Megnéztük az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpót, ami a 17 milliárdos vadászati kiállításnak nyújt otthont három héten keresztül. A 240 millió forintba kerülő bőgő szarvasbikával együtt összesen hat Szőke Gábor Miklós-alkotást számoltunk össze, sőt, 16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész. Az Egy a természettel leginkább csak egy hangzatos mottó maradt, de cserébe volt kétfejű őz, vérrel megfröcskölt vaddisznó, egy gigantikus teremben pedig közel kétezer trófeát akasztottak ki. A vadászatnak fontos szerepe van a vadpopuláció kordában tartásában, de a jelenlegi vadgazdálkodás elég messze van az ideálistól. A hazai vadászat átpolitizáltságának kiváló lenyomata a kiállítás, ahol hírességeket szpottoltunk: L. Simon Lászlót a vadburgerező előtt, Kovács Zoltánt pedig a két vizslájával kaptuk lencsevégre. Az eredeti elképzelésekhez képest 44-szeresére drágult kiállítás nem valószínű, hogy visszahozza az árát, a solymászbemutatón pedig csak egy falunapnyi ember ücsörgött.
Szombaton elstartolt az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, ezért vasárnap kilátogattunk megnézni, hogy mi valósult meg a közpénzmilliárdokból megújult budapesti Hungexpón.
Az elmúlt időszakban számos cikket írtunk a kiállítás előkészületeiről, és annak milliárdos költségeiről, amit az adófizetők álltak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2017-ben írta alá a 2021-es vadászati kiállításról szóló megállapodást a nemzetközi vadászszervezettel, amiben az állt, hogy a kormány 387,5 milliót költ az eseményre az elkövetkező években.
Négy évvel később tudjuk, hogy ez a pénz csak arra elég, hogy a NER kedvenc szobrásza elkészítse a bőgő szarvasbika szobrát, és hogy két évig fizessék a fejesek bérét. A szombati megnyitón Kovács Zoltán elmondta, hogy a kiállításra összesen 17 milliárd forintot költöttek. Kovács, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egyben a kiállítás kormánybiztosa is, és szenvedélyes vadász.
A fővároson kívül Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményben is szerveztek programokat, a vidéki helyszíneken is jelentős beruházások előzték meg az eseményt.
225 millió forintért újították fel Habsburg Frigyes 1894-es pavilonját a vadászati kiállításra
A vadászkastélyt mintázó pavilon a 2021-es vadászati világkiállítás egyik vidéki helyszíne lesz, ahol a gemenci gímszarvas életciklusát mutatják be. Közérdekű…
A költségeket külön most nem részletezem, de csak a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok elvittek 4,1 milliárd forintot, az eddig megkötött szerződések alapján pedig a végösszeg akár 5,5 milliárd forint is lehet. A kommunikációs pénzekkel a kormányzati plakátkampányokról is ismert Balásy Gyula cégei jártak jól.
Egyetemi hallgatókat köteleznek, hogy önkénteskedjenek a Vadászati Világkiállításon
Egy, az Átlátszó Oktatás birtokába jutott, augusztus 27-i keltezésű e-mail alapján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatókat kötelezne…
A fő rendezvényhelyszín Hungexpo felújítása nettó 55 milliárd forintba került: az mfor.hu írt arról, hogy a beruházás végül a tervezett költségkeretet betartva elkészült időben. A pénz tizedét a francia üzemeltető fizette, a kiadások túlnyomó részét azonban a magyar kormány állta. Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár az 55 milliárdos beruházás kapcsán 15-20 éves megtérülésről beszélt, ugyanis a fejlesztéstől a konferencia- és rendezvényturizmus fellendülését várják.
A futurisztikus fogadóépület
A konferenciaközpont
A Hungexpo kivitelezője a KÉSZ Zrt. volt. Idén januárban számoltunk be arról, hogy a kerítésen lógó tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt, ám 2021 januárjában még teteje sem volt az épületnek. A kivitelező cég később azt közölte, hogy a kifüggesztésen hibásan szerepelt a befejezés dátuma.
