Így tűnt el egymilliárd forint egy uniós finanszírozású geotermikus projektben

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben KEHOP 5.3.2-17 kódszámon „helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címen pályázati felhívást tett közzé a hő- és távhőtermelő gazdasági társaságok részére „a korszerű, megújuló energiaforrás bázisú hőtermelő rendszerek megvalósítása érdekében”. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 20 millió – 2 milliárd 500 millió forint közötti vissza nem térítendő, túlnyomórészt uniós finanszírozású támogatásban részesítették úgy, hogy ennek egy részét támogatási előlegként folyósították a nyertes pályázóknak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A pályázók azt vállalták, hogy a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. A támogatási kérelmet az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. mint konzorciumvezető, és a támogatásra jogosult pályázók konzorciuma nyújthatta be.

A megkapható legtöbb támogatást kérték és kapták meg geotermikus hőtermelő rendszer építésére Zsanán

Az NFM felhívására 2017 júniusában nyújtotta be a „Geotermikus energiahasznosítás Kiskunhalason és Zsanán” című pályázatát az állami tulajdonú NFP Nemzeti Fejlesztési Progamiroda Nkft. mint konzorciumvezető, és a kiskunhalasi székhelyű Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. mint konzorciumi tag. A támogatási kérelemben a projekt teljes költségeként 4,8 milliárd forintot tüntettek fel, amiből az igényelt támogatás összege 2,5 milliárd forint volt. A tervezett költségvetést később 5 milliárd forintra módosították, változatlan támogatási igénnyel.

Az NFM 2017-ben odaítélte az igényelt 2,5 milliárd forintos támogatást az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. konzorciumának. A megítélt összegből 2 milliárd 225 millió forint uniós forrás, a fennmaradó 275 millió forint hazai forrás volt. Az NFM KEHOP Irányító Hatósága 2017 novemberében szerződött az NFP Nkft.-vel, a projekt azonosítója KEHOP-5.3.2-17-2017-00008 lett. A kedvezményezett vállalta, hogy a projektet a Zsana község határában található, 0192/4 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítja, és azt a fenntartási időszak alatt üzemeltetni is fogja.

Ezen a telken építettek volna termálkutat Zsana határában (Forrás: MEPAR)

A projekt célja egy termálvíztermelő és visszasajtoló kútból álló termálkút és kapcsolódó vízi létesítmények, geotermikus fűtőmű létrehozása, a hozzá tartozó távvezeték hálózattal és fogyasztói hőközpontokkal együtt. A támogatási szerződés értelmében mindennek 2019 júniusára meg kellett volna épülni, az igényelhető legmagasabb támogatási előleg 1,271 milliárd forint volt.

A támogatási szerződés mellett 2017 októberében konzorciumi megállapodás jött létre az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. mint konzorciumi tag között. A konzorciumi szerződés értelmében a Zsana Geoterm feladata lett volna, hogy a szerződésben vállalt létesítményeket alvállalkozók igénybevételével kivitelezze, míg az NFP Nkft. projektmenedzseri és adminisztrációs feladatokat vállalt 43 millió forintért.

Egy napra kapott hitellel igazolták az önerőt, topmilliárdost marasztalt el a bíróság az ügyben

A konzorciumi megállapodás értelmében a Zsana Geoterm 2,4 milliárd forint önerő biztosítását vállalta, ennek a rendelkezésre állásáról legkésőbb az első kifizetési kérelemhez igazolásokat kellett benyújtania a cégnek. Ez történhetett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által kiadott kötelező érvényű finanszírozási ajánlattal, vagy megkötött hitel-, vagy kölcsönszerződéssel. A Zsana Geoterm ennek megszerzése érdekében 2017 novemberében hitelkérelmet nyújtott be a Bohemian Financing Zrt-nél.

A Bohemian Financing Zrt. adósminősítési szabályzata szerint az adósminősítést első alkalommal a kockázatvállalási döntés előtt kell elvégezni, ehhez a hitelbírálatra alkalmas üzleti tervet kérnek. A Zsana Geoterm Kft. esetében azonban az adós által felajánlott hitelbiztosítékok meglétét, érvényesíthetőségét az üzletrészeken alapított jelzálog és az adós bankszámláin alapított inkasszós jog kikötése miatt nem ellenőrizték. Az üzleti terv értékelése helyett a Bohemian egy általa meghatározott személy társügyvezetői kinevezését kérte a Zsana Geotermnél, és hogy az általa folyósított hitelt az önerő igazolását követően azonnal fizesse vissza a partner.

