A rendőrségtől sértetten távozott exzsarukat is felkeresnek a robbantás ügyében

Olyan volt rendőröket is végigjárnak a Teréz körúti robbantót keresve a nyomozók, akiknek korábban valami gondjuk akadt a munkahelyén és leszereltek – értesült az Átlátszó. Az egyik érintett sérelmezte még a feltételezést is, azt pedig, ahogy a nyomozók viselkedtek vele, kikérte magának. Emellett úgy vélte, a rendőrök kezében nem sok minden lehet, ugyanis csak arra voltak kíváncsiak, arra, hogy van-e információja a robbantással kapcsolatban. Márpedig ő régóta nyugdíjas.

 
„Nagyon szomorú vagyok, mert látom, hogy a bajtársaim gyáva patkány merénylője ellen indított hajsza kifulladni látszik.” Ezzel vezette fel néhány nappal ezelőtti Facebook-bejegyzését egy volt rendőr, akit a Teréz körúti robbantás ügyében hallgattak meg az otthonában.

A posztban a férfi egyébként sérelmezte, hogy a nyomozók szerint akár egy olyan egykori rendőr támadhatott kollégáira, akinek sérelme van a volt munkahelyével szemben, és nagyon kiakadt ezen a feltételezésen. A férfi az Átlátszónak elmesélte történetét. Névtelenséget kért, mondván, nem az ő személye a fontos, hanem az, ahogy eljárnak az ügyben a kollégái.

Ismert, szeptember 24-én éjszaka a Teréz körúton robbantás történt, amikor egy járőrpáros haladt el egy üresen álló üzlet előtt. Mindkét egyenruhás megsérült; a rendőrnő súlyosabban, de már túl van az életveszélyen. Az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja.

Az elkövetőről a térfigyelő kamerák alapján tettek közzé nem túl jó minőségű fotókat és videókat, de egyelőre nem sikerült beazonosítani, pedig tízmillió forintos vérdíjat is kitűztek a tettes fejére. A hatóságok október 10-ig 774 állampolgári bejelentés kaptak.

„Nem voltam otthon, amikor szombaton délután megkerestek a rendőrök, így a családomra rögtön ráhozták a szívbajt, miután közölték, hogy a rendőrségtől vannak és engem keresnek. A nejem azonnal hívott is telefonon, és hazasiettem. A nyomozókkal a házunk előtti parkolóban üdvözöltük egymást. Kezdetben nagyon arrogánsan viselkedtek, sőt szakmaiatlanul is.”

Ezalatt a férfi azt értette – fejtette ki az Átlátszónak –, hogy amikor megkérte őket, hogy mondják meg, miért keresték fel és térjenek a lényegre. „Van-e információm a robbantásról” – szegezték nekem a kérdést –, „majd amikor azt feleltem, hogy nincs, búcsúztak is, hogy akkor ők mennek.”

Az egykori zsaru szerint ez minden csak nem nyomozási taktika vagy megfelelő információszerzés. „Nem hagytam, hogy elmenjenek, megmondtam nekik, hogy most akár akarnak, akár nem, bejönnek és kávéznak egyet velem, közben pedig megnyugtatják a családomat, ha már rájuk ijesztettek.”

A férfi szerint a kávé melletti beszélgetés során derült ki, hogy a robbantó utáni hajsza egyik szálaként végignézik azokat a rendőröket is, akiknek valami gondjuk támadt a testületnél és sérelmük lehet a céggel szemben.

Évekkel ezelőtt valóban a rendőrségen akartak pitiáner bosszút állni akkor, amikor a Teve utcai rendőrszékházra sortüzet adtak le. A történtekről annyi derült ki, hogy a vélelmezett tettesek egy erőszakos bűncselekmény elkövetőinek az elfogását akarták megtorolni. A rendőrség szerint képbe kerültek az ügyben, az ügyészség viszont úgy vélte, az összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek az érintettek meggyanúsításához.

„Elfogadom, hogy ez is egy verzió, amit meg kell nézni, de nem esik túl jól. Emellett elfelejtik, hogy azért mert valaki zsaru volt, az nem jelenti automatikusan azt is, hogy ért a robbanóanyagokhoz és -szerkezetekhez. Persze mondhatják, hogy az internetről ma már minden megtanulható, de én ezt nem gondolom ilyen egyszerűnek. Egyébként attól, hogy volt egy ügyem és leszereltem a rendőrségtől, nem lennék képes a kollégáimmal szemben ilyen szörnyű tettre.”

Mindehhez hozzátette a volt zsaru azt is, hogy ha felmerülne ennek a lehetősége, akkor valahogy ennek megfelelően kellett volna faggatózniuk a rendőröknek.

„Aztán a feltett kérdés, hogy mit tudok a robbantásról, leginkább azt mutatta számomra, hogy teljes a tanácstalanság az elkövető személyére és motivációjára vonatkozóan, ha ilyen formán próbálnak valamilyen nyomra bukkani.”

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.