Egyéb

Bűncselekményt is elkövethetett a kazah tanulmány plagizáló szerzője

Hiába magyarázkodik a “tanulmány” szerkesztője, ez bizony bűncselekménynek tűnik, nem egyszerű szerzői jogi jogsértésnek.

 

banner2_mozgo_2

 

A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. különböző tanulmányokat írt a kazah mezőgazdaságról, közülük egyiket a kazah juhtenyésztésről. Akkor jelezte a Vastagbőr, hogy az első, általuk véletlenszerűen kiválasztott mondatok szerepelnek egy évekkel korábban megjelent tanulmányban. Aztán a Népszabadság megírta, hogy nem csak három mondat, hanem több mint húsz oldal van átemelve a korábban megjelent írásból, idézőjel és hivatkozás nélkül.

A plagizáló tanulmány terjedelme 51 oldal, vagyis a teljes szöveg legalább 40%-t nem a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. írta. A szövegen egyébként szerző vagy szerkesztő nincs is feltüntetve. A tanulmány 8 millió forintba került. Ez bizony bűncselekménynek tűnik, nem egyszerű szerzői jogi jogsértésnek.

A kormany.hu oldalon megjelent nyilatkozatban és sajtóközleményben a DE ATK Karcagi Kutatóintézet tudományos munkatársa, a tanulmány szerkesztőjeként Dr. Csízi István magyarázza a bizonyítványát. Abból kiderül, hogy a magyar közpénz elköltésének célja az volt, hogy “keretbe foglaljuk azon gyakorlati ismeretanyagokat, melyeket a kazah juhtenyésztők beépíthetnek a mindennapi tevékenységükbe, illetve ez által prognosztizálhatóan elősegíthetik a kazak juhtenyésztés fejlesztését”.

Biztos nincs jobb célja a magyar adóforintok felhasználásának… már csak a kazah juhtenyésztőknek szóló, magyarul írt tanulmány maradt, amire költeni lehet.

De van itt más gond is. A plagizáló mű a Parlament honlapján itt olvasható, a harmadik oldalon kezdődik és az 51. oldalon végződik, ebben benne vannak a szép ábrák, meg a fedlap is. A nettó szöveg kevesebb mint ötven oldal. A plagizált írás 5-35. oldalait szó szerint emelték át tehát innen, ami a 8 milliós tanulmány 13-34. számozású oldalán (pdf 16-37) olvasható.

A szerkesztő a felelősséget a következő szöveggel vállalja a már említett nyilatkozatában: “Ezúton nyilatkozom, hogy valóban nem idéztük dr. Mucsi Imrét, úgy, mint (Mucsi, 2010) valahol a szöveg között, a tanulmány végén sem, ezt mint a tanulmány „szerkesztője” magamra vállalom és a legrövidebb időn belül pótoljuk.”  

A gond az, hogy a történet itt nem áll meg, ez nem egy sima Schmitt Pál-féle plágium. A leadott tanulmányért a Parlament oldalára feltett kérdésből következtethetően 8 millió forintot fizettek. Vagyis egy olyan tanulmányért kapott pénzt a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., amelyet jelentős részben nem ő, vagy a megbízásából eljáró személy készített. Ez bizony büntetőjogi értelemben csalás is.

A törvény szerint ezt a cselekményt az követi el, aki mást vagyoni haszonszerzés végett tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Az, akit megtévesztenek, és az, akinél a kár bekövetkezik, elválhat egymástól, ahogy a büntetőjog fogalmaz: a passzív alany (a megtévesztett) és a sértett (akinél a kár bekövetkezik) lehet más személy.

Jelen esetben annyit vélelmezhetünk, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-t megtévesztették, és a tanulmány készítője a megrendelőnek, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményének okozott kárt. Hiszen ha a megrendelő háttérintézmény tudja, hogy a neki átadott tanulmány jó részét már 6 éve publikálták és az elérhető az interneten, akkor nyilván nem fizet érte.  Ha mégis így tett volna, akkor ott hűtlen kezelést követtek volna el.

A jelentős értékre elkövetett csalásért (ez van akkor, ha az okozott kár eléri az ötmillió-egy forintot) a törvény szerint egy és öt év között szabadságvesztés büntetés szabható ki.

Kicsit helyezzük kontextusba a cselekményt: ma Magyarországon sokan ülnek börtönben azért, mert nem volt csengő a biciklijükön, mert az út mellett kínálják szexuális szolgáltatásaikat, vagy éppen fát gyűjtenek télen, hogy fűteni tudjanak.

M. Tóth Balázs

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Mi magunk írjuk a cikkeinket.

Megosztás