Állami szervezet kapta a legtöbb pénzt a Patrióták által kifogásolt uniós pályázatokon

Állami cég, minisztérium és a Széchenyi Egyetem is szerepel abban a Patrióták által összeállított listában, ami Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők szerint „politikai aktivistahálózatok” brüsszeli támogatásait összesíti. A valóság azonban teljesen más: a legtöbb pénzt az állami hátterű Tempus Közalapítvány kapta az Erasmusra, de jutott bőven EU-s pénz környezetvédelemre is, a Deutsch által kritizált hazai jogvédők pedig az összes hazai támogatás mindössze 0,3 százalékát kapták. Az Átlátszónak több szervezet is reagált a fideszesek vádjaira.

„37 000 szerződés, 6800 milliárd forint értékben az európai adófizetők pénzéből: mostantól bárki pár kattintással ellenőrizheti, hogy kiket pénzelnek Brüsszelből!” – írta néhány napja közösségi oldalán Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP képviselője. Nos, mi ellenőriztük.

A kormánykritikus civileket szidják

Nem csak Deutsch, hanem egy másik fideszes EP-képviselő, Gál Kinga is hasonlót posztolt.

Gál azt írta: „Átláthatóságot követelünk a brüsszeli intézményekben. Honlapon tesszük közzé, hogy mire költötte a Bizottság az európai adófizetők pénzét: 17 milliárd euró 37 ezer NGO-szerződésre!

Ezek nem civil szervezetek, hanem politikai aktivistahálózatok,

amelyek gyakran a nemzeti kormányok ellen dolgoznak, demokratikus felhatalmazás nélkül. Ezt azonnal nyilvánosságra kell hozni és le kell állítani!”

Gál Kinga Facebook-bejegyzése

Deutsch Tamás mindezt bővebben kifejtette a Kossuth Rádióban is, ahol kiemelte, hogy „A Pride főszervezője a magunk mögött hagyott években 88 millió forintnyi pénzt kapott Brüsszeltől”. Majd így folytatta: „egy másik fontos szervező, a Magyar Helsinki Bizottság 548 millió forintot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet 44 millió forintnyi pénzt kapott finanszírozásra Brüsszelből. Az Amnesty International magyarországi leányvállalata 164 millió forintot kapott Brüsszeltől. Az Auróra Civil Központ, ez is az egyik szervező, ezt a szervezőt létrehozó NGO 28 millió forintot kapott.

Most ha ezeknek a szervezeteknek a Brüsszelből kapott támogatását összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy a magunk mögött hagyott években, és most kérem, kapaszkodjon meg mindenki, majdnem 8,5 milliárd forintnyi pénzt kaptak Brüsszeltől. Hát csodálkozhatunk-e azon, ha ezt követően Ursula von der Leyen egy videóban gyakorlatilag utasításba adja, hogy Budapesten mindenféleképpen meg kell tartani ezt az LMBTQ-parádét. Csodálkozhatunk-e azon, hogyha az rendeli a dalt, aki fizeti a zenészt? Márpedig igen bőkezű módon öntötte a pénzt ezeknek a szervezeteknek a zsebébe Brüsszel” – magyarázta Deutsch.

Deutsch Tamás Facebook-bejegyzése

Állami szervezet kapta a legtöbb EU-s támogatást

A honlap, amin az adatokat közzétették, a Patrióták által létrehozott NGO Transparency nevű weboldal. Eszerint azonban a TASZ 34 milliót kapott, nem 44-et, az Amnesty International 164 millió helyett 150 milliót, a Magyar Helsinki Bizottság pedig 548 millió helyett 239 milliót. Vagyis Deutsch a valós adatoknál jóval nagyobb számokat mondott be a kormánykritikus, jogvédő szervezetekkel kapcsolatban. De ennél több is kiderült az általa hivatkozott adatokból.

Mivel a Patrióták által közzétett listát Magyarországra is lehet szűrni, az adatokat így dolgoztuk fel. Eszerint a Magyarországra vonatkozó 607 bejegyzést tartalmazó listában a szerződött támogatási összeg összesen 353 millió euró, azaz 141 milliárd forint 4 év alatt. Vagyis évente 35 milliárd forint jutott a listában szereplő szervezeteknek.

A Deutsch Tamás által pellengérre állított jogvédő magyar szervezetek ebből kevesebb mint 500 millió forintot kaptak, ami a teljes hazai támogatások 0,3 százaléka.

Deutsch a Facebook-posztjában még azt is írta, hogy „A magukat civilnek hazudó szervezetek 90%-ban Brüsszelből, az USA-ból vagy a Soros-birodalomból kapják a pénzt. Ezek az NGO-k nem a társadalom egyes csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit: a bizottság nézeteit visszhangozzák szerte Európában”.

A Patrióták Európáért (angolul Patriots for Europe, PfE) egy 2024. június végén alapított politikai szövetség az Európai Parlamentben (EP). Tagjai nacionalista, radikális/szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártok, mint pl. az Osztrák Szabadságpárt, a francia Nemzeti Tömörülés, az olasz Liga, a spanyol Vox, és a Fidesz. A 720 fős EP-ben 88 képviselővel ez a harmadik legnagyobb frakció, alelnöke Gál Kinga.

