Milliárdos per lett Izraelben abból, hogy kihagyták a tiszteletbeli magyar konzult a magyar lélegeztetőgép-bizniszből

Aznap kötött előszerződést egy izraeli hátterű magyar cég egy izraeli hátterű kaliforniai cég lélegeztetőgépére, amikor a magyar állam tízmilliárdos megbízást adott a váci cégnek lélegeztetőgép-beszerzésre. Az üzletet közvetítő tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul viszont Izraelben beperelte az amerikai céget, amely szerinte hatmilliárd forintot is meghaladó nyereséget érhetett el a magyar kormány tízmilliárd forintos megrendelésén. És nem ez az egyetlen érdekesség, amit az Átlátszónak szivárogtatott iratokból és egy tel-avivi bírósági keresetből megtudtunk a 2020-as járvánügyi nagybevásárlás részleteiről.

„Kellene lélegeztetőgép”, „De az izraeli kormány tiltja a kivitelét”, „Tudok megoldást”. Ez a beszélgetés akár így is szólhatott Tel-Avivban, nem tudjuk. 2020 márciusát írjuk, ekkor hangzott el Orbán Viktor azóta szállóigévé vált fürkészes mondása, miszerint „lélegeztetőgépből – ezekre később majd fontos szerep hárul – 2.560 darab áll rendelkezésünkre. Az is szeretném elmondani Önöknek, hogy fürkészeket és portyázókat küldtem ki a világ minden részére és minden égtáj felé. A kereskedők és a diplomaták is dolgoznak.”

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Két nappal később, március 25-én komoly szervezkedés indult Izraelben. Benkő Levente nagykövet egy izraeli bírósági kereset szerint emailek és üzenetek tucatjait váltotta a Condor Aviation Industries Ltd. nevű izraeli cég tulajdonosával, a tel-avivi tiszteletbeli magyar konzullal, David Wiernik nagyvállalkozóval. A tárgyalásokat nem Benkő kezdte, Wiernik egy perben most azt állítja, hogy ezt megelőzően több száz üzenetet váltott Litauszki Andrással, a tel-avivi külgazdasági attaséval is.

A beszélgetések Wiernik keresete szerint arról szóltak, hogyan tudna Magyarország lélegeztetőgéphez jutni, annak ellenére, hogy Izrael 2020. március 19-től kiviteli tilalmat rendelt el ezekre a koronavírus-járvány kitörése idején létfontosságúnak ítélt berendezésekre.

Izraeli lélegeztetőgép Kaliforniából, a Magyar Honvédség ajánlásával

2020 májusát írjuk, Szijjártó Péter Vácott járt, a Celitron Medical Technologies Kft. nevű cégnél tekintette meg, hogyan készül a lélegeztetőgép. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Celitrontól megrendelt lélegeztetőgépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök az állami raktárakban. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben a cég már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.

Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdték őket szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban | atlatszo.hu

Az orvos alezredes tanulmányában az is szerepel, hogy „Egy korábban más jellegű termelést folytató cég birtokolta a Panther 5 lélegeztetőgép licenszének jogát. A váci telephelyű cég részére (Celitron Medical Technologies Kft.) kormányzati együttműködés segítségével sikerült a szükséges alkatrészeket gazdaságdiplomáciai eszközökkel beszerezni, így biztosítva a gyors határidőket.

A magyar kormány 2020. április 16-án kötött szerződést a Celitron Kft.-vel a lélegeztetőgépek beszerzésére, ez az Átlátszó közadatigényléséből derült ki. Korábbi cikkünk után azonban olyan dokumentumok is eljutottak hozzánk, amelyekből az is látszik, hogy ugyanezen a napon az amerikai székhelyű, de szintén izraeli hátterű Origin Medical Devices Inc. (OMD) és a Celitron is aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Panther 5 típusú lélegeztetőgép gyártására.

A birtokunkba került iratok tanúsága szerint végül tényleg az OMD adta el a technológiát a Celitronnak. A kaliforniai cég honlapjának nyitóoldalán immár Péter Ádámnak, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos alezredesének tulajdonított szöveg reklámozza a terméket, amit az USA hatóságai 2020. május 22-én engedélyeztek.

A lélegeztetőgép lelke a motor, ami a levegőt szállítja. Az Átlátszó által megismert dokumentumok szerint a Celitron kínai Fisaga és svájci Micronel befúvókat is rendelt a Panther 5-höz. A Fisaga azt írta a megkeresésünkre, hogy „a fúvókat Kínában adták el, és minden behozatali formalitást az importőr vállalt magára”. A svájci céget is többször kerestük, de titoktartásra hivatkozva nem válaszoltak kérdéseinkre.

Az alkatrész származási helye azért is lényeges, mert mint a fent említett Péter Ádám orvos alezredes itt írja, „a kínai piacon elérhető lélegeztetőgépek minősége változó volt”. A Panther 5 befúvója az általunk megismert adatok szerint legalább részben kínai gyártmánynak tűnik, de a jelek szerint ez nem volt zavaró tényező, ahogy a több tízezer, Kínából más úton megrendelt gépnél sem.

Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek | atlatszo.hu

Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek

Az OMD és a Celitron szerződéséről szóló kérdéseinkkel kerestük az OMD-t és Ori Gur-t, az OMD izraeli tulajdonosát is, de nem válaszoltak. „Az Ön által feltett kérdésekre a Magyar Honvédség főtisztjeként nincs felhatalmazásom felvilágosítást adni” – ezt már Péter Ádám válaszolta arra a kérdésünkre, hogyan került az írása a magáncég honlapjára.

