400 millió forint értékben szerződött a Miniszterelnökség az OLAF által gyanúsnak talált céggel

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda mellett a Miniszterelnökségnek is szüksége van közbeszerzési tanácsadóra, és nem bízták a dolgot a véletlenre. Hirdetmény nélküli eljárást követően kötöttek szerződést az egyetlen ajánlattevővel, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és a Ceu Tender Kft. alkotta párossal. Nemrégiben mindketten nyertek az NFP ötmilliárdos tenderén is, a Ceu Tender neve pedig korábban egy OLAF-vizsgálat során is felmerült.

 

 

A Közbeszerzési Értesítőben április közepén megjelent eredményközlő hirdetmény szerint tavaly november 6-án született döntés a Miniszterelnökség tenderén, amelynek tárgya egy keretszerződés megkötésére irányult, hogy műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadással segítse a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály tevékenységét, annak az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) és az Új Széchenyi Tervhez (ÚSZT), valamint egyéb támogatási konstrukciókhoz kapcsolódó feladatai ellátásában.

Az összesen nettó 400 millió forint értékű, uniós forrásokból finanszírozott keretszerződést a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és a Ceu Tender Kft.* ajánlattevő-duó nyerte.

Mint nemrégiben megírtuk, mindkét cég nyertese a Nemzeti Fejlesztési Programiroda nettó 5 milliárd forintos tenderének is, amelynek keretében szintén közbeszerzési tanácsokat fognak adni. Kitértünk arra is, hogy a Ceu Tender Kft. egyike azon közbeszerzési tanácsadóknak, amelyek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) gyanúja szerint nem szabályszerűen használták fel a korrupcióellenes küzdelemre kapott uniós pénzt.

A Ceu Tender Kft. tulajdonosa 2015 júniusa óta dr. Kozeschnik-Rönky Zsófia, aki 2012 végétől ügyvezetője volt az OLAF által egy 2011-es és egy 2013-as szerződés miatt vizsgált, 2015 végén megszűnt Quality Conzorciumnak.

Kapcsolódó cikk

Ezeken a tanácsadókon fog múlni 420 milliárd forint sorsa – bemutatjuk a gigatender bonyolítóit

A Miniszterelnökség közbeszerzése két, egyenként nettó 200-200 millió forintos részből áll, mindkettőnél a legalacsonyabb ellenszolgáltatás volt a fő bírálati szempont. Ez azonban végül nem volt tényező, ugyanis mindkét részre csak 1-1 pályázó tett ajánlatot.

Ebben talán szerepet játszott az, hogy nem volt nyílt verseny, a Miniszterelnökség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásként bonyolította le a tendert, arról pedig nincs nyilvános információ, hogy a munka elvégzésére hány céget/ügyvédi irodát tartott alkalmasnak, vagyis hányat kért fel ajánlattételre.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 2004/18/EK irányelv 31. cikkével indokolja az eredményközlőben a Miniszterelnökség, vagyis arra hivatkoznak, hogy kiegészítő szolgáltatás megrendelésére került sor.

Kiegészítő szolgáltatást persze csak már korábban megkötött szerződéshez lehet rendelni, ezért megkérdeztük a Lázár János által vezetett hivataltól, hogy milyen korábbi megállapodáshoz kapcsolódik ez a keretszerződés. A Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy

„A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának lehetőségét pedig egy korábbi, a Miniszterelnökség jogelődje, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által 2013. július 31-én megkötött szerződés teremtette meg. Ezen, 2013-as szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást megindító felhívás VI.3) Egyéb információk 22) pontjában feltüntetésre került ugyanis, hogy Ajánlatkérő a Kbt. 94. § (3) bekezdés szerint tárgyalásos eljárást alkalmazhat.”

Erdélyi Katalin

* A névhasonlóság ellenére sem a budapesti Közép-Európai Egyetem (angol nevén Central European University, CEU), sem annak valamely kapcsolt entitása nem áll semmiféle kapcsolatban a cikkben említett CEU Tender Kft-vel.

A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. Címlapkép innen.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.