Bár Deutsch azt a néhány hazai jogvédő szervezetet emelte ki hangulatkeltő Facebook-bejegyzésében, amelyek a hazai támogatások elenyésző részét (0,3%) kapták, érdemes megnézni, kik kapták a többi, nagy összegű forrásokat „Brüsszeltől”.

A Patrióták által közzétett lista szerint a 200 ezer eurónál több támogatást begyűjtő pályázók a megítélt összes támogatás 97 százalékát lefedik.

A legtöbb pénzt, 291 millió eurót a Tempus Közalapítvány kapta,

ami a honlapja szerint „a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt működő, közhasznú szervezet”. Ők gondoskodtak az Erasmus programról, de mióta a kormány ú.n. egyetemi modellváltása (az egyetemek kormányközeliekkel kitömött vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése) akadozik, már a hazai alternatívát, a Pannónia Ösztöndíjprogramot népszerűsítik.

200 ezer eurónál többet kapott a Minority Rights Group Europe és a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány (amivel a kormány 2021-ben stratégiai együttműködési megállapodást kötött) is, de sokat nyert az ESSRG Nonprofit Kft., ami társadalmi és környezeti kutatásokkal foglalkozik, különös hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra.

A lista élén van még a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, továbbá a WWF Magyarország,

valamint a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület is. Emellett nyert ilyen uniós támogatást a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség, melynek 2003-as alapítója a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Annak pedig egyik jószolgálati nagykövete 1998 óta Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége.

A Patrióták által készített lista élvonalában van a Széchenyi István Egyetem, a BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kislépték Egyesület is. Utóbbi azon dolgozik, hogy a hazai kistermelők és kézművesek könnyebben boldoguljanak jogi, adminisztratív és értékesítési szempontból, támogatja a közösségi piacokat és a fenntartható helyi gazdasági megoldásokat.

De szintén „Brüsszelből” kapott pénzt a MEFS – Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség, valamint a Hit Gyülekezete is.

Az MVM is pályázott, de nem kapott pénzt

Olyan szervezetek is szerepelnek a listán, akik ugyan pályáztak, támogatást mégsem kaptak. Az egyik ilyen a Mátrai Erőmű Zrt., ami 2020-ban az állami tulajdonú MVM-mel és a konzorciumot vezető Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen arra pályázott, hogy csökkentsék Magyarország üvegházhatású gázainak kibocsátását, ezért „a lignittüzelésű egységek fokozatos kivezetése és a Mátrai Erőmű dekarbonizációja a széntüzelésű villamosenergia-termelés fokozatos kivezetése érdekében” kértek pénzt az Európai Uniótól. Viszont nem kaptak a Patrióták listája szerint.

Ez már egyébként azután történt, hogy az állam visszavásárolta Mészáros Lőrinctől az erőművet. A 444.hu korábban bemutatta, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg a Mátrai Erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért. Később az állam 17,4 milliárd Ft‑ért kapta vissza az erőművet (2019–2020).

A támogatottak szerint Deutsch alaptalanul vádaskodik

A cikkünkben felsorolt szervezetek közül többnek megküldtük Deutsch Tamás fentebb idézett Facebook-bejegyzését a támogatásokkal kapcsolatban, és rákérdeztünk, mit szólnak a fideszes EP-képviselő állításaihoz, miszerint „Brüsszel politikai tevékenységet végző szervezeteket pénzel”.

A Magyar Helsinki Bizottság nevében Léderer András így reagált: „Honlapunkon a törvényi előírásoknak megfelelő beszámolóink mellett a közérthetőséget szem előtt tartó, részletes információkat közlünk pénzügyeinkről évtizedek óta, a nemzetközi versenyben elnyert pályázatainkra büszkék vagyunk. Ahogy arra is, hogy száznál is több ügyben sikerrel képviseltük ügyfeleinket nemzetközi bírósági fórumokon a magyar állam jogsértéseivel szemben. Munkánk szükségességét az is mutatja, hogy évente több ezer magyar ember kéri és kapja meg ingyenes jogi segítségünket. Az általunk jegyzett szakmai anyagok egytől egyig nyilvánosak, az azokban foglalt megállapítások jogvédő munkánk során szerzett tapasztalatainkon, jogszabályokon, közérdekű adatokon alapulnak. A magyar kormány az európai uniós testületek előtt ezeket nem tudta érdemben cáfolni.”

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület válaszában a következőket közölte: „A megnevezett időszakban 4 projektben voltunk érintettek. Mindegyik támogatás az Európai Unió egyetlen dedikált természetvédelmi alapjából, a LIFE-ból származott (Programme for Environment and Climate Action (LIFE)), amely szervezeti formától függetlenül nyitott komplex természetvédelmi projektekre. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy amióta Magyarországról is lehet pályázni erre az alapra, szervezetünk az egyik legsikeresebb pályázó, általában széles partnerségben állami szervezetekkel (kiemelten a nemzeti park igazgatóságokkal), önkormányzati és civil szervezetekkel, sokszor határon átnyúlóan is.

