Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Ferenc pápa a tengerbe hajítaná a korrupt gazembereket, közben nálunk business as usual: a legnagyobb hivatalos kussolás övezi a nagy áfacsalás leleplezőjének vádjait, Rogán előnyös üzletekre vágyik és dagadnak a Fideszes vitorlák. Mong Attila heti lapszemléje.
Szolgálati közlemény: Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi email hírlevelére, a Napi Mutyimondóra. Kattints ide!
Melyik az az ország, ahol, ha az adóhatóság egyik főellenőre a nyilvánosság elé lép azzal, hogy hivatala az adócsalás egyik motorja, és a testület nem tesz semmit a szervezett áfacsalás leleplezése érdekében, feltehetőleg azért, mert vezetői is részesei a csalásnak – magyarul, hogy oligarchák, szervezett bűnözői csoportok, politikusok, pártpénztárnokok és ezek tetszőlegesen összeválogatott csoportjai foglyul ejtették az adóhivatalt -, akkor nem történik semmi? Illetve a semmittevés jegyében az történik, hogy gyorsan levezényelnek egy semmire sem jó vizsgálatot, kinyilatkoztatják, hogy minden a legnagyobb rendben van, és jól beperelik a vádakat megfogalmazó, saját karrierjét kockáztató munkatársukat? Egyébként meg néma csönd és kussolás.
Isten hozott Magyarországon!
A nyilvánosság persze figyel az ügyre – és ez fontos. Az Index nagyinterjút közölt a whistleblowerrel, az Origo annak járt utána, hogy ki is ő pontosan, a HVG pedig adószakértőket kérdezett az állításokról. Ezekből a cikkekből egyelőre három dolgot lehet biztosan állítani. Egy, hogy Horváth András nem tűnik futóbolondnak, a cikkek kötelességtudó, intelligens embernek írják le, aki úgy tűnik, nem a levegőbe beszél. Kettő, a vádak nagyon komolyak, ráadásul elég alaposan feldolgozta a témát, amint azt az Átlátszón közölt anyag is bizonyítja, hozzáértéséhez alig fér kétség. Három, a vádak komolyságához képest túl gyorsan tért napirendre a dolog felett a kormány és az adószakma is, ami csak még gyanúsabbá teszi azt, ami történik. Egyelőre a legnagyobb hallgatásban éppen az ügyészség van. (A HVG közben összeállítást közöl az eddigi legnevesebb magyar leleplezőkről.)
Egyébként több civil szervezet is kiállt a whistleblower mellett azt sürgetve, hogy az adóhivatal kezdjen rendes vizsgálatba a megfélemlítés helyett. A TASZ közérdekű adatigénylés segítségével akarja megtudni, pontosan hogyan is zajlott a leleplezés után sebtében elvégzett átvilágítás az adóhatóságnál. A civil jogvédő szervezet egyben arra figyelmeztet, hogy Horváth András nem számíthat túl sok jóra, még akkor sem, ha állításai akár maradéktalanul igaznak bizonyulnak. A közérdekű bejelentők védelmét szolgálni hivatott törvény alkalmatlan arra, hogy megfelelő védelmet biztosítson számukra.
A nyilvánosságon túl, a politikában a megszokott forgatóköny zajlik. Az ellenzéki pártok egy kiugrott fideszessel karöltve vizsgálóbizottságot akarnak alapítani, ami az ilyen ügyeknek a temetője szokott lenni. Közben a NAV azt is bejelentette, hogy leleplezett egy illegális hússzállítmányt, mondván, az is valami.
A nagy csendben pedig lehet tovább lopkodni. Hogyan is mondja Rogán Antal ebben a videóban? „Majd kötünk valami előnyös üzletet.”
Minden, ami Viktor, továbbra is jobban teljesít. A Közgép újíthatja fel például a budapesti ún. százlábú hidat. A felújítás eredetileg becsült ellenértéke nettó 3 és fél milliárd forint volt. A nyertes konzorcium persze ennél jóval többért vállalja a beruházást, de így is ez volt a legalacsonyabb összegű ajánlat. Emlékeim szerint, amíg még volt rendesen működő versenyhivatal, addig az ilyen gyanús ügyeknek, tendereknek utánuk ment.