A felújítás után a konferenciaközponton és a fogadóépületen felül további 7 pavilon áll rendelkezésre:
A vadászati kiállítás térképe a Hungexpón (forrás: onewithnature2021.org)
A Hungexpó futurisztikus fogadóépülete előtt rögtön a bőgő szarvasbikát ábrázoló szoborba botlunk – ez az az alkotás, aminek a száján belépve válhatunk eggyé a természettel. A magyar és külföldi látogatók közül többen fotózkodtak a szarvasfejjel, aminek a megtekintéséhez még jegy sem kell.
Szarvasagancs kapu
Az agancsszobor elég nagy hírverést kapott, a NER kedvenc szobrászának, Szőke Gábor Miklósnak a műve. A gigantikus szobor több mint 10 tonna hullajtott agancsból épült fel. (A jellemzően tél végén, tavasz elején elhullajtott agancsokat egyébként nem gyűjtheti be akárki, az agancsok a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonai.) A monumentális mű 15 méter magas, 20 méter hosszú és 22 méter széles, összsúlya pedig több mint 30 tonna. A szobrot Totem névre keresztelte a készítője. A kaput később Keszthelyre szállítják, ahol a Festetics Múzeum kertjébe kerül, idővel pedig az agancsokat a nap majd fehérre szívja.
Idén májusban az Egy a Természettel Nonprofit Kft. azt a tájékoztatást adta a közérdekű adatigénylésünkre, hogy a szobor bruttó 240 millió forintba kerül.
„Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is”
– írta a kiállításra létrehozott állami cég.
A futurisztikus fogadóépület egy teljesen új létesítmény a Hungexpón, az épület alakja úgynevezett triszkeliont formál. A földszinten kapott helyet a beléptetés és a jegyárusítás, további két szinten irodák vannak. A teljesárú napijegy 3 ezer forintba kerül, a vadászok féláron mehetnek be.
Jelmezesek szórakoztatták a vadászokat és a többi látogatót
A biztonsági ellenőrzés során egy fémdetektor kapun haladunk át, a fényképezőt azonban alaposan megnézik a biztonságiak, mert az objektív egy rejtett fegyvert takarhat. Miután lövünk egy képet, és bebizonyosodik, hogy a fényképező működőképes, tovább is engednek.
A Hungexpón a különböző tematikájú kiállítóterek többsége egy passzázson keresztül közelíthető meg, ahol a vendéglátó egységek kaptak helyet.
A vadászatnak fontos szerepe van a vadpopuláció kordában tartásában, egy szükséges dolog, de a jelenlegi vadgazdálkodás elég messze van az ideálistól. A hazai vadgazdálkodás egyik komoly problémája a túlzott mértékű bérvadászat, a vadászat átpolitizáltságának pedig kiváló lenyomata a 2021-es vadászati kiállítás.
Miközben várjuk, hogy elkészüljön a kézműves lepényünk, meglátjuk Kovács Zoltánt a két vizslájával.
Kovács Zoltán a két vizslájával
A kormánybiztos Vida József társaságában tűnik fel, akit a Forbes 2020-as listáján a 15. leggazdagabb magyarként tartanak számon.
Vida József a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, az ő érdekeltségébe került 2019-ben a TV2 médiaportfóliója. Az üzletember szintén szeret vadászni, ő a kiállítás jegyében forgó, Kittenberger Kálmán életét bemutató bruttó 89 milliós film egyik producere.
A vadhúsból készült burgerek és kolbászok árai 3200-3500 forint között mozogtak, amihez a krumpli további 800 forintba került. L. Simon Lászlót a vadburgereket és a grill kolbászokat áruló stand előtt kaptuk lencsevégre. Azonban sietett is vissza a H pavilonba, ami az általa berendezett Központi Magyar Kiállítás helyszíne.
Balról a második L. Simon László, az egyik pavilon kurátora
A Központi Magyar Kiállítás új épületébe belépve Szőke Gábor Miklós Vizslató Fátyol című szobra fogad minket. A drótszőrű magyar vizsla a kiállítás kabalafigurája. A 444.hu írt az elsők közt a szobor létezéséről a csepeli műhelybejárás után, és a lap azt is megemlítette, hogy pont ilyen kutyája van Kovács Zoltánnak is. Fátyol egyébként szintén létezik, egy híres magyar vizslakennel tagja.
