésén túlmenő jelentőségét az adta, hogy a közérdekű adatok igénylésének jogát annak idején nem foglalták kifejezetten bele az Emberi Jogok Európai Egyezményének szövegébe. A Bíróság eddigi gyakorlata azonban beleértette a szólásszabadsághoz való jogba a közérdekű adatok megismerésének jogát, mondván: az állam nem hozhat létre közvetett cenzúrát azáltal, hogy önkényesen akadályokat gördít a véleményalkotáshoz szükséges információk megszerzésének útjába.

Egyszerűbben megfogalmazva nem létezhet valódi vélemény-és szólásszabadság a közérdekű adatok megismeréséhez való jog nélkül. Az eredetileg a sajtóra kialakított megismerési jogot a Bíróság a TASZ kontra Magyarország ügyben 2009-ben kiterjesztette az olyan társadalmi szervezetekre is, amelyek az állami működés megfigyelését és a nyilvános viták alakítását végzik.

Ennek a gyakorlatnak a megerősítése vagy elvetése volt a mostani ügy tétje. Jelentőségét mutatja, hogy hatalmas nemzetközi érdeklődést váltott ki az eset: harmadik félként beavatkozott az ügybe több nemzetközi civil szervezet és a brit kormány is. (Utóbbit egyébként az magyarázza, hogy a brit legfelsőbb bíróság egy adatkérési ügyben tavaly év elején nyíltan megkérdőjelezte a strasbourgi gyakorlatot, arra is hivatkozva, hogy azt a Nagykamara eddig még nem erősítette meg.)

Az ügy előzményeiről és a jogvita tárgyáról bővebben itt olvashat, a döntés itt érhető el, tartalmáról és következményeiről pedig részletesen is beszámolunk majd.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.