Gázgyár épül a kisajátított földeken, a gazdák nevetséges kártérítést kapnak

Az indiai Apollo Tyres gumigyár miatt tette rá a kezét magántulajdonú földterületekre korábban a gyöngyöshalászi önkormányzat. Most egy olasz gázgyár miatt akarják elvenni több gazda földjét. A tulajdonosoknak mindkét esetben minimális kártérítést kínáltak, de ők nem akarnak belenyugodni abba, hogy kisemmizik őket.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

A mostani történet kísértetiesen hasonlít egy általunk korábban megírtra, ami röviden összefoglalva így hangzik: 2014-ben Gyöngyöshalászon az önkormányzat néhány fura döntés után kisajátította több gazda földjét, hogy a település határában felépülhessen az indiai Apollo Tyres gumigyára, amit a kormány később kiemelt beruházássá nyilvánított. A gazdák méltatlanul alacsonynak tartották a nekik felkínált, négyzetméterenkénti 70 forintos kártérítést. Polgári pert indítottak, hogy nagyobb összeget kapjanak a nekik évek óta biztos bevételt termelő földjeikért. Az eljárás még nem zárult le, az Apollo-gyár viszont már lassan elkészül.

Kapcsolódó cikkünk

Telekspekulációval vette kezdetét a gyöngyöshalászi gumigyár építése, a földtulajdonosok nevetséges kártalanítást kapnak

Az akkor és mostani ügy közti hasonlóság természetesen nem véletlen, hiszen ugyanarról a településről és szintén egy ipari beruházásról van szó. Az Apollo mellé most egy gázgyár települne Gyöngyöshalászra, és a kormány ezt a projektet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította.

200 forint, vagy kisajátítás

Az Átlátszónak nyilatkozott az egyik érintett gazda, aki úgy véli, hogy nevetségesen kevés kártérítést kapna az évek óta művelt földjéért, amely eddig rendszeres jövedelmet biztosított számára. A történet 2015 tavaszán kezdődött: akkor kereste meg a gyöngyöshalászi önkormányzat azzal az egyszerű és roppant ártatlannak tűnő kérdéssel, hogy mennyiért adná el a birtokában lévő földterületet.

Bemondta az általa reálisnak tartott több ezer forintos négyzetméterenkénti árat, amit szerinte a föld magas aranykorona értéke, illetve az épülő Apollo-gyár közelsége indokol. Legfőbb érve pedig az volt, amire az Apollo beruházása miatt kisajátított földek tulajdonosai is hivatkoztak korábban: az önkormányzat az érintett területeket már 2012-ben átsorolta az addigi “általános mezőgazdasági terület” kategóriából “kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület” kategóriába, tehát az utóbbinak megfelelő, magasabb árat kéne kapnia a birtokáért.

Választ nem kapott. Illetve mégis. Bő egy hónappal később az önkormányzat 200 forintot kínált fel neki négyzetméterenként, és tájékoztatták arról, hogy ha nem fogadja el ezt az árat, akkor elindítják a kisajátítási eljárást. Azt kifejezett kérdésére sem közölték vele, hogy miért van szükségük a területre. Bár a gyöngyöshalászi képviselő-testület már akkor, egy 2015 májusában tartott zárt ülésen tárgyalt a SIAD Hungary Kft.-vel kapcsolatos szerződésekről, csak hónapokkal később lett egyértelmű, hogy a cég miatt akarják megszerezni mindenáron, illetve minél olcsóbban a gazdák földjeit.

Az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó természetesen nem fogadta el a 200 forintos ajánlatot a szerinte minimum 4 500 forint/négyzetméter értékű területéért, de az mindegy, hogy ő mit szeretne. A földjét a többi érintett gazdával együtt valószínűleg el fogja veszíteni. Amennyiben pedig a kisajátító szándéka érvényesül, négyszáz forint körüli összeget kapnak majd érte négyzetméterenként.

9 milliárdos gázgyár

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapjára 2015. november 6-án került fel az tervezet, amely kormányrendeletben akarta kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani a SIAD Hungary Kft. gyöngyöshalászi beruházását. Az NGM által a fejléc szerint október közepén készített, és a tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap alapján egy ipari gázgyár építéséről van szó, amely ellátja a mellette lévő Apollo-gumigyárat, 60 embernek ad majd munkát, első üteme 9 milliárd forintba kerül és 2016 végén már indulhat is a próbaüzeme.

A Heves megyei kormánymegbízott, Pajtók Gábor november végén beszélt arról egy rendezvényen, hogy az Apollo vonzotta Gyöngyöshalászra az olasz SIAD-konszernt, ami eredetileg Szlovéniába tervezte építeni az új üzemet.