Jól megy a Fidesz-közeli bankár, Töröcskei István tulajdonában lévő Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnek is. Kiderült, hogy ez a szektor legjobban teljesítő ilyen intézménye, három év alatt a kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát, a tizenötödik legnagyobb takarékká vált, és kimaradhatott a takarékszövetkezeti integrációból, tehát továbbra is függetlenül működhet.
Ugyanebben a rovatban indul Gál András Levente is, akinek az Index szerint háromszor volt jó ugyanabból a pénzből. Egyrészt a volt államtitkárhoz tartozott az a program, amelyből uniós támogatást kapott konferenciaszervezésre egy zánkai vitorláscég. Másrészt pár nappal a szerződéskötés előtt fb-tag lett Gál ugyanebben a cégben, harmadrészt pedig a konferenciára szánt pénzt az érdekeltségébe tartozó intézményben költötték el. Hasonló támogatást kapott egy Deutsch Tamás által vezetett egyesület is, amely szintén Gál főiskoláján konferenciázott a pénzből. A 444 arról ír, hogy a volt államtitkár kormányzati hátszéllel kebelezi be a vitorlásszövetséget, és jut közelebb a kikötőfejlesztések üzletéhez. Dagadnak a fideszes vitorlák.
És persze nem marad ki a jóból a miniszterelnök nászának családja sem, ők a közvilágítás fejlesztésére álltak rá, mert ugye NER plusz LED-világítás egyenlő megvalósult álom. Legutóbb Gyulán jelentették be, hogy 300 millióból sürgősen fejleszteni kell a közvilágítást. A Magyar Narancsnak pedig a Kishantosi Központ vezetője arról mesélt, hogyan nem sikerült az évtizedes múltra visszatekintő mintagazdaságnak nyernie az állami földpályázatokon, ami így a központ megszűnéséhez vezet. Kiderült, a miniszterelnök veje már hónapokkal korábban megmondta neki, nem érdemes indulniuk a földpályázatokon, úgyse nyernek.
A választott tisztségviselők pofátlanságának sincs határa, abszolút pártsemleges módon. Itt van egyrészt Nyírlugos. A városkában annyira rosszul kezdtek menni a dolgok, hogy immár egymilliárd forintosra duzzadt az adósságállomány, és nem volt mit tenni. A Blikk szerint az önkormányzati képviselők kénytelenek voltak a település pénzén egy olasz körútra elutazni, amelynek során Velence és Firenze mellett, útba ejtették a Vatikánt is, hátha megmenekülnek a csődtől az ottaniak segedelmével. A polgármester azzal magyarázta a furcsa utat, hogy mindenki javadalmazás nélkül dolgozik, ez pedig tanulmányút volt. Másrészt pedig Debrecen. Egyelőre nem világos, milyen pénzből utazott a város alpolgármestere, a jegyző és még néhány önkormányzati ember a távfűtés kihívásait tanulmányozni a napfényes Floridába. A város szerint saját pénzből mentek, de Kósa Lajos polgármester már állítólag kiszámlázná a résztvevőknek az utat, az ellenzék viszont vizsgálná az ügyet. Azon buktak le, hogy egyikük óvatlanul pálmafás képeket posztolt magáról a Facebookon.
Ez a hét is azt bizonyította tehát, hogy miközben arcpirító, ami történik, Magyarországon sikerült egy olyan szintre belőni a korrupciót, hogy nem vonulnak ellene az utcára az emberek, mint teszik ezt Bulgáriában, egyszerűen csak beletörődnek a megváltoztathatatlanba.
Az Átlátszó ezért a közöny ellen is harcol, amikor elindította a kenőpénzfigyelő portált, a fizettem.hu-t. Ezen a portálon bárki bejelentheti, hol kellett kenőpénzt fizetne. Az oldalról azt is meg lehet tudni, milyen engedélynek, vizsgának – vagy éppen a szülésnek – mennyi az ára, hiszen a bejelentések nyilvánosak, a sztorik pedig olvasnivalónak sem rosszak. A kezdeményezésől beszámolt az angol nyelvű sajtó, de ami a legfontosabb a projekt sikere szempontjából: rákaptak és népszerűsítik a bulvárlapok is.
