Állami támogatásokból növekszik Áder János klímavédelmi alapítványának vagyona

Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1 milliárd forint feletti állami támogatást kapott, és idén áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják. 

Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A KBKA célja az alapító okirat szerint:

„A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Ennek érdekében az alapítvány kiemelten támogatja:

– a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának kialakítását és fejlesztését,

– a társadalom környezettudatosságának fejlesztését,

– a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatását, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását,

– a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”

Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) 2019-ben 1,5 milliárd forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől. Akkor megírtuk, hogy az alapítvány ezt közvéleménykutatásra, konferenciák szervezésére, oktatási segédanyagokra, ösztöndíjakra, vállalkozások díjazására, újságíróképzésre, és nemzetközi médiakampányra készült elkölteni. Írtunk arról is, hogy a KBKA 2019-ben rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra – 250 millió forint értékben – egy olyan céggel is (On Ad Production Kft.) szerződött, amely ellen korábban több végrehajtási eljárás is indult.

Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa | atlatszo.hu

Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa

1,5 milliárdos villa a Pasaréti úton

Míg az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdos közpénzes támogatással gazdálkodhat, az egyik legismertebb környezetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége évente 5-6 millió forintos központi költségvetési és önkormányzati támogatást kap. Az összes magyarországi zöldszervezet számára elérhető legjelentősebb költségvetési támogatás, az Agrárminisztérium által szétosztott Zöld Forrás pályázat keretében például idén összesen 70 millió forint kerül szétosztásra.

Nem csoda tehát, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) másfél milliárd forintért vett meg egy budai irodaházat a Pasaréti úton.

Erről az épületről november közepén írta meg a HVG, hogy ide lett bejegyezve egy budai székhelyű szervezet, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami megkapta a  korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát.  Ez a Pasaréti út 59. alatti, közel 1500 négyzetméter területű irodaház a székhelye a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) egyik cégének, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek (KBKB).

Novemberben megkerestük a KBKA-t, hogy megismerjük a Pasaréti úti ingatlan adásvételi szerződését. Másodszori kérésre meg is kaptuk a dokumentumot, bár abból (adatvédelmi okokra hivatkozva) kitakarták az ingatlan eladójának a nevét, annak ellenére, hogy ez az információ a földhivatali adatbázisban mindenki számára elérhető.

A szerződésből kiderült, hogy a vételár 1 milliárd 520 ezer forint volt, és a telek mérete 2501 négyzetméter.

Az irodaházat a KBKA egyik cége, a Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. (KBKC Kft) vette meg, az ingatlan eladója a HPV Hungary Építő és Szervező Kft. (június óta: Vitela Építő és Szervező Kft.) volt. Utóbbi a tulajdoni lap szerint korábban a Külügyminisztériumtól vásárolta meg az ingatlant. A Vitela tulajdonosa, a szlovéniai (lendvai) lakcímmel is rendelkező Vida István és családja. (Az irodaházról további képek az eladó cég weboldalán tekinthetők meg.)

Adatvédelemre hivatkozva titkolózik az alapítvány

Az Áder-alapítványtól szerettük volna megtudni azt is, hogy mennyi bérleti díjért és kiknek adják bérbe az irodahelységeket, de a cég ügyvezetője, Csepreghy Nándor (aki az alapítvány igazgatója is) a megkeresésünkre erről csak annyit árult el, hogy a bérlők között van többek között az Áder János és a felesége által alapított Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért nevű szervezet, valamint több cég.

„Megtisztelő érdeklődésére a KBKC Kft. törvényes képviselőjeként az alábbiakról tájékoztatom. Az ingatlan megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést mellékelten megküldöm Önnek, amelyből társaságunk eltávolította a hozzájárulás hiányában ki nem adható személyes adatokat. A szerződésből meg tudja ismerni az ingatlan alapterületét és az érte fizetett vételár összegét is. Az ingatlant a KBKC Kft. irodaházként üzemelteti, a bérleti és üzemeltetési díjakat a szokásos piaci áron megállapítva. A KBKC Kft. mint bérbeadó nincsen felhatalmazva arra, hogy a bérlőknek az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény hatálya alá eső üzleti titkát képező adataikat – ideértve a személyüket és az általuk fizetett bérleti díjat – Önnel megossza, kérem ennek szíves tudomásulvételét.

