A magyar gazdaság felpörgetésének ürügyével indult, végül csúfosan elbukott a letelepedési kötvény. A témával sok cikkben foglalkoztunk az Átlátszón, ebben az összeállításunkban felidézzük azt is, hogy ki járt a legjobban az üzlettel. Segítünk: nem a magyar állam.
„A letelepedési kötvényekre nem lesz szükség” – mondta ki a halálos ítéletet a kötvényekre Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2016. október 27-i kormányinfón. Azt is hozzátette, hogy a kötvény felülvizsgálata már fél évvel korábban megkezdődött, nincs köze ahhoz, hogy a Jobbik ezt szabta feltételként az alkotmánymódosítás elfogadásához. A hivatalos indoklás szerint megváltozott a piaci helyzet és jobb feltételekkel is talál az ország befektetőket. A miniszter indoklásának némiképp ellentmond, hogy még 2016 tavaszán is kötöttek szerződést egy újabb céggel kötvényforgalmazásra.
Az alábbi idősoron végigkövetheti a letelepedési kötvények történetét a törvényi feltételek megszületésétől a megszüntetést bejelentő sajtótájékoztatóig.
Profit az offshore közvetítőknél
Az államkötvények révén a magyar állam finanszíroztatja magát a kötvényvásárlókkal, és a kötvényekért kamatot fizet. A letelepedési kötvény kamatát törvényileg szabályozzák, 2,5 százalékos szinten. Az utóbbi időben ennél csak olcsóbban jutott hozzá pénzhez a magyar állam. Jelenleg az euró alapú prémium államkötvény kamatszintje 2 százalék.
A haszon nagy része közvetítő cégeknél landolt. Ezek a cégek a letelepedési kötvény vásárlóitól jutalékot kértek. A jutalék a 250 ezer euró névértékű kötvénynél az Index számításai szerint 45 és 70 ezer euró között volt. Az Átlátszó felmérése szerint 2015-től a legtöbbkereskedőnélmár 60 ezer euró volt a jutalék.
Haszon keletkezett abból is, hogy a kötvényhez diszkontáltan jutnak hozzá a vevők, így a kamat is a kereskedőknél maradt a kötvény lejártáig.
Ez azt jelenti, hogy miközben a vevő 300 ezer eurót fizetett a cégnek egy 300 ezer euró névértékű kötvényért, az offshore cégek az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) az öt évi kamatos kamattal csökkentett összegért vásárolták meg, pontosan 265 200 euróért.
Öt év múltán, a kötvény lejártakor, a kamatokkal együtt a névértéket, 300 000 eurót kap vissza a cég, majd a letelepedő vásárló. Ez a kamatokból álló bevétel kötvényszelvényenként 5 800 euró, a most árusított kötvénynél 34 800 euró vásárlónként, ami egy kötvényre vetítve 10,8 millió forintot tesz ki.
A témában a legaktívabb újság, az MNO szerint 2727-en szereztek letelepedési jogosultságot kötvényvásárlás útján, további 650 fő pedig tartózkodási engedélyt szerzett. Ezen felől családegyesítési szándékkal további 4 832 fő jött hazánkba a kötvények segítségével.
Tehát összesen 3 377 kötvényt adhatott el az ÁKK, a közvetítő cégek haszna így a jutalékkal és a náluk maradt kamatokkal együtt közel 320 millió euró, mai áron közel 99 milliárd forint.
Lázár János szerint (lásd a fenti idővonalat) 315 milliárd bevételt jelentett a magyar államnak a letelepedési kötvényprogram 2016 augusztusáig.
2015 augusztusában közölt cikket a Foreign Policy a kínai internetezők keresési szokásairól. Azt nézték meg, hogy a Baidu internetes kereső milyen tippeket ad az egyes országokra való keresés során.
Németországról például az jut eszébe a kínaiaknak, hogy „zsidókat öltek”, Svájcról pedig az, hogy semlegesek. És Magyarországról? A letelepedési engedély. Ezt a számok is alátámasztják: a magyar letelepedési kötvény Kínából hozta a legtöbb engedélykérelmezőt, 2013 és 2016 között 6 300 főt.
A tartózkodási engedélyt, illetve letelepedési engedélyt kérvényezők nemzetiségét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tartja nyilván. Amikor valaki letelepedési kötvényt jegyez, kiváltja a „nemzetgazdasági érdekre történő tartózkodási engedélyt” is plusz 60 euróért.
Ez nem azonos a “sima” tartózkodási engedéllyel, ugyanis a kérelmezőnek igazolnia kell a nemzetgazdasági érdeket, vagyis azt, hogy potenciális befektetőként lehet rá tekinteni. Ennek igazolására lehet használni a letelepedési kötvényt.
Nemzeti letelepedési engedély kérelmezéséhez a „sima” tartózkodási engedély is elég, feltéve, ha a kérelmező vásárol mellé letelepedési kötvényt is. Mindkét típusú engedély öt évig érvényes, amely egyszer vagy többször meghosszabbítható.
Szerettük volna elkészíteni ezeket a grafikonokat a 2016-os évre vonatkozóan is. A BÁH a részletes adatokat kérő levelünkre szokatlanul szűkszavúan válaszolt, mindössze az idei évre vonatkozó adatot közölte.
Ugyanakkor kérdés nélkül hozzátették, amit eddig is tudtunk, azt, hogy „A letelepedési kötvényprogram egy nemzetközi mintákon és gyakorlaton illetve és európai uniós szabályokon alapuló befektetési program, szigorú törvényi és nemzetbiztonsági feltételekkel.”
Az MNO információi szerint továbbra is a kínaiak körében volt a legnépszerűbb a program.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
