OLAF-jelentés: újabb magyar projektet hoz rossz példaként a csalás elleni hivatal

Az Átlátszó által feltárt magánklinikás projekt után újabb esettanulmányt közölt Magyarországról az Európai Csalás Elleni hivatal: 2015-ben valaki hamisított sorozatszámú használt gépekkel próbált meg nyomtalanul eltüntetni 4,3 millió eurónyi támogatást.

 

Idén sem maradt magyar esettanulmány nélkül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése. A 2015-ös riportban egy olyan, uniós támogatással megvalósuló, 4,3 millió eurós (1,3 milliárd forintos) projektről írnak, amelynek során egy gyárat szereltek fel új gépekkel. Az ázsiai beszállító cég igazából a magyar kedvezményezett irányítása alatt állt, a papíron új, valójában azonban használt gépek árait felsrófolták és a sorozatszámot is megváltoztatták rajtuk. Az olasz hatóságok közreműködésével sikerült megtalálni a gépek eredeti forrását, a magyar hatóságok pedig próbálják megtalálni a hiányzó pénzt.

2014-ben az Átlátszó cikksorozata alapján indított az OLAF vizsgálatot és ezt esettanulmányként is szerepelte előző jelentésében. Két évvel korábban annak jártunk utána, hogy egy csepeli magánklinikán túlárazott gépeket vásároltak EU-s pénzből, a klinikát működtető cégháló a Seychelle-szigetekig ért és olyan orvosokat foglalkoztattak, akik nem is igazi orvosok. 2016-ban pedig egy szintén az Átlátszó által bemutatott vakszoftver-projekt miatt kezdtek vizsgálódni.

Az OLAF ugyan támogatja, hogy az uniós tagországok kifejlesszék a saját korrupcióellenes stratégiájukat, a hivatalos szervek mégis vajmi kevés bejelentést küldenek a hivatalnak, 2015-ben például csak 65-öt – áll az OLAF friss, 2015-re vonatkozó jelentésében. Az összesen 380 bejelentésből 315 származott privát forrásból (Magyarországról a 21 bejelentésből 20), amely ugyan fontos részét képezi a vizsgálatoknak, mégis kevésbé megbízható, mint egy erre szakosodott állami hivatal kezdeményezése.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2008 és 2015 között az OLAF 22 esetben javasolta a magyar hatóságoknak, hogy indítsanak vizsgálatot különféle, uniós támogatásokat érintő csalás gyanúja esetében. Ezek közül 18 alkalommal nem született semmilyen döntés, három esetben elutasították a vizsgálatot, és mindössze 1 alkalommal indult vizsgálat.

A strukturális alapok és mezőgazdasági támogatások esetében a magyar hatóságok 1876 alkalommal találtak valamilyen rendellenességet, ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan csalásról van szó. Az OLAF 29 esetben zárta a vizsgálatot olyan javaslattal, amelyek segítségével kompenzálni lehetne a veszteséget. Ha a magyar hatóságok végrehajtanák az ajánlott lépéseket, az OLAF szerint az ebben a kategóriában kiosztott támogatási összeg 3,5 százalékénak megfelelő ellopott pénzt lehetne visszaszerezni. A jelentésből  jól kiolvasható, hogy a strukturális és mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó gyanús tevékenység kiugró mértékben – Magyarország mellett – Szlovákiára, Romániára és Bulgáriára jellemző.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.