Végül mégsem a SIAD neve, hanem szemérmesen “a Gyöngyöshalászon megvalósuló ipari telephely létesítése” került bele a december 28-án kihirdetett kormányrendelet címébe, amivel a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúvá nyilvánította a kabinet.

Innentől felgyorsultak az események, persze a hasonló rendeleteknek épp ez a célja: a hatósági eljárások lerövidítésével minél előbb megvalósítani a tervezett projektet.

A gyöngyöshalászi önkormányzat január közepén kérelmezte az illetékes kormányhivatalnál az érintett földterületek kisajátítását. Az eljárás során az önkormányzat felkínál egy általa meghatározott összeget kártérítésként, amit a tulajdonától törvényi erővel megfosztandó érintett vagy elfogad, vagy nem. Ebben a konkrét esetben a gazdák nem csak a részükre felajánlott összeget, hanem a kisajátítás jogalapját is vitatják.

A kormányhivatal által felkért szakértő, az Euro-Immo Expert Kft. által a február végén tartott egyeztető tárgyaláson bemutatott értékbecslésében 430 forintos négyzetméterenkénti árat állapított meg a rendkívül jó minőségű, 63-64 aranykoronás földekért. Azért ennyit, mert az ingatlanbecslő cég szerint az mindegy, hogy egy kormányhatározattal is megtámogatott leendő ipari területről van szó, egyelőre még mezőgazdasági tevékenység folyik rajta.

A gazdák ezt nem is vitatták, ám ahogy az Apollo-gyár építése miatt földjeiktől megszabadított földtulajdonosok, ők is arra hivatkoznak, hogy ha ipari beruházás miatt veszítik el a területeiket, akkor annak megfelelő árat szeretnének kapni érte. A bíróság egyelőre még nem döntött a kisajátítás végrehajtásáról, ezért az önkormányzat még nem tudta birtokba venni a kiszemelt földeket.

Hatástanulmány nincs, vagy nem nyilvános

Egyébként nem csak az érintett gazdák, hanem helyi és környékbeli lakosok, valamint különböző környezetvédő civil szervezetek is berzenkednek a beruházás ellen. Arról ugyanis a hangzatos politikai bejelentéseken kívül semmilyen tájékoztatást nem adott sem a gyöngyöshalászi önkormányzat, sem a beruházást jogszabállyal megsegítő kormány.

Többen több alkalommal kérdeztek rá konkrétan az építeni szándékozott gázgyárral kapcsolatban készült hatástanulmányra, ám azt a döntéshozók nem hozták nyilvánosságra. A kérdezősködők viszont teljes mértékben érthető módon azt gondolják, joguk van tudni, hogy milyen egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokkal jár, ha megépül a közelükben a veszélyes üzemnek minősülő gázgyár. Úgy vélik, hogy ha kormányrendelet nyilvánította kiemelt jelentőségűvé a projektet, akkor biztosan megvizsgálták előtte az illetékesek, hogy mekkora rizikót fog jelenteni az üzem a környékbeliekre.

Érdekes módon azonban a hatástanulmány a területileg illetékes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának honlapjának megfelelő menüpontjában sem érhető el. Tavaly az Apollóét megtaláltuk itt, de mára az is eltűnt.

Kérdéseinkkel még március közepén megkerestük a SIAD Hungary Kft.-t. Szerettük volna megtudni tőlük például azt, hogy kitől és mekkora összegért veszik meg a gázgyárhoz szükséges földterületet, hogy kapnak-e állami vagy önkormányzati támogatást az üzem építéséhez, illetve, hogy milyen környezetvédelmi vagy egyéb kockázatai vannak a beruházásnak. A cég eddig nem reagált a megkeresésünkre.

Szintén kérdéseket tettünk fel Gyöngyöshalász polgármesterének, Pásztor Jánosnak. Tőle is a gázgyárral kapcsolatos földvásárlásokról, támogatásokról és hatástanulmányról érdeklődtünk, ám ő sem nyilatkozott az Átlátszónak, bár kétszer is azt ígérte telefonon, hogy “holnap”. Harmadik hívásunkra viszont már azt közölte, ez egy nehéz ügy, a gázgyárról elhamarkodott hírek jelentek meg a sajtóban, és talán 3-4 hét múlva tud válaszolni az e-mailben feltett kérdéseinkre. Már ez az idő is eltelt, választ azonban még mindig nem kaptunk a polgármestertől.

Erdélyi Katalin

Címlapkép innen.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.