Átláthatóbbá tettük az antikorrupciós kormányprojektet

Szeptember közepén megkaptuk a Belügyminisztériumtól a kiemelt fontosságú kormányzati antikorrupciós projekt kiadásainak listáját, melyen összesen 15,5 millió Ft értékű kifizetést találtunk „alkotás” címszó alatt. Közadatigénylésben kértük ki a Belügyminisztériumtól a műveket, melyeket ezután nyilvánosan elérhetővé tettek a projekthonlapon. Az egyik tanulmány a közadatigénylést, a KiMitTud-ot és a civileket méltatja.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Augusztus végén írtunk arról, hogy a kormányzati antikorrupciós projekt részeként lesz majd egy tájékoztató kampány, amiről döntéselőkészítő-jellegre hivatkozva nem adott ki adatokat az Igazságügyi Minisztérium. Kikértük és megkaptuk azonban a Belügyminisztériumtól a projekttel kapcsolatos kiadások listáját, amelyen összesen 15.579.999 forint értékű kifizetéseket találtunk „alkotás/mű” címszó alatt.

Ezeket az alkotásokat újabb közadatigénylésben kértük ki a Belügyminisztériumtól. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő válaszában arról tájékoztatott, hogy a műveket feltöltötték az antikorrupciós projekt honlapjára, néhány órával később a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztálya viszont azt írta, hogy a kért adatok nagy száma miatt 15 nappal meghosszabbítják az igénylés válaszadási határidejét. Szerencsére azonban csak a minisztérium belső kommunikációjába csúszott hiba, a tanulmányok tényleg elérhetők az „Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés anyagai” menüpont alatt a korrupciomegelozes.kormany.hu-n.

Buzás Péter és Révész Balázs Közérdekű adatok című e-tananyagából idézünk néhány részt.

A korrupcióról:

„A világ számos országában a korrupció a mindennapi élet része, a lakosok és az országba látogató  turisták,  külföldi  üzletemberek  a  kapcsolatépítés  szükségszerű  elemeként  élik meg  a  csúszó  pénzek  –  sokszor  leplezetlen  –  átadását.  Más,  nemcsak  az  államforma megnevezésében  demokratikus  államokban  is  jelen  van,  legfeljebb  „intellektuálisabb” formában,  kifinomultabb  módszerekben  ölt  testet.   Hatása  hosszútávon  nemcsak erkölcsileg,  de  gazdasági  hatásait  illetően  is  súlyosan  káros  következményekkel  jár,  így az  ellene  való  fellépés  nemcsak  utólagos  büntetőjogi  szankciókat  kell,  hogy  magával vonjon, de a megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fordítani.

A  korrupció negatív  hatása  –  többek  között  –,  hogy  eltorzítja  a  közszolgáltatásokhoz való  hozzáférést,  feszültségeket  gerjeszt  a  társadalmi  struktúrában,  gyengíti  a közintézmények  iránti  bizalmat,  így  téve  kockára  a  demokrácia  alapelveit.  Emellett általános demoralizáló hatást fejt ki a társadalom egészére.”

A közérdekű adatokról:

„A közérdekű adatok nyilvánossága hathatós eszköz a korrupció elleni  harcban. A korrupcióval szembeni fellépés sikeréhez hozzátartozik az elszámoltathatóság a jogalkotásban, a végrehajtásban és az igazságszolgáltatásban. Ehhez nyújt segítséget a közinformációkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása, amely jogintézmény alapvetően két  bástyára  épül:  az  elektronikus  közzététel kötelezettségére és a  közérdekű adatigénylés lehetőségére.”

A civilekről:

„A civil szervezetek, NGO-k „társadalmi házőrző kutya” (public watchdog)  szerepét az információszabadság tekintetében már az EJEB is hangsúlyozta a Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében. E szerepkör kiemelt jelentőséggel bír Magyarország vonatkozásában, hiszen a fentebb említett, a közérdekű és  közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos alapjog védelmében szerepet játszó intézményeken – a NAIH-on, a rendes bíróságokon és az ABn  –  kívül a civil szféra is kiemelt szerepet tölt be. Az egyik terület, amelyben az NGO-k élen járnak az a társadalom tájékoztatása, az állampolgárok információszabadságtudatosságának  növelése, amely pozitívan hat az állami szervekre is, az AB megfogalmazásával élve: „serkenti azok demokratikus működését.”

A másik kiemelt feladat, amelyet hatékonyan látnak el az említett szervezetek, az ún. stratégiai pereskedés. A civil szervezetek rendszeresen lépnek fel az állampolgárok képviseletében a bíróságok  előtt indított eljárásokban. Az NGO-k ily módon az egyes ítéletek révén is képesek elősegíteni az állampolgárok alapjogainak érvényesülését.”

A KiMitTud-ról:

„Végezetül meg kell említeni, hogy Magyarországon is elindult egy olyan  online felület, amelyen keresztül  –  az internet adta lehetőségekből  következően  – akár anonim módon is közérdekű adatigénylést lehet  benyújtani a közfeladatot ellátó szervekhez.”

Igényeljen Ön is közérdekű adatot még ma!