Lehetett-e köze a szaúdi titkosszolgálat volt vezetőjének a 2001. szeptember 11-ei merényletekhez?

2006 szeptember 8-án a France 3 francia állami csatorna leadott egy dokumentumfilmet, amely azt vizsgálta, hogy miért nem indultak perek öt évvel a több ezer halálos áldozatot követelő terrortámadások után azok ellen, akik a gyanú szerint segítették és finanszírozták az al-Kaidát. A perek elmaradása miatt több száz panasz érkezett amerikai hatóságokhoz.

 

 

A riport kiemelte, hogy az áldozatok hozzátartozóinak gyanúja szerint például a szaúdi titkosszolgálat vezetőjével, Turki Al Faisal herceggel szemben az USA és Szaúd-Arábia közötti gazdasági kapcsolatok miatt nem indult eljárás – emiatt az állítás miatt viszont a herceg jelentette fel rágalmazásért a France 3 riporterét és a csatorna igazgatóját, akiket el is ítélt a francia bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának minapi ítélete szerint jogsértően.

Nyilván nehéz kérdés, hogy mikor lehet valakit egy ilyen súlyos bűncselekménnyel kapcsolatba hozni az alapján, hogy az áldozatok hozzátartozói ezt gondolják – ahogy a filmben megszólaló hozzátartozók szerint a szaúdi hercegnek lehetett köze az eseményekhez. Ez a feltételezés azonban nem volt légből kapott, és azt sem vitatta senki, hogy a téma nagyon fontos közügy.

Az áldozatok hozzátartozói azt rótták fel a hercegnek, hogy pénzügyi támogatást nyújtott az al-Kaidának azt követően is, hogy köztudottá vált, az al-Kaida egy terrorszervezet – így a herceg személyes felelőssége a szeptember 11-ei támadások kapcsán is felmerülhet. Ezzel a riport azt sugallta, hogy nem a vádak megalapozatlansága, hanem a két ország közti diplomáciai kapcsolatok magyarázhatják az eljárás elmaradását. Erre ráerősít, hogy a herceg 2005 júliusában amerikai nagykövet lett.

A francia bíróság szerint egy ilyen állítás vagy sugalmazás megfogalmazásához sokkal nagyobb óvatosságra és „valódi objektivitásra” van szükség abban az esetben, amikor a hírbe hozott személy ügyét soha nem vizsgálta bíróság.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban a sajtószabadságot sértőnek minősítette a francia bíróságok elmarasztaló ítéleteit. A nemzetközi bírói fórum szerint a kifogásolt állítás tényekből levont értékelő következtetés volt, ami egy fontos közügyben egy közszereplővel kapcsolatban hangzott el – egy közszereplőnek pedig közügyekben sokkal erősebb a tűrési kötelezettsége, mint egy átlagemberé.

Már a francia eljárásban is megállapították, hogy Turki Al Faisal Afganisztán szovjet megtámadását követően segítséget nyújtott Oszama bin Ladennek; a riport az al-Kaida kialakulását is bemutatta. Sőt, arra is kitért a francia bíróság, hogy a herceg diplomáciai mentessége – Szaúd-Arábia nagykövete lett az USA-ban – valóban szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok bírósága kizárólag a nemzetközi védelemmel és annak esetleges megszüntetésével foglalkozott.

Vagyis, noha végül jogerősen elmarasztalták a készítőket, azt a francia bíróságok sem vitatták, hogy a France 3 riportja mögött komoly tényfeltáró munka áll.

Ami a szaúdi titkosszolgával szembeni „vád” megfogalmazásának módját, szövegezését illeti, a riport pusztán utalt az áldozatok hozzátartozói által benyújtott panaszok tartalmára, az újságíró kommentárjában feltételes módban fogalmazott – például „feltételezett támogatásról” beszélt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mérlegelésében jelentős súlyt kapott az is, hogy a riporter konzultált magával a főszereplővel, Turki Al Faisal herceggel is; továbbá az őt képviselő amerikai ügyvédeket is megkereste, de szakértőket és állami hivatalnokokat is megkérdezett az ügyben.

Így a teljes film az összes elérhető tényt és bizonyítékot a valóságnak megfelelően mutatta be, vagyis a közreműködők semmilyen módon nem sértették a felelős újságírás szabályait. Mindezek alapján a legkisebb bírság kiszabása is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében foglalt szólásszabadsághoz való jogot.

A címben megfogalmazott, a szaúdi herceg 911-gyel kapcsolatos felelősségét felvető kérdésre a választ nem tudjuk – de azt igen, hogy a Bíróság ítélete szerint az érintettek erre vonatkozó gyanúját valós és elégséges ténybeli alapon akkor is meg lehet fogalmazni, ha azt perdöntő bizonyíték nem támasztja alá.

Ha nem így lenne, akkor csak olyan ügyekről lehetne hasonló riportot készíteni, amelyekben már jogerős ítélet született. Csakhogy, mint Turki Al Faisal herceg esete is mutatja, adódhat úgy, hogy hiába van ügy, hiába vannak a gyanút megalapozó tények, adatok, nemhogy ítélet nem születik, de eljárás sem indul.

M. Tóth Balázs

Kép forrása: wikipédia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.