Ez alól egy esetben tud kivételt tenni: az ingatlanból 100 négyzetméter irodaterületet a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért használ székhelyként, amelyért az alapítvány arányos üzemeltetési díjat fizet, bérleti díjat nem. Az ingatlanon található épületek nettó alapterülete 1256,31 négyzetméter + 10,44% közös területi hányad” – írta Csepreghy.

Elegáns Duna-parti iroda, havi 2,7 millió forintért

Maga a KBKA nem a Pasaréti úti saját irodaházukban működik, hanem az MNB-alapítvány cége által birtokolt épületben bérel Duna-parti irodát, a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2. alatti épület teljes 5. emeletét.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy mint ezt annak idején az RTL Klub kiderítette, a Kék Bolygó Alapítvány a 350 négyzetméteres irodáért havi 2,7 millió forintot fizet. Kérdésünkre Csepreghy Nándor most arról tájékoztatott, hogy ezt az irodát az Optimum-Delta Ingatlanbefektetési Kft.-től bérlik, egy 2018 novemberében kötött bérleti szerződés alapján, amelynek keretében a KBKA alapítvány havi 25,3 EUR/m²/hó bérleti díjat, továbbá 5,5 EUR/m²/hó üzemeltetési díjat fizet, a bérleti díj teljes összegét azonban nem árulta el.

Az Optimum-Delta tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány cége, az OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.

A KBKA céghálója

A KBKA igazgatójától megtudtuk azt is, hogy az alapítványnál jelenleg törzsállományban 29 kolléga dolgozik,  emellett a gyakornoki programok idejére a fiatal kutatókat is állományba veszik.

A civilszervezetek online bírósági adatbázisában közzétett beszámolókból kiderül, hogy az alapítvány 2020-ban 1 milliárd 350 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnökségen keresztül az adófizetőktől: szakmai programokra, kutatásokra, rendezvényekre, tananyag-fejlesztésre, klímavédelmi tőkealap működtetésére. Ebből az összegből az alapítvány tavaly közel 700 millió forintot használt fel.

A KBKA kapott továbbá – ugyancsak a Miniszterelnökségtől – 1 488 900 000 forintot szintén szakmai tevékenységre (könyvkiadás, ösztöndíjprogram, tőkealap létrehozására).

Az éves beszámolóból kiderül, hogy az alapítvány vezető tisztségviselőinek fizetésére tavaly 18 millió 512 ezer forintot költöttek, kétszer annyit, mint 2019-ben.

A KBKA alapítvány volt a szakmai partnere a Nemzetgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozónak.  A szervezet 2019-es és 2020-as évre vonatkozó beszámolója itt elérhető,

Csepreghy Nándor, a KBKA alapítvány igazgatója és a KBKC Capital Kft ügyvezetője (forrás: www.kekbolygoalapitvany.hu)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak a két cége (KBKC Kft., KBKB Zrt.) mellett egy kockázati tőkelapja is van, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap. Az alapítvány beszámolója szerint ennek a létrehozására azért volt szükség, hogy ezen keresztül támogatni tudjanak klímavédelmi projekteket, vállalkozásokat.

Az alap nyilvántartásba vételekor vállalt teljes vagyon 10%-át, azaz összesen 500 000 000 forint 50%-át a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt, 50%-át a Pénzügyminisztérum vagyonkezelésében lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonában álló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap teljesítette. A tőkelap létrehozását tavaly 5 milliárd forinttal támogatta a kormány,  és mint azt a 24.hu megírta, a tőkealap idén újabb 5 és fél milliárd forintnyi támogatást kapott.

Horn Gabriella

A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Wikipedia/Globetrotter19