Ma 140 éves Budapest, e nemes napról pedig több urbanista bloggal karöltve az Átlátszó is úgy érzi, meg kell emlékezzen. És mi mással emlékeznénk meg, mint egy közpénzek átláthatatlan elszivárgásáról, a jó pesti mutyiról szóló blogposzttal? Budapest 140 éves történelme ugyanis korok, politikai eszmék, regnáló kül- és belföldi politikai hatalmakra való tekintet nélkül dúskál az ilyesmiben.
Tudta például, hogy az Andrássy út építésének gazdasági ügyeire létrehozott, állami tulajdonú Sugárút Építő Vállalat Rt. a kisajátított telkeket az eredeti tulajdonosoknak közpénzből kifizetett ár feléért adta tovább a befektetőknek? Vagy, hogy kb. 10000 ember maradt egy ideig fedél nélkül az útban lévő városnegyedek elbontása során? Miközben az Andrássy út törvényileg elrendelt várostervezési csodája ma már elengedhetetlen darabja Budapestnek, ezek az apró momentumok a nevek kicserélésével bármely mai „történelmi” jelentőségű kiemelt beruházásra jellemzőek lehetnének. Talán nem is véletlen, hogy a Sugárút egységes klasszicista-neoreneszánsz palotái az 1-es számú háztól kezdve a Balettintézeten és az Andrássy 47-en át a Köröndig ma is a mutyikat nyögve omladoznak egyik napról a másikra.
Úgy tűnik tehát, hogy – szándékosan vagy sem – a mutyi itthon (is) városfejlesztési erővel bírhat, a jövő urbanistái Budapest történetét vizsgálva valószínűleg egymás után fognak korrupciós ügyekbe botlani. A főváros 140. szülinapja alkalmából (a teljesség igénye nélkül és tök szubjektíven) három jellemző mutyit mutatunk be, mindegyik jelentős szerepet töltött be abban, ahogyan Budapest manapság fejlődik. Közös a három történetben, hogy végkimenetelük egyelőre ismeretlen. A poszt végén szavazás, döntse el Ön, melyik városfejlesztési jelentőségű mutyinak állítana szobrot 100 év múlva!
Nem kell nagyon magyarázni, abszolút viszi a prímet. 1972-ben találták ki, 1996-ban porolták le a régi terveket, az első Orbán-kormány lefújta, a Demszky csapat kampánytémává változtatta, egy megnyert per után 2004-ben elkezdték építeni, jövőre Tarlós István át is adhatja.
via Wikipedia
Voltak csúszások, volt nagy ijedelem, hogy megsüllyed a Budapesti Műszaki Egyetem Ch épülete, elszálltak a költségek, közben pedig szakmailag folyamatosan megkérdőjeleződött az építkezés haszna: ilyen rövid távon, ilyen sok megállóval és a meglévő vonalaknál jóval kisebb utasszámra tervezve több szervezet szemében is pénzkidobásnak tűnt az egész ötlet.
A Keleti és a Kelenföldi Pályaudvar közti építkezésben 3 konzorcium és 9 cég vesz részt, a költségek pedig az építés kezdete óta nőnek. A dolog egyik szépsége, hogy folyamatban lévő bírósági ügyek során Antal Attila volt BKV vezér azzal vádolta meg Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest, hogy kenőpénzt fogadott el a Swietelsky-től, és ezért a DBR Metró Projektigazgatóságnál is volt házkutatás. Antal később bocsánatot kért az állításáért. De volt még itt ügyészségi, Állami Számvevőszéki (ÁSZ), Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (KEHI) és a metró független ellenőrző mérnöke által végrehajtott vizsgálat is a beruházás törvényessége ügyében. Az ÁSZ 2010-ben feljelentéssel zárta vizsgálatát hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
via Wikipedia
A metró tesztüzeme már folyik, az első állomás már elkészült és a felszíni munkák is kezdenek véget érni. Legutóbb mondjuk épp arról írt a sajtó, hogy egy törvénymódosítással kívánták egyszerűsíteni az engedélyezési eljárást, nehogy újra kicsússzunk az időből. Emiatt többen újra aggódni kezdtek.
A 4-es metró hasznát és hatását majd csak elindulása után ismerhetjük meg, de az szinte biztos, hogy ennyi pénzből gyakorlatilag rendbe lehetett volna rakni Budapest felszíni közlekedését – nem beszélve arról, hogy tavalyi becslések szerint 6-7 milliárdba fog kerülni évente a vonal működtetése. Tarlós István július végén azt ígérte, hogy a választások előtt adják majd át a vonalat. Ha ez így lesz, akkor nem bukjuk azt a 181 milliárdos uniós támogatást, amit 2015. december 31-ig kell felhasználni a metróra. De valószínűleg bukunk egy rakás hasznosabb fejlesztést, amit ebből a pénzből megcsinálhattunk volna.
Talán az egyik legmenőbb változás Budapest életében, hogy a 2000-es évek elején megjelentek a romkocsmák és 10 év alatt olyan mértékben megnőtt a szórakozási lehetőségek száma a városban, hogy az egyenesen világhírű lett. Persze ehhez is egy kis ingatlanmutyi kellett, meg a válság, de hát Budapesten vagyunk, ugye.
Kazinczy utca.
fotó: urbanplayer.hu
A mai romkocsmázás persze csak nyomokban tartalmazza azt az életérzést, amit 2003-ben jelentett lemenni a Szimpla Kertbe, a Szódába vagy a Kuplungba, de jelen esetben ez lényegtelen. A képlet viszont nagyon egyszerű: végy egy lepukkant ingatlant, töltsd fel lomis bútorokkal és kezdj el italt mérni. Ma már ezzel szemben telített piac, az engedélytenger és a kampányszerű csendrendeletes keménykedések megnehezítik a dolgot, a kétezres évek elején viszont könnyű volt szeget verni a rendszer réseibe.
