Megjött az apanázs – közzétették a Miniszterelnökség első negyedévi támogatási listáját

Változatlan prioritás a kormányközeli tudomány és emlékezetpolitika, de jut a szomszéd országbeli baráti magyar szervezetek finanszírozására is. Megint szétdobott másfél milliárdot a Miniszterelnökség a miniszterelnök kedvencei között.

 

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

 

A Lezsák-birodalom ugyan súlyos találatot kapott múlt vasárnap, de a Lakitelki Népfőiskola fontos partnere, a keleti nyitás nevű sikertörténet körül bábáskodó Alapítvány a kelet- és közép-európai kutatásért és képzésért nevű szervezet azért megkapta a Miniszterelnökségtől a maga 150 millióját. Akárcsak tavaly.

Hogy 2014-ben volt-e apanázs a kormánytól, azt nem tudjuk, mert az alapítvány arra az évre nem adott le beszámolót – szerencsére ez nem volt akadálya sem tavaly, sem idén a miniszterelnöki támogatásnak. Feltesszük, 2014-ben sem maradt pénz nélkül az alapítvány, hiszen 2012-ben és ’13-ban is kaptak 100, illetve 150 milliót. Becsüljünk a kisebb összeggel a leadott 2014-es beszámoló híján, az eredmény 650 millió forint – ennyivel tolta meg a kormány a Lezsák-közeli szervezetet az elmúlt öt évben.

Hogy ténylegesen mire ment el ez a temérdek pénz, arról csak sejtéseink lehetnek, mert a szervezet kettő darab beszámolója jórészt az alapító okirat szó szerinti másolatát tartalmazza, az érdemi információkkal elég szűkszavú. 2013-ban kutatták például a magyarság honfoglalás előtti történetét, az őstörténetet Cseljabinszk térségében, feldolgozták Mándoki Kongur István hagyatékát („a magyarok a legnyugatabbra élő kazakok, és a kazakok a legkeletebbre élő magyarok” – ahogy az egyik rendezvényükön fogalmaztak.)

De az alapítvány sokrétű tevékenységének része középiskolai orosz műveltségi vetélkedők szervezése is. És nyilván nem volt ingyen a Kurultáj megszervezése sem – ez a 2012-es beszámolóban szerepel -, és a „Tudományos együttműködés Oroszországgal” nevű tevékenység is pénzbe került. De nemcsak konferenciázgatásra költött az alapítvány és az általa működtetett kutatóközpont, 1 millióval járultak hozzá Attila hun nagyfejedelem szobrának felállításához.

A tudományos ismeretterjesztés a lakitelki bázison sem szünetel: 2015-ben mongol-magyar műfordítói tábort szerveztek a Népfőiskolán, ugyanitt belarusz-magyar és kazak-magyar országismereti tábor is volt.

Idén sem maradt ki a miniszterelnöki pénzosztásból Schmidt Mária projektje, a  Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETKK). Az Terror Háza Múzeumot is működtető alapítvány 2014-ben ment igazán nagyot: a 388 milliónyi saját bevétele mellé még 1,7 milliárd támogatás folyt be, ebből 1,6 milliárd jött a központi költségvetésből. Ehhez képest morzsapartinak tűnik az idén két jogcímen juttatott 640 millió: 260 millió működésre, és 380 millió az 56-os évfordulós rendezvények, megemlékezések támogatására.

Igaz, ez a cím pontosan így hangzik: „(…) ’56-os emlékévhez kapcsolódó programok megvalósítása I.” Nem alaptalan feltételezés, hogy még jön néhány támogatási megállapodás, meg lennénk lepve, ha az összeg végül nem überelné a 2014-es rekordot.

Egy idén januári kormányrendelet ugyanis 4680 millió forintot biztosít a programok lebonyolításához, további 7470 millió forintot pedig „(…) a civil szervezetek, közintézmények, önkormányzatok és egyéb szervezetek programjai pályázati úton történő megvalósításához”. Az ’56-os emlékév kormánybiztosa Schmidt Mária lesz, de lesz emlékbizottság is, amit Balog Zoltán miniszter elnököl, mellette éppen Schmidt Mária a társelnök, aki

„(…) az Emlékbizottság működési feltételeinek biztosítását, a programok megvalósítását, valamint a pályázatok lebonyolítását a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványon (a továbbiakban: Közalapítvány) keresztül látja el.”

És mit csinál még az emlékbizottság? „(…) rendelkezik a Közalapítvány számára a működési feltételek biztosítására, a programok megvalósítására, valamint a pályázatok lebonyolítására rendelkezésre bocsátott források felett.” Igen, a holokauszt-emlékévvel nagyjából befürdött Schmidt Mária diszponál az ’56 megünneplésére szánt 12 milliárd fölött.

A pénz permetezése már meg is kezdődött, a fentiek fényében érthető, hogy a vitatott megítélésű történész nem bánkódik az alapítványának juttatott első adag pénz relatíve szerény voltán.

Jóval kisebb volumenű megemlékezés lesz a Márton Áron-emlékév, erre mindössze 80 milliót szán a kormány, a támogatás kedvezményezettje a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület. Az elektronikus bírósági nyilvántartásban némi zavar mutatkozik a szervezet adatai körül, mindenesetre a Pro Patria saját bevallása szerint a 2014-es évet 0 forint vagyonnal és ugyanennyi bevétellel zárta.

Eddig biztos nem vetette fel őket a pénz, mert bár az emlékévnek saját honlapot csináltak, az oldalon található Pro Pátria logó alatt azonban csak egy fb-profilhoz vezető link van. Hogy mi az apropója az 1896-ban született erdélyi püspök idei ünneplésének, azt nem könnyű belátni – azért a 120 év nem egy klasszikus jubileum-, talán valóban annyi mindössze, hogy „Születésének 120. évfordulója alkalmából (…) 2016-ban a nemzetpolitikai államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett.”

200 millióból erősítheti a közösségi tudatot és az anyanyelvi oktatást a szlovákiai Phoenix Polgári Társulás, és nem kell szorongania tovább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, megkapta az idei 250 millióját a Demokrácia-központok működtetésére. Aprópénz az eddigiekhez képest, de sok magyarországi folyóirat kiadója bontana pezsgőt, ha a felét megkapná annak a 8 milliónak, amivel a kormány támogatja a Vajdaság Ma című portál működését.

Becker András

kép: MTI/Mohai Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.