Zavarnak kórházi fertőzések, és a pofátlanul magas állami vezetői fizetések? Ne csak morogj, kérdezz!

 

Tudjuk meg együtt közérdekű adatigénylésekkel, hogy pontosan mi is a helyzet a kórházi fertőzések területén! Derítsük ki, hogy az állami vállalatok vezetőnek mennyire hajlik maguk felé a kezük, ha fizetésemelést kell adni! 

 

 

Miközben a magyar dolgozók reálbére már a környező országoktól is kezd leszakadni, az állami vezetők bére nőttön-nő. Hiába küzdött az ellenzéki időkben a Fidesz a kirívóan magas állami vezetői fizetések ellen. Hatalomra kerülve először döcögősen vezette be, majd engedte kijátszani, később felemelte a bérplafont az Orbán-kormány. Palásthy Mariann, Polt Péter neje a Magyar Nemzeti Bank igazgatójaként több mint 5 millió forintot vitt haza már a bérplafon eltörlése előtt is. Nem kellett rá sokat várni Matolcsy is megdupláztatta a saját fizetését.

Az állami vállalatok vezetői kimaxolták a fizetési sapka adta lehetőségeket. Az állami erdészetek vezetői közül az összes azonnal megemelte 3 millió forintra a fizetését, amint arra lehetősége volt.

2010-ben hevesen támadta a kormányzati pénzszórást a Fidesz és az első nagyobb programcsomag részeként bevezette a 2 millió forintos fizetési korlátot a közszférában. 2015-re ennek az önmegtartóztatásnak már nyoma sem maradt. Az állami vállalatoknál a pénzügyi szektorban 5 millió forintot is lehet keresni, az energiaszolgáltatóknál 4 millió forint a maximum, a többi cégnél pedig havi 3 millió forintban határozták meg a fizetési sapkát. Ehhez az is párosul, hogy amennyiben a cég nem veszteséges az éves bérnek csak 20 százaléka adható prémiumként.

2016 januárjában a költségvetési szféra dolgozói bruttó bérének átlaga 223.000 forint volt, ami 7,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt. Ebben benne vannak az állami szervezetek hivatalok, és az állami tulajdonú vállalatok is. A piaci vállalkozásoknál ugyanez a fizetésnövekedés 5,2 százalék volt, a nonprofit szervezeteknél fél százalék.

Az állami szféra dolgozói átlagbérének ilyen kiugró növekedése mögött a magas beosztású állami vállalati vezetők bérplafonjának a felemelése állhat, de ennek kimutatásához sokkal több adatra van szükségünk.

Mennyit visznek haza a „puritán kormányzás” jelszava alatt az állami vezetők, és mennyit a dolgozók átlagosan? Rákérdezünk az vezérigazgató a többi felsővezető fizetésére 2015-ben és 2016-ban. Meg tudjuk az állami vállalatoktól, hogy mennyi munkavállaló dolgozik náluk és mekkora volt az átlagfizetés a szervezetben 2015-ben, és mennyi fizetésemelést kaptak 2016-ra.

Az adatigénylő maraton célja, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy mennyire fog vastagon a magyar állami vállalatok vezetőinek a ceruzája, ha a saját fizetésükről van szó, és mekkora emelést engednek a dolgozóiknak. Az adatigénylés során megkapott adatokból közérthető elemzéseket csinálunk majd.

Az állami vezetők bérplafonjának 2 milliós szintre való visszaállításáról népszavazást szervez Kész Zoltán Veszprém független képviselője, amihez ezekben a hónapokban gyűjti a kétszázezer támogató aláírást. A népszavazáshoz a voks2016 oldalon lehet csatlakozni. A referendumra felterjesztendő kérdés úgy hangzik, hogy:

Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?

A kórházi fertőzések témája többször is előkerült az utóbbi időben a médiában, a konkrét számokról azonban nincsenek könnyen hozzáférhető információk. A kórházakat kötelezik arra, hogy adatot szolgáltassanak az Országos Epidemiológiai Központ számára, ezek az adatok azonban kórházakra lebontva nem állnak rendelkezésre.

A fertőzéseknél van egy alap betegség, amellyel valaki bekerül a kórházba, majd az ott tartózkodás során kapja el a fertőzést. Ez lehet multirezisztens, tehát az antibiotikumoknak többszörösen ellenálló kórokozó is. Vannak olyan esetek, amikor a fertőzés kockázata magasabb, például operáció esetén, amikor nyílt seb keletkezik, vagy valamilyen súlyosabb betegségről van szó, koraszülöttről, vagy hasonló kockázatról.

A kórházaktól ki fogjuk kérni azokat az adatokat, amelyekből lehet következtetni a kórházi fertőzések problémájának a súlyosságára.

Arra vagyunk kíváncsiak, hogy 2010 és 2015 közötti nosocomiális fertőzöttek száma (fő) és hogy mely kórokozók váltották ki (nosocomiális = kórházi körülmények között). Meg kérdezzük a kórházaktól, hogy 2010 és 2015 közötti mennyi nosocomiális járvány volt és hogy mely kórokozók váltották ki azokat.

Megtudakoljuk, hogy a nosocomiális fertőzötteket eredetileg milyen betegséggel vették fel az adott kórházba. Afelől is érdeklődünk, hoyg nosocomiális járványok közül mennyit okoztak multirezisztens kórokozók és ezek melyek voltak. Megtudhatjuk, hogy a nosocomiális fertőzöttek közül hányan haltak meg

Gyere el te is csütörtökön 18 órára a Loffice Budapestbe, ahol az Átlátszó tényfeltáró újságíróival együtt igényelhetsz adatot! Jelentkezni itt tudsz, a facebook eseményt itt találod.

Vágó Gábor

közreműködött: D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.