Vizslaszobor
A H pavilonban kapott helyet Fátyolon kívül további négy alkotása Szőke Gábor Miklósnak.
A Hajtás közben egy nyulat,
Nyúlszobor
a Ne igyál előre a medve bőrére! egy medvét,
Medveszobor
a Zrínyi halála egy vérrel megfröcskölt vaddisznót,
Véres vadisznó szobra
a Csodaszarvas pedig egy több ezer nyílból kirajzolódó szarvast ábrázol.
Csodaszarvas-szobor nyilakból
A szarvasbikával együtt a kiállításon összesen hat Szőke Gábor Miklós-alkotás kapott helyet.
A kiállítás nem csak a magyar tájak vadjait, hanem híres magyar vadászokat is bemutat. A vadászokról készült szobrokat Kovách Gergő készítette. A szobrász 2000-ben diplomázott, és a Ludwig Múzeumban is megtalálható néhány alkotása.
Széchenyi Zsigmond, nagy magyar vadász-író szobra
A körből kifelé haladva preparátumokat, majd pedig a 16 híres vadászról készült szobrot látjuk.
Egzotikus állatpreparátumok is vannak
Megtekinthető volt továbbá a Seuso-kincs néhány darabja is, az értékes tárgyakra egy külön biztonsági őr vigyázott. A hátsó termekben kisfilmeket vetítettek a különböző vadfajokról.
A G pavilonban három kiállítás kapott helyet: a hazai és nemzetközi trófeakiállítás, a preparátorbajnokság és kiállítás, valamint a vadászat a 21. században-témájú kiállítás. A preparátor európabajnokság versenymunkái valóban igazi mestermunkák, de vannak köztük eléggé morbidok is.
A másik terembe belépve látjuk meg a trófeacsarnokot, ahová közel kétezer trófeát akasztottak ki, az agancsok alatt pedig elolvasható, hogy ki ejtette el a vadat. Ennek a gigantikus magasságba emelt trófeakultusznak a megítélése személyfüggő: egyeseknek lenyűgöző, másokat viszont inkább elriaszthat a magamutogatás. Egy trófeaerdő bemutatása lehet, hogy nem a legszerencsésebb, amikor épp a vadászat környezetvédelmi aspektusát akarják kidomborítani.
A trófeacsarnok
A Nimród Vadászújság szeptemberi számát ingyen el lehetett hozni. A lapban a szintén nagy vadászatkedvelő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Széchenyi Zsigmondot idézi, miszerint a trófea a vadászat megkoronázása, és ő maga is kiállít egy őzbakagancsot.
„Az életbakomat, amelyet Lázár János barátommal ejtettem el” – mondta Semjén.
Az újságban olyan izzasztó kérdéseket tesznek fel Semjén Zsoltnak, mint például a következő: „A napi sajtóban sok kritika éri a rendezvényt a költségvetése miatt, azonban arról már kevesebben beszélnek, hogy a befektetésként megadott milliárdok maradandó értéket és bevételforrást teremtenek Magyarország számára (például HUNGEXPO korszerűsítése), vagy éppen fontos szerepet játszanak a turizmus és a gazdaság felélénkítésében. Mi a véleménye minderről?”
A Nimród Vadászújság főszerkesztője Kovács Zoltán. 58,8 millió forint jutott az Országos Vadászati Védegylethez a vadászújság kiadói jogaiért, 2019 augusztusa és 2021 vége között ugyanis az állami cég adja ki a vadászlapot.
A Hagyományos Vadászati Módok Csarnokában solymászattal, agarászattal és a vadászíjászattal, elöltöltő fegyveres vadászattal lehetett ismerkedni.
232 millió forintért mutatja be a keszthelyi kastélymúzeum a hagyományos vadászatot a Hungexpón
A hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás helyszíne a budapesti Hungexpo lesz. A keszthelyi kastélymúzeum tárlata 232 millió forintba kerül az…
A D csarnokban kapott helyet a Hal, Víz és Ember kiállítás. Itt többek között a magyar nemzeti parkok igazgatóságai is képviseltették magukat. A Telex írt arról nemrég, hogy az állami intézményeknek kötelező a részvétel, és még a lap által megkérdezett vadászok egy részének is csak púp a hátán a kiállítás.