A közöny ellen fontos szövetségesünk lett, eléggé meglepő módon, a római pápa, aki a legjobb fej a korrupcióellenes harcban is. Egyik prédikációjában Lukács evangéliumából idézett, amely szerint a korrupt gazemberek nyakára egy malomkövet kellene kötni, és a tengerbe hajítani őket. Kár, hogy Magyarországon nincs tenger, a Balaton sajnos hamar megtelne. A hírek szerint ennek a prédikációnak a szellemében még a maffiának is hajlandó nekimenni. Átalakítja például a vatikáni bankot, ezzel komoly érdekeket sérhet a maffiavilágban, hiszen a titokba burkolózó szentszéki bankot előszeretettel használták pénzmosásra.
A hét kérdése tehát: ha a pápa velünk van, lehetünk-e mi ellenzékben?
További érdekességek itthonról és külföldről, tematikus bontásban:
A pofánk leszakad rovat:
A legnagyobb tréfamester Magyarországon kétségtelenül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A gázos napelemtender után azt hittük, már nem lepődünk meg semmin, aztán most azt látjuk, hogy véletlenül kiküldték az egyik tenderen a pályázóknak a megoldókulcsokat. A hivatal azt ígérte, hogy emiatt senkit nem fog hátrány érni az elbírálás során.
A jegybank bejelentette, hogy hatmilliárd (!!) forintot kíván elkölteni jövőre reklámra. Kíváncsian várjuk, melyik oligarchaközeli ügynökség lesz a közbeszerzés nyertese.
Szerinted kell-e egy vízműnek saját magát reklámoznia? Nos, ha esetleg azt gondoltad, nem, akkor gondold át még egyszer. Ha állami a vízmű, és jelentkezik nála egy reklámügynökség, amely a Közgépnek is dolgozik, tulajdonosa pedig a Fidesz-frakció egykori kabinettitkára, akkor ugye már teljesen egyértelmű a válasz. Az Átlátszó a cég vízközmű-szolgáltatókkal kötött szerződéseinek próbált utánajárni. Egyelőre még csak az egyik válaszolt, de máris hét megállapodásról és 158 millió forint közpénzről lehet tudni.
A Magyar Televízió előállította a tökéletes, zárt rendszerű mutyit azzal, hogy retrocsatornát indít. Ez úgy működik majd, hogy az archívumot – amelyet könnyen és ingyenesen elérhetővé kellene tenni az adófizetők számára (hiszen az ő pénzükből készültek ezek a műsorok) – kidobja a kábelpiacra januártól, és pénzt szed érte. Az is elég aggályos, hogy ugyanaz a vezető – nem mellesleg Kálomista Gábor filmproducer felesége – ül a rendszerben mindenhol. Ő – mint az m3 intendánsa – megrendeli magától – mint MTVA archívum és tartalomkereskedelmi igazgatótól – a tartalmat.
Kitüntette az Állami Számvevőszék Schmitt Pált, ismétlem, Schmitt Pált. A plágiumügybe belebukott köztársasági elnök érdeme lényegében az lehetett, hogy aláírta az ÁSZ-ról szóló jogszabályokat.
A VII. kerület volt vezetője, a jelenleg a DK színeiben politizáló, a Hunvald-ügyben sokadrendű vádlott Szabó Zoltán nem hajlandó elszállíttatni a rendszám nélkül az utcán veszteglő kocsiját a Síp utcából, mert vitában áll a kerülettel, meg sokba is kerülne. A lényeg, hogy egy politikus járjon elöl jó példával. Egy harmincmilliós Audi tulajdonosa pedig hamis külügyes kártyát használva foglalt el a budai parkolót.
Átláthatóság:
Trafikmutyi ügyben első fokon a bíróság arra kötelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati lapjait. A HVG egy hosszú portrét közöl egy olyan pályázóról, aki láthatólag a szivarozás bolondja volt, mégsem nyert – neki a trafikmutyi az álmait vette el.
A Transparency a bajai választási kampány részletes adataira volt kíváncsi, aztán jól megkapták: a Fidesztől Kubatov Gábor azt válaszolta nekik, hogy a pártok nem látnak el közfeladatot (!), vagyis senkinek semmi köze ahhoz, mennyit költenek kampányra.
A tankönyvkiadók azonnali megvásárlására 10 milliárdot irányzott elő a magyar kormány, de a minisztérium nem árulja el, megvették-e már valamelyik céget.
