Tíz éve áll üresen a Beregszász mellett felépített hulladékválogató Kárpátalján

Tíz éve épült a válogatósor, és tavaly a lerakó is kész lett. Mai árakon összesen 2,4 milliárd forintból létesült, nagyrészt uniós, kisebb részben magyar és ukrán állami forrásból. Mindeddig azonban egy percet sem üzemelt. Helyszíni riport Kárpátaljáról.

Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója 2015-ben vágta át a piros szalagot az új hulladékválogató üzemben Makkosjánosiban. „Szégyen Kárpátaljára nézve, hogy Magyarországon a Tiszából kell kihalászni a kárpátaljai szemetet” – mondta akkor a kormányzó. A ceremónián a gépsort is beindították – először és utoljára. Azóta üresen áll a pusztaságban a közel 1 millió euróból felépített létesítmény, amelynek 90 százalékát az Európai Unió állta.

A makkosjánosi létesítmény a teljes beregszászi járás, azaz 200 ezer lakos hulladékát tudná európai színvonalon kezelni. Ez égetően fontos lenne, mert a jelenlegi beregszászi lerakó megtelt, és nem is felel meg a jelenlegi biztonsági követelményeknek. Veszélyességi besorolása a kárpátaljai lerakók zöméhez hasonlóan B, azaz veszélyes. Az ugyancsak a beregszászi járáshoz tartozó nagyszőlősi szeméttelep pedig ennél is rosszabb: C, azaz különösen veszélyes.

Szemét helyzet

Az eredeti tervben még egy komplex hulladékkezelő szerepelt, amely a hulladékválogató mellett négy hulladéklerakó-depóniát is tartalmazott. Ezeknek a megépítésére azonban – állítólag a hrivnya gyengülése miatt – végül nem lett elég a projekt költségvetése. A depónia hiányában pedig nincs értelme beindítani a szelektáló sort, hiszen hiába válogatnák ki a szemétből az újrahasznosítható hulladékokat, ha utána nincs hová lerakni a maradékot.

Elszürkült tollú gólyák, girhes ebek, varjúcsapatok – egy szeméttelep ökoszisztémája. Beregszász, Kárpátalja. Fotó: Átlátszó.

A létesítmény ünnepélyes átadását követő néhány hónapon belül az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) állítólagos sikkasztás miatt nyomozást indított a Makkosjánosi önkormányzat ellen. A gyanú szerint 3,52 millió hrivnya (akkori árakon kb. 53 millió forint) közpénzt sikkasztottak el – az önkormányzat tagadott.

Tíz éve áll a válogatósor. Makkosjánosi / Beregszász, Kárpátalja. Fotó: Átlátszó.

Felmerült egy kis probléma a projekt kivitelezőjével, a Bereg Vertikállal kapcsolatban is. A bíróság szerint bizonyos tevékenységekért a reális ár tízszeresét (4 millió hrivnyát, akkori árakon kb. 60 millió forintot) fizettek ki egy alvállalkozónak, a vád szerint ezáltal adócsalást is elkövetve. Ukrán partnerünk, az NGL.media megkeresésére a Kárpátaljai Rendőrség azt közölte, hogy hivatalosan eddig senkit sem gyanúsítottak vagy büntettek meg az ügyben, ám a vizsgálat még nem zárult le. A Beregszászon bejegyzett Bereg Vertikál többségi tulajdonosa Mikola Jakimec korábbi beregszászi képviselő (2016-2020), kisebbségi tulajdonosai pedig a magyar Vertikál Zrt. és a Székesfehérvári Kommunális Zrt.

„Mi ezt a projektet örökségbe kaptuk – mondja Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere és Beregszász község tanácsának elnöke. „Makkosjánosi a 2020-as ukrajnai közigazgatási reform során került Beregszász községhez, 14 településsel együtt”.

Babják Zoltán, polgármester, Beregszász, Kárpátalja. Fotó: Átlátszó.