Ez így is történt: a Bohemian delegáltja alig egy hétig volt a Zsana Geoterm társügyvezetője 2017 decemberében, ezalatt a két cég között 2,5 milliárd forintos hitelszerződés jött létre, amit a Zsana Geoterm a Bohemian Financing által delegált ügyvezetője által nyitott bankszámlára utaltak, ahonnan „előtörlesztés” címén még aznap visszautalták a hitelezőnek, majd ezt a bankszámlát és a Bohemian delegáltjának ügyvezetői tisztségét meg is szüntették. Az egynapos tranzakció-sorozatnak köszönhetően a Bohemian Financing 25 millió forint folyósítási jutalékra és 50 millió forint előtörlesztési díjra vált jogosulttá, amit később a megkapott állami támogatási előlegből a Zsana Geoterm ki is fizetett a hitelező cégnek.

Ez volt az a hitelszerződés, ami az ügyészség és a bíróság álláspontja szerint az önerő igazolására csak látszólag volt alkalmas, és amivel a Zsana Geoterm Kft. a 2,5 milliárd forint támogatási összeg jogosulatlan megszerzése céljából a pályázat kiíróját, továbbá az NFP Nemzeti Fejlesztési Programirodát mint a támogatás igénylőjét is tévedésbe ejtette.

Az ügyben a Nemzeti Adó és Vámhivatal nyomozását követően a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség emelt vádat, elsőként a Bohemian Financing Zrt. ügyvezetője ellen: Jellinek Dániel tárgyalás nélkül elismerte, hogy a hitelszerződés segítségként volt értékelhető a Zsana Geoterm által elkövetett csaláshoz. Feltehetően emiatt a Kecskeméti Törvényszék előzetesen mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. A nyilvánosság teljes mellőzésével megszületett ítéletről itt írtunk bővebben:

Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében | atlatszo.hu

A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból.

1,2 milliárd forint támogatási előleget hívtak le, de nem a projektre költötték

Az önerő fent részletezett módon történt igazolásával a Zsana Geoterm jogosulttá vált a megpályázott állami támogatásra. Az általuk beadott támogatási előleg-igénylés alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017. december 15-én 1 milliárd 228 millió forint előleget utalt a vállalkozásnak, és a NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. is megkapta a 43 millió forintos projektmenedzseri díjat.

A megkapott támogatási előleget azonban a Zsana Geoterm nem a támogatási szerződésben meghatározott célokra fordította, hanem különböző jogcímeken tovább utalta:

• a Halas-Geoterm Kft.-nek 460,6 millió forintot
• az Intercompany Financing Zrt.-nek óvadék elhelyezése címén 323,7 millió forintot
• T. Károly Istvánnak kölcsönként 125 millió forintot
• K-I. Károlynak és T. Károly Istvánnak munkabérként fejenként 70,2 millió forintot
• a NAV-nak a munkabért terhelő járulékok formájában 89,7 millió forintot
• a Zsana Geoterm ügyeiben eljáró Imre Ügyvédi Irodának 95,3 millió forintot
• a Bohemian Financing Zrt.-nek hiteldíjként 76,5 millió forintot

A fent felsoroltakon kívül ezeknél alacsonyabb összegű kifizetésekben részesült még Zsana Község Önkormányzata, továbbá néhány kisebb cég, és magánszemélyek is.

Másfél év múlva, 2019 májusában a KEHOP Irányító Hatósága helyszíni ellenőrzést végzett Zsanán K-I. Károly, a Zsana Geoterm egyik ügyvezetőjének jelenlétében, aminek során megállapították, hogy az ekkorra elvben már befejeződött projekt kivitelezése még el sem kezdődött. Augusztusban fizetési felszólítást küldtek a Zsana Geotermnek, amiben az 1,228 milliárd forint támogatási előleg és annak kamatai megfizetését kérték. A Zsana Geoterm nem fizetett, a NAV végrehajtása pedig mindössze 2,4 millió forintot talált a vállalkozás bankszámláján.

