Nagy Gergely Miklós nyerte a Transparency-Soma-díjat, kollégáink cikksorozata is a legjobbak közt

Az elmúlt év legjobb oknyomozó újságcikkét jutalmazó Transparency-Soma-díjat Nagy Gergely Miklós, a 24.hu munkatársa nyerte el a Mindenki Magyarországa Mozgalom amerikai támogatásáról szóló cikkével. A zsűri listáján előkelő helyre került Rédl Boglárka és Sarkadi Nagy Márton, az Atlatszo.hu újságíróinak cikksorozata is.

Szerdán este Budapesten immár a huszonkettedik alkalommal adták át Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (becenevén Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat, amely ma már a Transparency-Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az egymillió forinttal járó díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai Lőke András, az Ittlakunk.hu tulajdonos-főszerkesztője, a Soma-díj alapítója; Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója, és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője.

A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség. A zsűri minden tagja pontozza a beérkezett pályaműveket, az így kialakult sorrend alapján, konszenzussal döntenek az év legjobb munkájáról. Ez alapján hagyományosan a shortlistre került néhány további, kiemelkedő munkát is nyilvános elismerésben részesítenek.

A zsűri idén a beérkezett 34 pályamunka közül a 24.hu hírszájt munkatársa által nevezett pályaművet díjazta. Nagy Gergely Miklós cikke az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozási gyakorlatának hátterét tárta fel. A 2022-es áprilisi parlamenti választásokon egységesen induló ellenzéki tömb ugyanis hosszú évek után a jelek szerint eltanulta a Fidesz és holdudvara kampányfinanszírozási megoldásait. A 2010 óta regnáló kormánypártok kampányüzeneteit ugyanis hozzá közel álló szereplők, egyebek mellett a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű, az államhatalomtól formailag elkülönült, valójában azonban a kormány érdekeit szolgáló civil szervezet is terjesztette.

Nagy Gergely Miklós feltárta, hogy a kormányoldalon a CÖF által ellátott kampányfinanszírozási feladatokat az ellenzéki térfélen a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hajtotta végre. Az MMM az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű szervezettől több milliárd forintnak megfelelő összegű támogatáshoz jutott hozzá. Mivel a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt által alapított és vezetett MMM nem pártként, hanem civil szervezetként van bejegyezve, így a szervezetre még az egyébként sem túl szigorú párt- és kampányfinanszírozási szabályok sem vonatkoznak.

Ahogy a díjátadón elmondták, a zsűritől a második legtöbb pontszámot Panyi Szabolcs cikke kapta. A Direkt36 újságírója tényfeltáró cikkében részletesen és szemléletesen bemutatta, hogy az orosz titkosszolgálatok hekkerei évekkel ezelőtt feltörték a magyar külügyi tárca informatikai rendszerét, hozzáférve az egyébiránt a legmagasabb rangú, nem orosz állampolgároknak adható Barátság érdemrenddel kitüntetett Szijjártó Péter vezette minisztérium legérzékenyebb adataihoz és belső irataihoz is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatának az orosz fél általi feltörése nem csak amiatt problémás, mivel hazánk a NATO és az Európai Unió tagja is egyben, de új megvilágításba is helyezheti azt, hogy az Orbán-kormány miért folytat a nyugati világban egyedülálló módon különutas politikát az orosz katonai agressziót elszenvedő Ukrajnával szemben.

A harmadik legmagasabb pontszámot az Atlatszo.hu munkatársai, Rédl Boglárka és Sarkadi Nagy Márton cikke érte el. Háromrészes cikksorozatban bemutatták, hogy az európai szintű aláírásgyűjtés, melynek eredeti célja a nemzeti kisebbségek által lakott régiók, így Székelyföld az európai uniós források könnyebb elérésének és felhasználásának az elérése lett volna, az elmúlt években a petíciót felkaroló szereplők ténykedésének „hála” az eredeti célkitűzéshez képest más irányt vett.

Az aláírásgyűjtést, melynek egyik fő szervezője és arca a dokumentumfilmesként ismertté vált Pesty László lett, a magyar kormány is felkarolta és támogatta több száz millió forintnyi közpénzzel. Emellett a petíció körül az a kétes hátterű Kiss Szilárd is felbukkant, aki moszkvai diplomataként nem csak a nemzetbiztonsági átvilágításon bukott meg, de a személyét érintő botrányt egy 2015-ben született tényfeltáró cikksorozat robbantotta ki.

Bukott moszkvai diplomata vitte orosz irányba az európai uniós székely petíciót | atlatszo.hu

Pestyt és Kisst egy operatőr és egy social media-szakember kísérte. Mind a négyen egy olyan aláírásgyűjtési kampány stábjához tartoztak, amelynek munkáját a magyar kormány jelentős összegekkel finanszírozta és diplomáciai eszközökkel is segítette. A kampány lényege eredetileg az lett volna, hogy Pestyék minél több támogató aláírást gyűjtsenek egy olyan európai uniós kezdeményezéshez, ami kedvez a Romániában található, magyarlakta Székelyföldnek.

Több mint félmilliárd adóforintot kapott Pesty cége a székely petíció promóciójára | atlatszo.hu

A Székely Nemzeti Tanács indította azt az európai polgári kezdeményezést, amibe Pesty László bevonta Kiss Szilárdot, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott volt moszkvai diplomatát. A kezdeményezést segítő kampányra 673 millió forintot adományozott a magyar kormány egyik pénzalapja, ám ezt az összeget nem a székelyek társadalmi szervezete, hanem a Pesty László érdekeltségében álló nonprofit cég költhette el.

Pesty László nem akar hasznos idiótának tűnni, mégis az oroszoknak kampányol az Európai Unió ellen | atlatszo.hu

Nem akar orosz „ügynöknek” látszani Pesty László, aki többször is Moszkvába utazott, úgymond a székelyek ügyében. Az Átlátszó cikksorozata arról szól, hogy miképpen került Moszkva az eredetileg egy székely csoportosulás kezdeményezésére indult aláírásgyűjtésbe, és egyáltalán hova tűntek a székelyek abból a kampányból, amit a valaha legendás dokumentumfilmes folytatott magyar állami százmilliókból a petíció mellett.

A zsűri továbbá kiemelte a 444 újságíróinak cikksorozatát is, amelyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb korrupciós botrányának hátterét tárták fel. Haszán Zoltán, Horváth Bence, Miklósi Gábor, Szurovecz illés és Urfi Péter cikkeiből a nyilvánosság nem csak arról értesülhetett részletesen, hogy milyen vesztegetési kapcsolat állt fenn Varga Judit igazságügyi miniszter első helyettese, az igazságügyi államtitkári tisztséget betöltő, majd a botrány hatására a posztjáról lemondott Völner Pál, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György között, hanem a botrány számos leágazását is feltárták. Így derülhetett ki egyebek mellett, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám az MBVK elnökének közbenjárására „teljesíthette” egyes vizsgáit a Pécsi Tudományegyetem jogi karán.

A 444 újságírói emellett azt is feltárták, hogy Schadl 2021 nyarán személyesen próbálta kijárni Tatár-Kis Péternél, a Fővárosi Törvényszék elnökénél a Pesti Központi Kerületi Bíróság végrehajtási ügyekben eljáró bírói csoportja vezetőjének a pozíciójából való eltávolítását.

A címlapképen Nagy Gergely Miklós, Lőke András és Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója láthatóak a díjátadón. Fotó: Mohos Márton / 24.hu