Második kísérlet

A bő évtizede megkezdett projekt folytatására a „Tisza Európai Területi Társulás” (Tisza ETT) nyert újabb uniós forrást, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, az ukrajnai Kárpátalja Megyei Tanács és Kisvárda Város Önkormányzata alapított 2015-ben. Az ötmillió eurós támogatást a magyar kormány 916 millió forinttal egészítette ki.

„Az ukrán felet is, Kárpátalját is frusztrálja, hogy annyi a hulladék a Tiszában, úgyhogy meg tudtunk ebben a projektben állapodni” – mondja Seszták Oszkár, a Tisza ETT és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke.

„Persze, aki a hulladékos szakmában egy kicsit is járatos, az tudja, hogy a fejéről a talpára kellene állítani: először lerakót építünk, és utána válogatót.”

Seszták Oszkár, a „Tisza Európai Területi Társulás” és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke. Fotó: Átlátszó.

A helyszín sem mondható éppen ideálisnak. „Egy mocsaras területen van, ami alapvetően nem alkalmas hulladéklerakásra. Beregszász egésze ilyen egyébként”– tudjuk meg Seszták Oszkártól. „Viszont megvoltak a megfelelő engedélyek, és ha európai szabályoknak megfelelően ellátjuk szigeteléssel, akkor akár itt is lehet lerakót létesíteni” – teszi hozzá. Tavaly nyárra meg is épült egy két és fél hektáros depónia és a különböző egyéb létesítmények, leaszfaltozták a területet, és körülötte 4,7 hektáron fákat ültettek.

A használatbavételi engedélyt azonban a mai napig nem sikerült megszerezni, ezért továbbra is üresen áll a teljes hulladékkezelő üzem. Csak a szél süvít, és a telepet őrző biztonsági őr kutyái csaholnak a makkosjánosi határban. Egyelőre ennyi lett az ígért 100 munkahelyből.

Hulladékkezelő, Makkosjánosi / Beregszász, Kárpátalja. Fotó: Átlátszó.

Egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudják

„Próbálom időnként megérteni” – mondja Seszták Oszkár, „aztán jönnek mindenféle jogászok, egyik ezt mondja, a másik azt mondja, a katonai adminisztráció szerint át lehetne venni, a beregszászi polgármester pedig azt mondja, hogy nem lehet átvenni.”

Babják Zoltán polgármester álláspontja szerint a hulladékkezelő átadásának az első számú akadályát az eredeti tervekhez képest bekövetkezett változások jelentik. Az elmúlt 13 évben a törvényi előírások és műszaki követelmények is változtak. Emellett a létesítmény sem a tervek szerinti tartalommal és költségvetéssel valósult meg, például a tervezett négy depónia helyett most is csak egy van készen.

A tavaly elkészült depónia. Makkosjánosi / Beregszász, Kárpátalja. Fotó: Átlátszó.

A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a létesítményt több kilométer hosszan csupán egy kátyús földúton lehet megközelíteni. Mint megtudjuk, az út rendbehozatala több mint egymillió euróba kerülne, a beregszászi önkormányzatnak pedig nincs erre forrása.

„Ez a kátyús út, szerintem, ha valódi terhelés alá kerülne, akkor fél év alatt molekuláira hullana szét” – mondja a polgármester.

„De kaptunk ígéretet a megyei tanács, és a megyei állami közigazgatás, a hadügyi közigazgatás részéről, hogy ennek az útnak az építésében szerepet tudnak majd vállalni”. Babják szerint kérdés, hogy jelenlegi formában hogyan tudják szabályosan átvenni a létesítményt. Meglátása szerint ez legkorábban jövő év tavaszán történhet meg.

Mai fejjel Seszták Oszkár talán már nem vágna bele a projektbe, „csak annyira szépnek tűnt az egész” – mondja. Egy olyan hulladéklerakó, amivel „kevesebb hulladék érkezik a Tiszába, és Beregszász hulladékelhelyezési gondja is megkönnyebbül.” Kárpátalján biztosan nincs ennél jobb minőségű lerakó, de lehet, hogy Ukrajnában is kevés, teszi hozzá.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: Átlátszó. Videó: Pápai Gergely. Közreműködött: Mariana Verbovska, NGL.media (Ukrajna). A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.