Német kivitelező nyerte a közbeszerzési eljárást, de ők sem építettek semmit

A Zsana Geoterm Kft.-t 10 millió forint törzstőkével, 2009 szeptemberében alapította meg a Halas-Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (99%) és Zsana Község Önkormányzata (1%), kiskunhalasi székhellyel. A társaságot a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága 2020-ban megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlését. A Halas-Geoterm Kft.-t 2007-ben alapították magánszemélyek, ők lettek később a Zsana Geoterm Kft. vezető tisztségviselői is, a két cég kiskunhalasi székhelyei is azonosak voltak.

A Halas-Geoterm Kft. és a résztulajdonában álló Zsana Geoterm Kft. ma már kényszertörlés alatt állnak. A Halas Geoterm Kft. tulajdonosai K-I. Károly, T. Károly István, és Gál István Gyula voltak, közülük K-I. és T. a Zsana Geoterm által eszközölt nagy összegű kifizetések kedvezményezettjeiként is érintettek az ügyben. A tulajdoni lap tanúsága szerint a geotermikus beruházás megvalósítására kiszemelt külterületi, kivett tanya és szántó besorolású, közel 6 ezer négyzetméteres telek K-I. Károly és Gál István Gyula tulajdonában van.

Az óvadékként a Zsana Geotermtől 323 millió forintot bevételező Intercompany Financing Zrt. szintén Jellinek Dániel érdekeltsége. Az üzletember az Átlátszó érdeklődésére azt mondta, hogy a Zsana Geoterm által óvadéki letétbe helyezett összeg K-I. és T. hasonló összegű, 2018 nyarán folyósított magánhitelének fedezetét szolgálta, és tudomása szerint nem volt összefüggésben a támogatás felhasználásával.

Mégis úgy tűnik, hogy a projekt végső tulajdonosai privát kölcsönné alakították a támogatási előleg egy jelentős részét – az általunk megkérdezett szakértők szerint ez rendkívül szokatlan, és általában fordítva szokott történni: cégtulajdonosok a magánvagyonukat ajánlják fedezetül a cégüknek nyújtott működési hitelekért cserében. Jellineket az ügynek ebben a részében nem vádolta az ügyészség semmivel.

Az ügyben érintettek kapcsolati hálója – Átlátszó infografika

Hogy a Zsana Geoterm Kft. tulajdonosai egyáltalán meg akarták-e építeni a geotermikus fűtőművet, vagy eleve csak a támogatási előleg megszerzésére hajtottak, nem tudjuk, mert többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk K-I. Károlyt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindenesetre 2019 októberében – a projekt kapcsán lefolytatott szabálytalansági eljárásban tett megállapítások eredményeként – a támogatói szerződéstől elállt.

A BAON Bács-Kiskun megyei hírportálon viszont ugyanebben a hónapban reklámízű cikk jelent meg a tervezett beruházásról, miszerint egy uniós közbeszerzésen már a kivitelezőt is kiválasztották, a nyertes cég a karlsruhei központú Geotermal Group Germany GMBH lett. A BAON tudósítása szerint Visnyei Miklós polgármester akkor azt mondta, hogy az összes szükséges engedélyt megkapták, és heteken belül megkezdődhet az építkezés Zsanán, egy év múlva pedig már hasznosíthatják a föld mélyéből nyert melegvizet.

A Geotermal Group Germany GMBH-t emailben és telefonon is kerestük, hogy megtudjuk, miért hiúsult meg a beruházás, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre, és telefonon is elérhetetlennek bizonyultak. Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. sem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.

Egymilliárd forintos betonplacc Zsana határában

A Zsana Geoterm Kft. ügyvezetői közül csak Gál István Gyulát sikerült elérnünk, aki érdeklődésünkre azt mondta, hogy nem vett részt a projektben, nincs rálátása az ügyre. „A cégekbe ügyvezetőként azért kerültem be, hogy ha netán történne valami az ügyvezető társammal, akkor ne álljon meg a cég, legyen aláírója a társaságnak. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága engem is meghallgatott, de a működés során sem munkabért, sem tiszteletdíjat, sem osztalékot nem vettem fel.”

