A rászorulóknak szánt uniós pénzekből is milliárdokat költhettek el szabálytalanul

Egy 2018-ban indult ellenőrzés során 137 millárd forintnyi, Magyarországnak adott uniós támogatás elköltését vizsgálta meg az Európai Bizottság. Az ellenőrzött 19 pályázat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) része volt, így az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozta. Az Átlátszó információi szerint a vizsgált projektek egy részénél  25%-os visszafizetést, más esetekben pedig 5%-os „átalánykorrekciót” kért az Európai Bizottság Magyarországtól. A „büntetés” teljes összege nem ismert, mert a vizsgálat a mai napig sem zárult le. Viszont egy kormányzati oldalon közzétett táblázat szerint az eddig kiderült ügyekben közel 3 milliárd forintnyi EFOP-os pénz folyhatott el szabálytalanul.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 19 projektjét vizsgálta az Európai Bizottság 2018-as ellenőrzése – értesült az Átlátszó szerkesztősége. Információink szerint a vizsgálat nyomán egyes EFOP-pályázatok esetében 25%-os korrekciót javasoltak. Több projekt esetében pedig az elnyert összeg 5%-át kell visszafizetnie a magyar államnak.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ellenőrzés során talált hibák miatt kért visszafizetések végleges, teljes összege nem ismert, mert a vizsgálat a mai napig nem zárult le – tudtuk meg az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletétől.

„2018 júniusában a Bizottság ellenőrzési eljárást indított az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által is társfinanszírozott 2014-2020-as magyarországi humánerőforrás operatív programmal kapcsolatban. Az ellenőrzés összesen 19, mindkét alap által támogatott projektre terjedt ki, összesen 137 milliárd forint (390 millió euró) értékben. Amíg az ellenőrzési eljárás folyamatban van, a Bizottság nem tesz észrevételeket az eljárással vagy annak megállapításaival kapcsolatban.”

2,6 milliárd euró a humán tőke növelésére és a társadalmi környezet javítására

Az EFOP a Magyarországnak 2014–2020 között nyújtott összes uniós pénzügyi támogatás több mint 11%-át tette ki. A program 2,6 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 1000 milliárd forint uniós finanszírozásban részesült, amelynek 65,4%-át az Európai Szociális Alap (ESZA), 34,6%-át pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) adta.

Az operatív programok keretében Magyarország a 2014–2020 közötti időszakban európai uniós források segítségével az ország gazdasági-társadalmi kohézióját és versenyképességét előmozdító fejlesztéseket hajtott végre. Az EFOP ehhez a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával volt hivatott hozzájárulni.

Az EFOP fő céljai között szerepelt a társadalmi befogadás, a szociális kohézió és a család szerepének erősítése, az egészségfejlesztés és a megelőzés, a közoktatás színvonalának javítása, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, valamint a szociális intézmények személyzetének megerősítése.

Problémák a minőségellenőrzéssel és a projektek kommunikációjával is

Értesüléseink szerint több pályázatnál talált problémát a fenti EB-ellenőrzés a megvalósult projektek minőségellenőrzése és kommunikációja kapcsán is (például az EU-logó nem megfelelő feltüntetése a támogatott projekteknél, az elutasított pályázók fellebbezéseinek lassú kezelése stb.). A problémák egy része úgy rendeződött, hogy az ellenőrzést végző uniós szerv jelezte a szabálytalanságot, a magyar fél vagy elfogadta, vagy indoklással tagadta azt, vagy változtatott a kifogásolt részleteken, és megígérte, hogy a jövőben elkerüli ezeket a szabálytalanságokat. Az ilyen esetekben nem lett további következménye a hibáknak.

Más esetekben a szabálytalanságok miatt visszafizetést (korrekciót) javasolt a magyar hatóságnak a vizsgálatot végző foglalkoztatási főigazgatóság (DG Employment). Pénzügyi korrekcióra akkor kerül sor, amikor a finanszírozást megvonják olyan uniós támogatásban részesített projektektől, amelyek esetében a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően ment végbe, vagyis ha például csalás történt.

Az Átlátszó úgy értesült, hogy a támogatás negyedét kell visszafizetni (25%-os korrekció) például az EFOP 1.3.5.-16 („Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével”) számú projektből.

Ennek egyik oka, hogy a magyar fél nem megfelelően alkalmazta az egyszerűsített elszámolás módszerét. Tudomásunk szerint a vizsgálat során azt is kifogásolták, hogy az átalányalapú költségek (unit cost) elszámolásánál  bevezettek egy olyan terminust is (kontakt szám), amit több nehezen vagy sehogy sem meghatározható tevékenységekre „ráhúztak”.  Az is felmerült panaszként, hogy a projekteknél nem azonos szakaszban jelezték a kedvezményezetteknek az egyszerű elszámolás lehetőségét, így egyes támogatottak hátrányt szenvedhettek.