A nevezett projektek a kerecsensólyom, a túzok és kék vércse, valamint a rákosi vipera védelmét célozzák, valamint volt egy, a természetvédelmi társadalmi részvételt elősegítő projektünk is. Ez az alap kiemelkedő módon járult hozzá a hazai és általánosságban az európai uniós természeti értékek megőrzéséhez az elmúlt évtizedekben, így fenntartását és kiszélesítését kiemelten fontosnak tartjuk!”

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara röviden annyit írt: „a hivatkozott támogatott programban a projekt gazdája az Energiaügyi Minisztérium. A BOKIK a 21 közreműködő partner egyike.”

A Hit Gyülekezete azt írta, hogy a pályázatot a 2022. évben nyújtották be az Európai Unió felé, a projekt részleteiről a nyilvánosan elérhető helyeken találunk információt, és több linket is küldtek.

A HAND – Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség meglehetősen bőven válaszolt. Azt írták, 22 éve azért jöttek létre, hogy összefogják a nemzetközi fejlesztéssel, a humanitárius segítségnyújtással és a globális neveléssel foglalkozó magyar civil szervezeteket. „Jelenleg 14 tagszervezetünkkel közösen (az Afrika Másként Alapítvány nemrég csatlakozott a Szövetséghez, ezért még nem került feltöltésre a honlapra) a Fenntartható Fejlődési Célok által meghatározott keretrendszerben egy egyenlőbb és fenntarthatóbb világ eléréséért dolgozunk. Tagjaink között sokan foglalkoznak hazánkban oktatási kérdésekkel, környezeti fenntarthatósággal, ill. emberi jogi kérdésekkel, valamint a globális dél országaiban nemzetközi fejlesztéssel” – írta az Átlátszónak Hamvas Bálint ügyvezető. Az alapszabályzatukból két pontot is kiemelt, majd hangsúlyozta, „Szervezetünk politikailag teljes mértékben független, szakmai érdekképviseleti szervezet.”

Majd kiemelte, „Tevékenységeink során nagyban törekszünk minden érintett – a mindenkori magyar kormányzat, érintett civil szervezetek, profitorientált szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek, önkormányzatok –, valamint nemzetközi intézmények (köztük az Európai Unió) és más szakmai szervezetekkel történő együttműködésre, ill. álláspontunk megvitatására, közvetítésre. 22 éves működésünk során számos alkalommal alakítottunk ki szakmai együttműködést a magyar kormányzat képviselőivel is.”

A pályázatokról ezt írta: „büszkék vagyunk minden ilyen elnyert támogatásra, így a hivatkozott oldalon megjelenített európai uniós támogatásokra is. Úgy gondoljuk, hogy komoly szakmai munka eredménye, hogy programjainkat az EU támogatásra érdemesnek találta. Működésünket a teljes átláthatóság jellemzi. Minden projektünkről beszámolunk honlapunkon, ill. az éves közhasznúsági jelentésekben is, a jogszabályok által előírt mértéket meghaladóan. Az említett posztban található link egy egyszerű listát tartalmaz uniós támogatási szerződésekről, mindenféle tartalom nélkül, általunk ismeretlen szempontok szerint szűrve.

A listában olyan szervezetekkel, mint pl. a Tempus Közalapítvány, amely egy kormányzati háttérintézmény. Véleményünk szerint a közzétett, semleges tartalom semmiben nem támasztja alá a Facebook-poszt tartalmát” – írta Hamvas.

Pontosítást is közölt, miszerint „A jelzett időszakban, 2019-2023 között két projektünk valósult meg központi EU-s forrásból, nem három. Egyik projektünk valamely okból duplikálva jelenik meg az oldalon a jelenlegi tartalom szerint, 2025. augusztus 5-én.”

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca és a TEMPUS Közalapítvány sajtótájékoztatóján 2023-ban. (fotó: Tempus/Facebook)

A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség is reagált megkeresésünkre. Azt írták, „a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség nem folytat politikai tevékenységet, így a képviselő úr által írtakat nem vonatkoztatjuk magunkra, és politikai kérdésekben ahogyan eddig se, úgy ezután sem kívánunk megnyilatkozni”. Közölték, hogy „a támogatásokat (az adatbázis szerint 4 darab) az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) kérésére, velük együttműködő partnerként nyújtottuk be, az önkéntességet és a kettős karriert célzó projektekben való részvétel kapcsán. A negyedik projekt a tavaly megrendezésre kerülő Európai Egyetemi Játékok önkéntes programját volt hivatott megvalósítani, mellyel kapcsolatban – támogatva az Önök munkáját – a projekt teljes dokumentációját rendelkezésre tudjuk bocsátani igény esetén.”

Kerestük a Tempus Közalapítványt is, de tőlük nem kaptunk választ.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Deutsch Tamás a Patrióták budapesti látogatásán Budapesten 2024. december 5-én (fotó: Patrióták/Facebook)