Fontos pert nyert a K-Monitor két volt állami vezető ellen, akik sérelmezték, hogy nevüket korrupciós üggyel kapcsolatban szerepeltették egy adatbázisban. Mondjuk a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőiről volt szó, az ügy pedig a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás volt, de mindez nem zavarta őket, hogy perelgessenek. A bíróság azonban józanul úgy döntött, hogy a dolog a szabad véleménynyilvánítás keretei között maradt.
Az Átlátszó sikere, hogy nyomoz a rendőrség a portál feljelentése alapján közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt. Az MTVA ugyanis egy jogerős bírósági ítéletnek is ellenszegülve titkolta a Marslakók című tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat, csak a feljelentés után hozta nyilvánosságra azokat.
Újabb tételekkel lett hosszabb az a lista, amelyen az adófizetők elől titkolt információk, adatok, listák, dokumentumok olvashatók. A HVG folytat azért harcot, hogy megismerhetők legyenek a különböző rendvédelmi szervezetek vezetőinek kiutalt jutalmak, de nem sok sikerrel járt eddig. Nem adott ugyanis tájékoztatást a Belügyminisztérium arról, hogy október 23-án hányan és milyen összegű pénz- vagy tárgyjutalmat kaptak, és hány embert léptettek elő.
A felcsúti jegyző továbbra is arcátlan érveket ad elő arról, hogy miért nem kaphatják meg újságírók a polgármester, egyben az ország 88. leggazdagabb emberének, vagyonnyilatkozatát. Szerinte hitelt érdemlően kellene igazolni, milyen jogos cél vagy kötelezettség teljesítése érdekében van szükség a vagyonnyilatkozat adataira. A levelezés a KiMitTud portálon olvasható, az Átlátszó-blog pedig egy szép portrét közöl az újdonsült milliárdosról.
Érdekes érvelést ad elő a vállalati nyilvánosság, transzparencia ellen egy amerikai professzor.
Fehérgalléros ügyek:
Az Átlátszón cikksorozat indult arról, hogy a világ számos országában le lehet írni a cégek adóiból a külföldi köztisztviselők és magánemberek megvesztegetésére fordított összegeket. Természetesen az ezt lehetővé tevő adózási technikák már nem teljesen nyíltak, sőt, illik ezeket finoman takargatni a nemzetközi és hazai közönség elől, de azért a gyakorlatban még mindig működnek.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal két olyan alapítványnál vizsgálódott, amelyek együtt közel egymilliárd forintot kaptak az elmúlt években az 1 százalékokból, de ennek csak kevesebb, mint egy százalékát fordították arra, amire kellett volna, például a daganatos gyerekek megsegítésére. Az alapítványok tökéletesen lepapírozva költötték el a százmilliókat, csak éppen nem arra, amire kellett volna. Autókat vásároltak, luxuslakóparkokban béreltek többszobás lakásokat irodának, vagy éppen ismerősöket támogattak. De voltak még túlárazott eszközbeszerzések és haveri cégeken keresztüli lenyúlások is. Az egyik alapítvány máris befenyegette az újságírókat, és azt állítja, csak a versenytársaik állnak a vádak hátterében. Az Átlátszó már hónapokkal ezelőtt megírta egyébként a sztorit. A kormány erélyesebb fellépést ígér a hasonlóan gyanús civilszervezetek ellen.
Öt, vesztegetéssel gyanúsított munkaügyi felügyelő ellen emelt vádat az ügyészség Győr-Moson-Sopron megyében, a fővádlott adta le a drótot munkaügyi ellenőrzések előtt.
Prisztás-ügyben Portik régi barátja vallott a bíróság előtt, a vallomás bepillantást enged a magyar alvilág 1990-es évekbeli mindennapjaiba.
Molnár-ügyben védi a mundér becsületét a bíróság, miután sokan bírálták és politikailag elfogultnak tartották a döntést.
Két hete volt téma, hogy egy német lap szerint Magyarország a betétdíjmaffia egyik központja. A Hvg.hu összeszedte a simlis magyarok történeteit a piti szállodai átverőktől, a hajókatasztrófa utáni biztosítási csalókon keresztül minden idők legzseniálisabb magyar szélhámosáig, aki még a múlt század elején eladta a Rottenbiller utcát.