2000 körül elfogadott VII. kerületi rendezési terv nyomán kezdték el magánbefektetőknek átjátszani a kerületi telkeket, akik sok értékes házat lebontottak, másokat pedig hagytak lerohadni. Volt is nagy városvédői felháborodás az épített örökség elvesztése miatt. Hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és többrendbeli csalás vádjával indult Hunvald-perről meg nem is kell sokat mesélnünk: nyolc belső-erzsébetvárosi önkormányzati tulajdonú ingatlan kerületi tulajdonú ingatlanhasznosítón keresztül haveri cégekhez való átjátszásáról szól a mese. Az önkormányzat alacsony áron adta el az ingatlanokat az Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjéhez, Nagy Györgyhöz tartozó cégeknek és ebből a fáma szerint a kerület vezetői is profitálhattak.
„Kiírhattak volna pályázatot is, és annak adhatták volna el, aki a legtöbbet ígéri, de nem ez történt. Ehelyett 2003-2004-ben ebből valakinek Jaguar sportlimuzinja, úszómedencés luxuslakása és annyi pénze lett, ami a te zsebedbe meg az én zsebembe most nem férne bele” – írta 2008-ban az Index. A házak eladását egyébként a Fidesz is megszavazta és volt olyan fideszes önkormányzati képviselő, aki a 2008-ban indult eljárás elől külföldre menekült. A romkocsmák pedig úgy jöttek a képbe, hogy amíg nem indult el ingatlanfejlesztés, sok helyen szórakozóhelyként hasznosultak az épületek és udvarok. És igen, a romkocsmások is volt, hogy offshore cégektől bérelték a helyet. Aztán jó esetben maradtak a kocsmák és újak is nyíltak a környékükön, így lett a lepukkant nyugdíjas kerületből party-városrész.
Miközben a régi pesti zsidónegyed helyén mára nemzetközi hírű bulinegyed fejlődött, Hunvald György volt MSZP-s polgármester már szabad lábra került. A Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletében ugyanis megállapította, hogy Hunvald nem tudhatott az SZDSZ-es frakciót vezető Gál György bűntetteiről, a kisebb ügyekért kijáró másfél évet pedig már leülte előzetesben. A bíróság szerint a teljes okozott kár egyébként csak 232 millió forint, nem volt bűnszervezet, Gál Györgynek pedig – a Kúria harmadfokú ítéletének függvényében – további mindössze egy év börtön néz ki.
Na ez igazi nagykoalíciós ügy és végre Simicskázni is lehet. A Margit híd felújítását 2009-ben kezdték, elvileg 2011 végén Tarlós István már átadta, a hídon viszont még mindig dolgoznak. Ja, és átláthatatlan, hogy kinek és mennyit fizettek mindezért. A HVG 2011-es cikke Fideszhez és baloldaliakhoz is egyszerre köthető tendergyőzelmet tárt fel a híd költségeinek elszállását vizsgálva. Ja, és közlekedésszakmai oldalról is érik kritikák a felújítást.
kép: Rotter Károly
Az európai szemmel is kifejezetten drágának számító hídfelújítás egyik legfontosabb eleme, hogy a Közgép Zrt., Strabag MML Kft., A-Híd Zrt. alkotta Mh-2009 Konzorcium részletes pénzügyi adatait máig nem ismerhetik a munkákat szponzoráló adófizetők. Az eredeti tervek duplájáért, mintegy 30 milliárd forintért elkészült beruházás számláiról a bíróság megállapította, hogy közérdekű adatnak számítanak, az Index adatigényléses perében végül arra hivatkozva nem adták ki őket, hogy „az adatokkal rendelkező cég nem látott el közfeladatot”. Leszakad a LOLplafon.
Volt még egy per, amit a konzorcium a főváros ellenében nyert meg, ez arról szól, hogy az önkormányzat tehet a munkák 3 hónapos elcsúszásáról. Ezen felül a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya tavaly részben bizonyítottság, részben pedig bűncselekmény hiányában lezárta a vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával folytatott nyomozást a hídfelújítás ügyében.
A munka egyelőre nem ért véget, a nagy, EU-s pénzeket is felhasználó felújítás után még legalább három tendert írtak ki. Egyik keretében készült el a Jászai Mari téri aluljáró helyén a gyalogátkelő, magasították meg a szigeti villamosmegálló korlátjait, emléktáblát avattak, illetve még ma is dolgoznak a szobrokon és jelenleg is tart a margitszigeti lehajtó átépítése. Ezek után kerül majd sorra a budai hídfő sínfelújítása. Az extra költségek ezekkel együtt egymilliárd forint fölé rúgnak. Miközben az egész átépítésről azt mondják civil szervezetek, hogy városfejlesztésileg egy elszalasztott lehetőség volt a forgalom átszabásának szempontjából és csak a káoszt sikerült sok pénzért intézményesíteni.
Ön melyik, még véget nem ért, mutyizás farvizén véletlenszerűen megvalósult városfejlesztésnek állítana szobrot? Ha van olyan mutyi, ami Ön szerint is városfejlesztési hatásokkal bír, ne habozzon megírni kommentben!
Ez a bejegyzés Budapest létrejöttének 140. évfordulóján jelent meg. A jeles nap alkalmából több város-blog összefogásában egy egész csokornyi blogbejegyzés született, amelyek itt olvashatók: Csak a szépre, Város kommunikáció, Lásd Budapestet, Check my Budapest, Kép-Tér, Fővárosi Blog, Bp XV, Urbanista, Átlátszó blog, Cyclechic.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