Netanjahu barátjának tőzsdei cége is jól járt

Hat nappal a magyar kormány és a Celitron szerződéskötése után, 2020. április 22-én az izraeli BATM Advanced Communications bejelenti: „29 millió eurós (kb. 31 millió dolláros) megrendelést kapott egy európai kormánytól 1000 darab intenzív ellátást biztosító lélegeztetőgép szállítására. A csoport 7,25 millió eurós előleget kapott, a fennmaradó összeg kifizetésére pedig a szállítás befejezésekor, 2020 második felében számít. (…) A készüléket a csoport magyarországi Celitron leányvállalata gyártja”.

A tőzsdei cég papírjai 2020 márciusában, áprilisában 35-45 fontos árfolyamon forogtak, ami május elejére 100 fontra ugrott, nyárra 150 fontig menetelt. A vállalat Covid-teszteket is gyártott. A 2020-as nyilvános beszámoló szerint a lélegeztetőgép-biznisz miatt az orvosbiológiai divízió korábbi 100 ezer dolláros nyeresége 19,4 millió dollárra – akkori árfolyamon 6,7 milliárd forintra – nőtt.

2021-ben azt írták, a  divízió bevételei még mindig a kivételes 2020-as lélegeztetőgép szerződés miatt nőttek. A 2021-es év végén 80 font volt az OMD-részvény, majd esésnek indult, jelenleg 21,6 font az árfolyama.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Celitronnál, 2020 májusában. Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

A BATM irányító befolyással rendelkező tulajdonosa Zvi Marom, egy az izraeli miniszterelnökhöz közel álló üzletember. Egy izraeli hírszájt akkori cikke felidézi, hogy Marom

„1999-ben egy zseniális trükkel a céget és önmagát a címlapok és a figyelem középpontjába helyezte, amikor Benjamin Netanjahut toborozta a soraiba, miután a miniszterelnök-választáson alulmaradt Ehud Barakkal szemben, és – természetesen átmenetileg – visszavonult a politikától. Ők a mai napig barátok, de érdekes, hogy a pandémia alatt az izraeli Egészségügyi Minisztérium nem vásárolt Maromtól – sem lélegeztetőgépeket, sem korona teszteket és még szerológiai teszteket sem, pedig abban hiány van. Marom szerint nem is keresték őket.”

Nem úgy Magyarország. A Celitron és a magyar kormány üzletéről Marom azt nyilatkozta ugyanott, hogy „ez egy jelentős megrendelés számunkra, és várhatóan bővülni fog”. A BATM-ot is hiába kerestük az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel.

A hoppon maradt üzletszerző milliárdos pert indított

Látszólag tehát minden résztvevő jól járt a lélegeztetőgép-üzlettel, mégis elindult egy per Izraelben. A Tel-Avivi Bíróság oldalán elérhető kereset szerint az eljárás azért indult, mert a felperes szerint az Origin Medical Devices úgy kötött szerződést a Celitronnal, hogy megkerülték az állítólagos ötletgazdát.

A felperes a Condor Aviation Industries Ltd., a bevezetőben már emlegetett tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul, David Wiernik vállalkozása. A Condor keresete szerint megállapodás volt arról, hogy amennyiben üzletet közvetít az OMD-nek lélegeztetőgépek eladására, cserében az OMD beveszi üzlettársnak, és megosztja vele a bevételeket.

A Condor a periratban azt állítja, hogy egy magyarországi üzletet közvetített az OMD-nek, de az OMD végül az izraeli kiviteli tilalmat és a tiszteletbeli magyar konzult is megkerülve kötött üzletet a magyar féllel. Ezért a magyar féllel kötött üzletéből eredő nyereségének feléért pereli az OMD-t – 35 millió sékel (nagyjából 3,2 milliárd forint) értékben.

Vagyis az üzletet közvetítő tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul cége szerint az OMD akár hatmilliárd forintot is meghaladó nyereséget érhetett el a magyar kormány tízmilliárd forintos megrendelésén.

A keresetet nem csak az Origin Medical Devices, hanem a cég egyszemélyi tulajdonosa, Ori Gur ellen is beadták, mivel a Condor szerint Gur személyes kötelezettséget is vállalt, illetve rosszhiszeműen járt el. Az OMD jogi álláspontja szerint viszont csak tárgyalásokról volt szó, nem kötöttek szerződést, nem jár pénz a Condornak, illetve Wierniknek.

Kapcsolati háló – Infografika: Átlátszó

A peres keresetben azt is állítja a Condor, hogy a Whatsap üzenetküldő appon keresztül tárgyaltak Litauszki András tel-avivi külgazdasági attaséval és Benkő Levente nagykövettel: erre alapozzák, hogy az ő közbenjárásukra jött létre az üzlet.

Kerestük David Wierniket, valamint a perben résztvevő ügyvédeket, de tőlük sem érkeztek válaszok. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól szerettük volna megtudni, hogyan és miért választották a Celitront a lélegeztetőgépek beszerzésére, tudták-e, hogy a cég az izraeli hátterű OMD technológiáját értékesíti, és hogy milyen indokok alapján döntöttek a típus mellett. Ezekre a kérdéseinkre egyáltalán nem válaszoltak.

Benkő Levente izraeli magyar nagykövettől és Litauszki András külgazdasági attasétól azt szerettük volna megtudni, hogy mi a véleményük a tiszteletbeli tel-avivi magyar konzul által indított perről, miről egyeztettek David Wiernikkel. A KKM ezekre a kérdéseinkre azt írta,

„a perben két magánvállalat áll szemben, a magyar állam nem érintett a kérdésben.”

Segesvári Csaba

Közreműködött: Sarkadi Nagy Márton, Politzer Maymon Krisztina (Izraelinfo). Címlapkép: Szijjártó Péter / Facebook. Infografika: Átlátszó.