A tönkrement fantom-légitársaság, a Sólyom Airways légitársaság története egyre inkább olyan, mint egy John Le Carré regény, amelyben titkosszolgák és pénzmosók koktéloznak távoli tengerpartokon, miközben milliárdok tűnnek el. A legfrissebb, hogy az Origo cikke szerint a céget egy afrikai magyarok tulajdonában lévő, immár Seychelles-szigeteki társaság vásárolta meg, és még mindig mindenki azt állítja, hogy nem a pénzmosás a cél. Az Index értesülései szerint a leendő tulajdonosok egyikét a panamai ügyészség körözi. A férfi jelenleg egy érdi, biztonsági kamerákkal körbebástyázott házban él, miközben Panamában országos körözés van érvényben ellene, amiért meglépett a közép-amerikai országból. Nagyon úgy tűnik, hogy az új tulajdonos feladata az lenne, hogy „eltemesse” a becsődölt fantom-légitársaságot.
Elkezdődött a volt német köztársasági elnök korrupciós pere. A sok ügy közül végül csak egy 719 eurós szállodaszámla maradt a perre: a vád szerint a szobát egy filmproducer fizette ki a politikus helyett, aki cserébe segített támogatást szerezni a Siemenstől egy filmhez.
A Siemens egyik svájci leánycége elismerte, hogy kenőpénzt fizetett orosz gázüzletek fejében.
Egy amerikai tisztviselő elismerte, hogy 3 millió dollárt keresett azzal, hogy vízumokat adott el.
Egy kaliforniai szenátor bedőlt egy magát filmproducernek kiadó FBI-ügynöknek, és belement volna egy vesztegetési tranzakcióba. Most a lemondását követelik.
Tovább görög az amerikai haditengerészet korrupciós botránya, immár két admirális is belekeveredett, de egy szóvivő szerint még nincs vége az ügynek.
Innovatív kenőpénztechnikát fejlesztett ki egy texasi ügyész, aki sms-ben intézte a vesztegetési ügyleteit, cserébe pedig ügyeket ejtett a klienseknek.
A kínai újgazdagok Makaón mossák a pénzt, és pénzmosás miatt kezdődött vizsgálat a Bank of Moscow volt vezetői ellen, akiket csalás miatt már megvádoltak. Az elnök éppen Londonban figyeli az eseményeket, ahol menedékjogot kapott. A francia Société Générale bank új oroszországi vezetőt nevez ki, miután az előzőt megvesztegették.
Felmentették a korrupciós vádak alól az izraeli szélsőjobbos vezetőt, aki visszatérhetett hivatalába a külügy élére.
Whistleblowing, oknyomozó újságírás:
Az Index utánajárt annak, hogyan lett egy 76 éves nyugdíjasé a pécsi magasház, ki fogja megszerezni a bontásra igénybevehető állami milliárdot, és kié lesz a bontás jövedelmező üzlete.
Oligarchaügyben volt egy érdekes beszélgetés a Mutyimondó rovat támogatásával nemrégiben az Átlátszó szervezésében. Itt van róla a videó.
Az Index összeszedte, hogy mi lett azokkal a magyar milliárdosokkal, akik egyszerűen eltűntek a leggazdagabbak listájáról.
Amerikában hamarosan a Legfelsőbb Bíróság elé kerül egy olyan ügy, amelynek tétje, hogy milyen védelmet kapnak a whistleblowerek.
Vissza a gyökerekhez: most, hogy immár Nagy-Britanniában is tilos pénzt fizetni sztoriért, a bulvárlapok visszatérnek a jó öreg újságíráshoz.
A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet egyben a whistleblowerek nagyobb védelmére szólított fel a szervezet 20 éves évfordulóján rendezett konferencia után, és egy kínai és egy angolai korrupcióellenes aktivistát tüntetett ki. Cserszegtomajon viszont azt az aktivistát, aki a helyi közbeszerzések átláthatatlanságát, a pályázati pénzek kiosztását bírálta, feljelentette a helyi polgármester.
Egy remek oknyomozó cikk feltárja, hogy milyen módszerekkel (szegény ázsiai munkások kizsigerelésével) gyártják az Iphone-okat.
A New York Times hosszú cikket szentel annak, hogy miként használják ki Európa gazdagjai a határok nélküli kontinenst a vagyonuk készpénzben való utaztatására.
Internetes biztonság
Egy sikeres módszer az okostelefonok kameráját használja arra, hogy ellopják a felhasználók titkos kódját.
Szolgálati közlemény: Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi email hírlevelére, a Napi Mutyimondóra. Kattints ide!
Mong Attila
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!