Csúszhat az Operaház műhelyházának létrehozása

A kormány idén 23 milliárd forintot adott az Operaház felújítására, tavaly pedig 14 milliárdot az intézmény új kőbányai épületére. Az egykori MÁV-járműjavító felújítása azonban valószínűleg csúszni fog, mert az első tender eredménytelen lett: a bontási és tetőjavítási munkákra túl drága ajánlatot nyújtottak be a jelentkező cégek.

Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány 23,2 milliárd forintot biztosít az Operaház teljes körű felújítására, amely 2018 májusáig valósulhat meg.

Az Operaház október 17-én ki is írt két közbeszerzést az ezzel kapcsolatos építési munkákra: nettó 6,6 milliárd forintért az Operaház Andrássy úti épületének színpadépítéssel kapcsolatos feladataira és nettó 9,2 milliárdért az Operaház épületeinek (Andrássy út 22., Hajós u. 11., Hajós u. 13-15., Révay u. 22.) generálkivitelezésére. Az ajánlatokat mindkét tenderen november végéig várják, és a kiírások szerint 2017 márciusában kezdődhetnek meg a munkálatok.

Egy másik nagy operaházi projekt azonban valószínűleg csúszni fog, az Operaház és az Erkel Színház új műhelyházának, illetve próbacsarnokának kialakításához szükséges bontási, acélszerkezet- és tetőfelújítási munkákra meghirdetett eljárás ugyanis eredménytelen lett.

Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint „a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlattevővel.”

A tendert még jóval a 23 milliárdos kormányzati bejelentés előtt, áprilisban írta ki az intézmény, ez ugyanis a felújítás első üteme, amelyre egy 2015-ös kormányhatározat többféle jogcímen összesen 14 milliárdot forintot biztosított. Az Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacsarnoka nem akárhol, hanem a MÁV egykori Északi járműjavítójában lesz a X. kerületben, a Kőbányai úton. A 25 ezer négyzetméteres úgynevezett Eiffel-csarnokban és a kapcsolódó épületekben összesen 21.700 négyzetméteren kell tetőfelújítást végezni, 60 tonnányi acélszerkezetet kell renoválni és megerősíteni, 10 ezer négyzetméteren pedig épületbontás lesz.

A tervek szerint így fog kinézni, ha elkészül:

Ókovács Szilveszter főigazgató az Operaház honlapján elérhető tájékoztatóban részletesen ismerteti a projektet:

„Az Eiffel-csarnok 220 méter hosszú, 110 méter széles, Magyarország legnagyobb, állami kézben lévő műemlék – épülete. Három hektáros park lesz körülötte, játszóterekkel. Elbontjuk a kerítést, hogy nyitott közterületté váljon. A régi vasútállomáson lesz az operastúdió, mely délután zeneisko – laként és gyakorlóként is működhet. A jelmeztárat és jelmez – kölcsönzőt az egyik oldalcsarnokba költöztetjük, és lesz egy üzemeltetési épület is. (…)

200 férőhelyes parkolót alakítunk ki, és – szemben a belsőbb kerületekkel – ide lehet is autóval járni. Hátul helyet kap egy rekreációs terület, hisz ma már 1050 közalkalmazott dolgozik nálunk. Az Operában régen volt sportélet, pl. kenuszakosztály, foci. A 24 ezer négyzetméter összes alapterületből nyolcszázon alakítunk ki pályát, lehet majd „gyúrni”, a szabadtéren pedig tengópálya, felnőttjátszótér és futópálya épül.

Maga a csarnok az összes raktárnak, az összes műhelynek, a próbacentrumnak, a rekreációs övezetnek ad helyet. Az előcsarnokból nyílik majd a színházterem (mely voltaképp az egyik próbaterem, mobil nézőtérrel, zenekari árokkal). Itt kb. 400 nézőt tudunk majd leültetni a becsúsztatható, felülről töltődő széksorokban. A zenekari árok melletti színpad az Opera méretére készül. A terem 900 négyzetméteres, a kerület is ki tudja használni rendezvényekre, mobilfalak révén akár az aulával is összenyitható. A tíkfa étkezőkocsiban lesz a büfé, s egy híres magyar mozdony, az 1911-ben gyártott 301- es szériájú gőzös emlékeztet majd a vasutas múltra.

A legfelső szinten pálmaligetet létesítünk. A fűtéssel aligha lesz baj, inkább a hűtés okozhatna gondot, de nyáron, a legnagyobb forróság idején üzemszünet lesz. Az üvegfelületek nyithatók, így kimegy a meleg. (…)”

A gigantikus projekttel kapcsolatos feladatokra összesen négy ajánlat érkezett. Pályázott a ZÁÉV Zrt., a Kész Zrt., a Laki Épületszobrász Zrt., valamint a Strabag-MML Kft. és a West Hungária Bau Kft. alkotta konzorcium, azonban egyikük sem kapta meg a megbízást az Operaháztól. A közbeszerzési tájékoztató szerint a ZÁÉV és a Kész Zrt. érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a másik két ajánlattevő pedig akkora összegűt, amelyre nincs anyagi fedezete az intézménynek.

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.