Egyéb

Ezermilliárd dollárt nyel el a globális pénzszivattyú évente

Világszerte ezer milliárd, Magyarországról évi másfél milliárd dollárnak megfelelő pénz tűnik el – írja egy átláthatósági szervezet friss jelentése.

Ezermilliárd dollár távozik nyom nélkül évente fejlődő országokból és a feltörekvő piacokról – állítja a Global Financial Integrity kedden megjelent jelentése. A washingtoni központú nonprofit szervezet a nemzetközi pénzügyi átláthatóságért küzd és rendszeresen ad ki ehhez hasonló jelentéseket.

A mostani, Illicit Pénzáramlások Fejlődő Országokból 2003-2012 című jelentés bevett makroökonómiai modelleket segítségével elemzi a nyom nélkül eltűnő és feltehetően tiltott csatornákon elfolyó pénzek mennyiségét a világban.

A jelentés által összeállított lista nem fókuszál fejlett országokra. Magyarország a „fejlődő Európa” kategóriában szerepel, több más kelet-európai országgal együtt.

A GFi jelentése szerint az évi átlagos kb. másfél milliárd dollárnyi illicit távozó pénzáramlással a száznegyvenöt országot tartalmazó lista 45. helyén vagyunk. A másfél milliárd hiányzó dollárértékért elsősorban az ország fizetési mérlegének „tévedések és kihagyások egyenlege” sora a felelős. Ez a statisztikai eszköz a megmagyarázhatatlanul hiányzó tételeket korrigálja. Értékéért felelős lehet statisztikai hiba, de fekete pénzáramlás is.

A GFI megállapításai szerint a vizsgált összesen tíz évben a fejlődő világ 6,6 ezer miliárd dollárt vesztett ilyen pénzáramlásokon. Ennek az összegnek töredéke az a 809 milliárdnyi direkt pénzügyi fejlődési támogatás, amit ezek az országok ebbe az időben kaptak, és a közvetlen külföldi tőkebefektetések 5,7 ezer milliárdos összege is alatta marad a számnak.

A jelentés több javaslattal is szolgál az egyes kormányoknak, például ajánlják a cégek végső haszonélvezőinek olyan nyilvánossá tételét, amelyet mi is nyilvánosan kértünk Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöktől.

Az illicit pénzáramlások mértéke növekszik

Az összesített lista érdekesebb helyezései és az átlagos éves illicit pénzkiáramlás:
1. Kína, 125 milliárd
2. Oroszország, 97 milliárd
3. Mexikó, 51 milliárd
4. India, 43 milliárd
5. Malajzia, 39 miliárd

17. Lengyelország, 5,3 miliárd

19. Szerbia, 4,6 miliárd

33. Bulgária, 2,5 milliárd

44. Egyenlítői Guinea, 1,6 miliárd
45. Magyarország, 1,6 milliárd
46. Algéria, 1,6 milliárd

49. Horvátország, 1,5 milliárd

58. Románia, 1 milliárd

Módszertani finomságok

Ahogy a jelentés írja, nem a GFI „találta fel a módszertant és alkotta meg az adatbázisokat. Mindkettő rendelkezésre áll évtizedek óta. A GFI azt csinálta, hogy alkalmazta ezeket a létező elemzési módszertanokat a fejlődő országok összességére vonatkozó adatokon.”

Használták például a Világbank erre a célra szolgáló modelljét, a „World Bank residual method”-ot. Ez a modell összeveti az egyes országokba beáramló tőke mennyiségét annak számon tartott felhasználásával. Ha az utóbbi szám kisebb, az a tőke egy részének eltűnésére, és ezért illicit pénzáramlásra utal. A GFI a szükséges adatokat a Nemzetközi Valutaalap, az IMF fizetésimérleg- és nemzetközi kereskedelmi adatbázisaiból merítette. Ezeket az adatokat az egyes kormányok maguk szolgáltatják az IMF-nek és használatuk bevett a gazdaságban és a pénzügyben.

Ez a módszertan azonban kifejezetten konzervatív. A világkerekeddelem egyötödét kitevő szolgáltatások és immateriális javak nemzetközi kereskedelméről például nincs adata az IMF-nek. A módszertan a számlacsalások egyrészének kiszűrésére sem alkalmas, és nem követi a készpénzes „fekete”  – pl. drogkereskedelemmel vagy  pénzhamisítással kapcsolatos tranzakciókat.

A teljes jelentést itt találja.

Sarkadi Nagy Márton

 

 

Megosztás