A pályázatról és a pályázati előlegről volt tudomása, a felhasználását nem ismeri, de úgy emlékszik, hogy a pályázat terhére előkészítő munka zajlott: tereprendezés, köves út, villanyhálózat trafóval, a sajtoló és visszasajtoló kutak helyén speciális térbeton iszaptárolóval, és fúróberendezés fogadására alkalmas csőcsatlakozással. A tervezett kiskunhalasi nyomvonal mellett parkolóval ellátott irodaházat vásároltak, hatósági vízjogi és egyéb engedélyeket szereztek be a projekt megvalósításához. A megvalósult beruházások értékéről, a felmerült költségekről nincs információja.

Az Átlátszó riportere idén szeptember végén felkereste a beruházás helyszínét. Se tábla, se más nem jelzi, merre lenne a milliárdos projekt Zsana határában. A helyrajzi számot a Google útvonaltervezőjével próbáltuk elérni, a navigáció szerint a hely két és fél kilométerre van a kiskunhalasi úttól. Az út erre nem homokos, olyan, mintha valamivel megerősítették volna, csak néhány tócsa jelzi, hogy eső esett. Fenyvesek ölelik a bejárót. Valaha mintha aszfaltot is kapott volna, annak a nagy része már széttöredezett, maga az út erősen bordás, így az útalapnak használt anyag, a zúzott kő látható. Embert, autót nem, őzet annál többet lehet erre látni.

Az erdős kerülő egy tarvágáson át vezet, mély a homok, könnyű elakadni. Végül célba érünk. Pontosabban, 200 méterre vezet a homokút a helytől, oda gyalog lehet eljutni, a frissen telepített fenyők között. Egy hatalmas betonplacc mutatja a beruházás helyét. Két lejárójában áll a víz, a közelben egy tanyát bontottak el, a fenyvesek aljából a homokot is elhordták. Őzlábnyomok mindenfelé, a beton egységes, mint egy alap. Régóta nem jártak erre. Itt sem jelzi semmi, hogy miért betonoztak a zsanai puszta közepén.

Helyszíni felvételeink a beruházásról

A Zsana Geoterm tulajdonosi és alvállalkozói köre máshol is geotermikus projektcéget gründolt

Visnyei Miklós, Zsana polgármestere az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a projektből nem lett semmi, ráadásul „a tulajdonos előzetes letartóztatásban van, mert úgy néz ki, hogy elcsalták a pénzt. A projektet próbálom talpra állítani egy másik szálon, újraindítani, nem mondtam le róla, de ővelük már nem lehet”.

Az önkormányzatot a Zsana Geoterm Kft.-ben lévő tulajdonrésze mértékében, 2 millió 600 ezer forintos kár érte, ezt polgári peres úton szeretnék visszaszerezni. A beruházásra kijelölt telken semmi nem épült, és az sem dőlt még el, hogy kikkel indítanák újra a projektet, mondta a polgármester az Átlátszónak. Korábbi hírek szerint Kovács Imre, „a geotermikus energia királya” is érdeklődött a bedőlt projekt iránt:

Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu

A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)

Érdekesség, hogy a Zsana Geoterm Kft. tulajdonosi és alvállalkozói köre máshol is próbálkozott hasonló projekt beindításával, például az Andornaktálya község önkormányzata részvételével 2018-ban megalakult, ma pedig már végelszámolás alatt álló Geo-Development Kft. nevű cégben.

Andornaktálya polgármestere, Barczi Zsolt a megkeresésünkre azt mondta, hogy a projekt még az előző polgármester, Vámosi László idején indult, de igényfelmérésen kívül semmilyen konkrét lépés nem történt az ügyben. Itt is fűtést terveztek termálvíz felhasználásával, de megszűntek az előkészítő tárgyalások. „Felmérték, lakosokat meginterjúvolgattak, hogy ki szeretne rákötést a melegvizes fűtésre, de részletesebben nem vagyok képben az ügyben, és nem valósult meg ebből semmi”. Vámosi Lászlót is felhívtuk, de elhárította a kérdezősködésünket, már nem emlékszik.

Az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) legfrissebb, 2021-es jelentése szerint Magyarországon továbbra is átlagon felül csalnak az EU-s pénzekkel, a helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki. Magyarország lehet az első európai uniós tagállam, amely a jogállamisági mechanizmus következtében jelentős uniós forrásokat veszíthet, ha nem hajt végre egy szigorú antikorrupciós intézkedéscsomagot.

Bodoky Tamás

Címlapfotó, helyszíni fotók: Segesvári Csaba / Átlátszó. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.