Brókerbotrány: likvidgondok a topvesztes Százhalombattán?

Likvidhitel-keretszerződés megkötéséről dönt csütörtöki képviselőtestületi ülésén a brókerbotrányban milliárdos tétellel bennragadt Százhalombatta önkormányzata – derül ki az önkormányzat honlapján közzétett meghívóból.

Ez az a település, amelyikről először az Átlátszó írta meg, hogy milliárdos összeget bukott a brókerbotrányon, s amelyikről utóbb kiderült, hogy – a 444.hu kérdésére válaszoló Giró-Szász András kommunikációs államtitkár közlése szerint – az önkormányzatok közül a legtöbb pénzt, csaknem 3,6 milliárd forintot kockáztatott a becsődölt Hungária Értékpapír Zrt.-nél.

Korábban az Átlátszónak azt válaszolta a Pest megyei település sajtófőnöke, hogy  kizárólag diszkont kincstárjegyet és magyar államkötvényt vettek, s 1,6 milliárdos értékű csomagjuk meg is van, névértéken számolva „csak” 1,9 milliárd forintjuk hiányzik (az Átlátszó eredeti értesülései a Giró-Szász által közölt adathoz voltak közelebb). Most kértük az ellentmondás feloldását, a válaszra azonban a sajtófőnök szerint várnunk kell, mert az előterjesztő, Vezér Mihály, a közgyűlésben többséget élvező Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület polgármestere hétfőn házon kívüli programon vett részt.

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről.  Tovább a teljes cikkre.

Így egyelőre arra sincsen bizonyos válasz, hogy az igényelni tervezett likvidhitel mennyiben függ össze az elbrókerezett pénzzel, jelenti-e azt, hogy – főképp a Mol Dunai Finomító adóbevételeinek köszönhetően – az ország egyik leggazdagabb települése napi gondokkal küzd. Az viszont eléggé valószínű, hogy a város azért folyamodik a likvidhiteles – vagyis egy éven belül visszafizetendő – konstrukcióhoz, mert ahhoz nem szükséges előzetes kormányzati jóváhagyás. Utóbbit az önkormányzati adósságrendezés után, 2011-ben hozott úgynevezett stabilitási törvény írja elő.

Rádi Antónia

Frissítés, most érkezett a válasz:

„Nincs gondban a város gazdálkodása” – áll a város sajtófőnöke által küldött válaszban, igaz hozzáterszi: „a tervezett ügyletre a gazdálkodás biztonsága érdekében lehet szükség”.

Számlavezető bankjuktól a tervek szerint 500 millió forint átmeneti hitelt vennének fel, de csak akkor, ha júliusig nem jutnak hozzá a Hungária Értékpapír Zrt.-ben bennragadt 1,6 milliárdjukhoz. Értelmezésük e tekintetben eltér a Giró-Szász Andrásra hivatkozva a sajtóban közölt csaknem 3,6 milliárdos buktától: e válaszukból is az derül ki, hogy a városnak „csak” 1,9 milliárdja tűnt el, de reményeik szerint „az állami helytállásból” ezt is megkapják majd egyszer. Százhalombatta vezetése ugyanakkor abban reménykedik, hogy a tudomásuk szerint a hungáriás számlájukon rendelkezésre álló 1,6 milliárdhoz a felszámolás „első lépésében” hozzá fognak jutni, így a tervezett hitel felvételére nem is lesz szükség.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.