Információink szerint az egyszerűsített elszámolás szabálytalanságai miatt a támogatás 5%-át kell visszafizetni az  EFOP-3.3.1-15 projektjeinek (Tanoda-programok támogatása), az EFOP-3.1.8-17-re („Együtt, testvérként – iskolaközi szemléletformáló program”), továbbá az EFOP-3.1.10-17-re („Lépj egy fokkal feljebb! – Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása”) esetében.

Nagy állami pályázók is hibáztak

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által megvalósított, EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú „A foglalkoztatási rehabilitáció szakmai folyamatainak fejlesztése” elnevezésű kiemelt projektjénél a kapcsolódó állami támogatásokat látta problémásnak az uniós hatóság, és az ilyen projektelemeket végül – egyeztetés után – kivetette a pályázatból.

Az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Kft. EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú projektjénél („Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék Újratöltve projekt”) az eredeti célokhoz egyáltalán nem kapcsolódó tételeket kifogásolt az ellenőrzés. Eszerint a 65 800 euróból (mostani árfolyamon kb. 25,3 millió Ft) fejlesztett www.ujnemzedek.hu  oldalon (azóta új néven: https://futournet.hu/) megjelent szórakoztató, hír jellegű  – ráadásul már máshol is közölt – tartalmaknak (pl.:„Kutyás kisokos: erre figyelj, ha kertben vagy lakásban tartod a kedvenced”, és „Macskák szabadultak el a Jurassic Parkban”, vagy „Betiltották a kávét a dél-koreai sulikban” stb.) semmi köze nem volt a projekt eredeti céljaihoz, a társadalmi befogadás elősegítéséhez, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemhez.

A www.ujnemzedek.hu oldal és az ehhez kapcsolódó, a vizsgálat idejére még el nem készült  www.blogzin.ujnemzedek.hu weboldala kapcsán – információink szerint –  szintén 25%-os visszafizetést javasoltak.

Ráadásul belengettek egy újabb, külön ellenőrzést, aminek a társadalmi befogadást célzó, uniós finanszírozású projektek külön vizsgálata lenne a feladata. A 2018-as ellenőrzés nyomán a magyar hatóság is szabálytalansági eljárást indított az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Kft. ezen projektje miatt, és 19 800 eurónyi (mostani árfolyamon kb. 7,6 millió Ft) támogatás visszakérését találta megalapozottnak. Ezt jóváhagyta a Bizottság is.

„Nem független” alvállalkozók

Az ajánlattevők függetlenségének hiányát kifogásolta a vizsgálat egyik megállapítása a Klebelsberg Központ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közös projektjében (EFOP-3.2.4-16-2016-00001, „Digitális kompetencia fejlesztése”): az egyik megbízásra jelentkező cég egy másik, szintén a megbízásra jelentkező cég adószámát tüntette fel a pályázatában. Ebből az ellenőrzést végző uniós szerv arra következtetett, hogy  a cégek egymástól nem függetlenül indultak a támogatott szervezet által kiírt  felhíváson. A magyar hatóság is szabálytalansági eljárást indított az ügyben, és ennek eredményeként 9 799 000 forint támogatást kértek vissza.

Hadházy: Szervezett csalás folyik az EFOP-projektek hátterében | atlatszo.hu

Azt tapasztalta, igaza volt eredeti informátorainak, akik szerint az EFOP-„transznac” mögött szervezett csalás sejthető. „A legtöbbször kamu civil szervezeteket, de sokszor valódi, működő civil szervezeteket keresnek meg üzleti tanácsadó cégek. Megígérik, hogy egy projekt nyerni fog, de cserébe azt várják el, hogy a projekt összegének kb 20 százalékáért számlázhassanak, valós teljesítés nélkül” – mondta a politikus.

Hasonló problémát talált az ellenőrzés az EFOP-I.2.12- 17-2017-00006-os pályázatnál („A Tábor összeköt – Erzsébet Táborok”), ahol az ellenőrzés szerint úgy fizettek ki egy számlát, hogy nem győződtek meg az előírt 3 független pályázó meglétéről. A nyertes pályázó mellett indult két másik cég tulajdonosai azonosak voltak. Emiatt, és egy másik, szintén az egymástól nem független pályázók miatt szabálytalannak ítélt megbízás miatt 37 511 eurót (mostani árfolyamon kb, 14,4 millió Ft-ot) kért vissza a magyar hatóság a kedvezményezettől.

A 19 EFOP-os pályázat 2018-as ellenőrzése után infomációink szerint 119 268 eurónyi (jelenlegi áron közel 46 millió Ft) támogatás visszafizetését fogadta el a magyar hatóság.

Szerettük volna megtudni, hogy összesen mennyi pénzt kért vissza az Európai Bizottság szabálytalanságok miatt az EFOP-os pályázatokból. Megkerestük ezért az uniós támogatások kiosztását felügyelő Miniszterelnökséget és a korábbi pályázatok ügyében illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát is.

A Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy a megkeresésünkben hivatkozott esetekben „visszafizetés nem történt”.

Százmilliós szabálytalanságok is bőven előfordultak

Egy, a kormány által április végén közzétett adatbázisból valamennyi sejthető arról, hogy mely pályázatoknál milyen és mekkora értékű szabálytalanságok fordulhattak elő.

Eszerint a 2014 és 2020 közötti EFOP-os pályázatok közül több százzal lehetett probléma: összesen 175  milliárd 851 millió 446 ezer 245 forintból bő 2,7 milliárd forintot költöttek el szabálytalanul az eddigi ellenőrzések szerint. Előfordult, hogy többszáz millió forint értékű szabálytalanságot találtak, többek között például „el nem számolható kiadások”, „hiányzó elszámoló bizonylatok” stb. miatt.

Ez a kormányzati táblázat a jogerősen szabálytalannak talált pályázatokat tartalmazza. Ezek között a legnagyobb, szabálytalanság által érintett pályázati összeg (538 753 300 Ft) az Országos Kórházi Főigazgatóság több mint 11 milliárd forintos projektjéből. A második legmagasabb értékű szabálytalanság Hugyag Község Önkormányzatáé („Hugyagi lakhatási integrációs program”): a kormányzati táblázat szerint az elnyert 194 309 124 Ft egészét szabálytalanul költötték el. A hiányzó elszámoló bizonylatok miatt a település önkormányzata „számla visszakövetelése” büntetést kapott, vagyis vissza kell fizetniük a kapott támogatást.

Ugyanennek az önkormányzatnak egy másik pályázata is teljes egészében szabálytalannak bizonyult („Hugyagi komplex esélyteremtő program”, 158 072 821 Ft), és mint a másik projektjüknél, itt is az elszámoló bizonylatok hiánya miatt „számla  visszakövetelése” a büntetés.

A többi szabálytalan projektnél a kifogások között szerepelt még „el nem számolható költség/kiadás”, „beszerzési eljárás nem megfelelő lefolytatása”, „a helyszíni ellenőrzés akadályoztatása”, „beszerzési eljárás dokumentációjának nem megfelelő feltöltése”, „határidők be nem tartása”.

Sokkal több lehet a szabálytalan projekt

A szabálytalan projektek száma a fenti táblázatban foglalt 283 esetnél jóval nagyobb lehet, hiszen ezek, mint jeleztük, csak a már jogerősen szabálytalan ügyek. A Google segítségével elérhető ennek a táblázatnak két – valószínűleg korábbi – változata is, mindkettőt „új eljárásokkal kiegészített lista”-ként címkézték. Ezek közül az egyik 656 szabálytalansággal érintett esetet sorol (ugyanúgy a 2014–2020 közötti EFOP-RSZTOP projektekből), míg a másik táblázat ennél is jóval többet, 1785 szabálytalansággal érintett pályázatot tartalmaz.

A két további, nem jogerős szabálytalanságokat soroló gyűjteményben több olyan projekt is szerepel, ahol „meg nem valósított tevékenység” vagy „el nem számolható  kiadás” miatt egy-egy önkormányzat vagy más állami, egyházi és egyéb szervezet akár több tíz-, és százmillió forintnyi támogatásának a megalapozatlanságát, esetleges visszafizetési kötelezettségét sugallja.

Mivel nem volt egyértelmű, hogy mi volt ezeknek a (fenti jogerős eseteket soroló változathoz képest) jóval hosszabb és jóval nagyobb értékű szabálytalan felhasználást listázó táblázatoknak a szerepe, és mi lett az ezekben sorolt szabálytalan projektekkel, megkerestük az uniós támogatások költését is felügyelő Miniszterelnökséget, de mostanáig nem kaptunk választ az erre vonatkozó kérdéseinkre. Hasonlóképpen nem válaszolt a megkeresésünkre az uniós támogatások kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya sem.

Jelenleg 3 rendőrségi eljárás van folyamatban

Az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) is megkerestük az ügyben: megkérdeztük, hogy nyomozott-e a rendőrség valamelyik szervezete bármely EFOP-os finanszírozású pályázat ügyében, s ha igen, mely ügyekben, milyen okból.

Kérdésünkre az ORFK az alábbi választ küldte:

„Az Ön által megjelölt ügyben a rendőrség 2019. január 1. és 2022. május 20-a között 12 esetben indított büntetőeljárást sikkasztás, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, hűtlen kezelés, költségvetési csalás, csalás és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények miatt, melyek közül volt, amelyet illetékességből áttettünk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz vagy megszüntettünk.

Megkeresésekor a rendőrségen három eljárás van folyamatban, azonban azokról az eljárások érdekeire tekintettel nem adunk bővebb tájékoztatást.”

Horn Gabriella

Címlapkép: efop.kormany.hu