A Hal, Víz és Ember kiállítás nyúzott rókája
A Greenpeace nem fogadta el a meghívást, a környezetvédő szervezet aktivistái inkább kifeszítettek egy „Vadászati Kiállítás: Lőttek a természetvédelemnek!” feliratú molinót a kiállítás egyik plakátja elé a Hungária körúton.
„A vadászati világkiállításra 17 milliárd forintnyi közpénzünket költötte el a kormány – ennyi legalábbis a hivatalosan kommunikált legutolsó összeg. Ez több mint 2,5-szer annyi, mint amennyit idén a kormány az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ennél abszurdabb szimbóluma nincs is annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője.
„Fátyol” gyermekrajz-pályázat alkotásai
A megtérülésről számításokat majd csak a kiállítás befejezése után lehet végezni, talán az lesz a legérdekesebb kérdés, hogy hány fizetős vendég érkezett az eseményre.
A kiállítás járványügyi korlátozások és védettségi igazolvány nélkül látogatható, mondjuk, tömegekkel nem találkoztunk. A pavilonokban simán lehetett tartani a biztonságos távolságot, a gasztropasszázson voltak többen.
A gasztropasszázson gyűltek össze a legtöbben
A Kincsem Parkban solymász-és vadászíjász bemutató volt délután fél 1-től 1-ig, azonban a lelátóknak csak egy kis része telt meg érdeklődőkkel.
A sólyombemutatóra nem sokan voltak kíváncsiak
Az esemény három hétig tart, és elindították a Fátyol Iskolaprogramot is, aminek részeként a diákoknak és tanároknak ingyenes belépőt, valamint az állami vasúttársasággal szintén teljesen ingyenes utazást kínálnak.
A nemzetközi pavilont sem töltötték meg a látogatók
A hivatalos adatok szerint a nyitó hétvégére a Hungexpón 30 ezren váltottak jegyet, de mivel a rendezvény nemcsak a fővárosban zajlik, a teljes látogatószám állítólag már elérte a 650 ezret. Hétfőn mintegy 70 iskolás csoport – háromezer diákkal – kereste fel a kiállítást, míg kedden újabb 80 csoportot várnak szintén több ezer kisdiákkal.
225 millió forintért újították fel Habsburg Frigyes 1894-es pavilonját a vadászati kiállításra
A vadászkastélyt mintázó pavilon a 2021-es vadászati világkiállítás egyik vidéki helyszíne lesz, ahol a gemenci gímszarvas életciklusát mutatják be. Közérdekű…
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nimródnak adott interjúban leszögezi, hogy „amit mondtam, tartom: a Vadászati Világkiállítás eseményein lesz összesen egymillió látogató!”
Pihenő vadászok
Az egymillió látogató azonban nem téríti meg a kiállítás 17 milliárd forintos költségeit. „A megtérülését lehet természetesen azonnali pénzbeli megtérülésben is mérni, én nem ezt javaslom” – mondta erről Kovács Zoltán az ATV-nek.
Nagyobb csoportok is érkeztek
A Hungexpo megközelítését lehetővé tevő állandó és könnyen elérhető tömegközlekedés nincs megoldva, ezért a Volánbusz 40 darab elektromos buszt állított forgalomba, hogy el lehessen érni például a Stadionokat. A tömegközlekedés becsatlakoztatása tehát még várat magára, az az 55 milliárdos keretbe már nem fért bele.
Külföldi vendégeink kiállítása: egy nyúzott medve bundája
Zsilák Szilvia
Címlapkép: Az Egy a Természettel Vadászati Kiállítás egyik kiállított preparátuma 2021. szeptember 26-án (fotó: a szerző felvétele)
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt...
Nincs olyan magyar fészbukozó, akinek a hírfolyamában ne dobná föl újra és újra valamelyik politikus hirdetését a közösségi oldal. Az...
Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk...
Az újságíróink lehallgatását és megfigyelését nem tudjuk megakadályozni egy izraeli kémprogrammal gátlástalankodó hatalommal szemben. A forrásaink azonban még így is...
