Zöldterületeket fenyeget egy beruházó és a gödi önkormányzat vitája

Gödön sokan attól tartanak, hogy több hektáron fákat vághat ki és természetvédelmi területeket szerezhet meg az a cég, amelyik korábban megvette a régóta kihasználatlan Hotel Pólust. A fejlesztő eredetileg csak a hotelt szerette volna átalakítani luxus idősotthonná, ám ehhez módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Ez a képviselőtestület megosztottsága miatt nem valósult meg, válaszul a fejlesztő opciós jogot szerzett a két szomszédos zöld telekre, amiket a gödiek inkább érintetlenül hagynának.

A Pest megyei Gödön még a 90-es években próbált golfparadicsomot létrehozni az ország akkor egyik leggazdagabb vállalkozója, Pólus Péter. A hatalmas golfpálya és a hozzá tartozó hotel fejlesztésébe az évek során milliárdokkal szállt be többek között a CIB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank, azonban már a 2000-es évek második felére kiderült, hogy a központ nem hozza a várt látogatószámokat és bevételt. A hotelt működtető cég 2010-re százmilliós tartozást halmozott fel, és hiába keresett új befektetőket. Végül a Hotel Pólust be kellett zárni, és az épület egy adósságrendezési eljárás keretében a CIB Bank visszavett ingatlanok értékesítésével foglalkozó leányvállalatához, a Recovery Zrt.-hez került.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Luxushotelből luxus idősotthon

A hotel sokáig kihasználatlanul állt, miközben a korábbi golfpálya – jókora befüvesített, kis tavakkal tarkított, erdők és lápok által övezett terület – az önkormányzathoz került, és népszerű kiránduló- és pihenőhely lett. Persze, a város és a CIB ingatlankezelője is szerette volna, ha hasznosítják a szálloda épületét, és tavaly úgy tűnt, ez sikerül is:

a szállodát megvásárolta a Cordys Palace Kft., a Cordys ingatlanos cégcsoport új tagja, és számos fórumon nyilvánosságra hozta: a korábbi hotelt luxus nyugdíjasotthonná alakítanák át.

Az Átlátszó információi szerint a fejlesztő már el is kezdte apartmanok berendezését az épületben, és nem hivatalos úton már a beköltözés lehetőségét is hirdetni kezdte. Ez abból a szempontból azonban elhamarkodott dolog volt, hogy a cég nyugdíjasotthon elindítására gyakorlatilag még nem kapott engedélyt az önkormányzattól, és mostanra olyan patthelyzet alakult ki, amelyben bizonytalanná vált, mikor kaphatják meg a hozzájárulást.

Terjeszkedés zöld területekre

Idén júliusban újabb fejlemény történt a volt golfhotel körül: a korábban megvásárolt két telek (maga a hotel és a mögötte levő terület) mellett két másik, jelenleg önkormányzati tulajdonú ingatlanra is vételi jogot szerzett a tulajdonos. Mivel nagyrészt zöldterületekről van szó, ez Gödön sokakat aggodalommal tölt el, mert attól félnek, hogy a vállalat természetrombolással járó beruházásokat hajthat végre a területeken. Mint kiderült, az új telekvásárlások a Cordys és az önkormányzat közti sikertelen tárgyalásokhoz kapcsolódnak,

az önkormányzat szerint a vállalkozó nyomásgyakorlásként lebegteti a zöldterületek „elcsatolását” – amire azért lehet elvileg lehetősége, mert a korábbi városvezetés még 2013-ban engedélyezte, hogy vételi jogot jegyezzenek be az önkormányzati zöld ingatlanokra.

A helyzetet tisztábban láthatjuk a terület térképe segítségével, ami a volt Pólus Hotelt és környékét ábrázolja: a két zölddel jelölt ingatlan jelenleg is a Cordys Palace Kft. tulajdona. A 6322/2 helyrajzi számú ingatlanon található maga a szállodaépület, míg a 6322/7-es terület nagy része országos természetvédelmi terület, védett láp.

A két narancssárgával jelölt ingatlan (/6 és /1) jelenleg önkormányzati tulajdonú, de a beruházó opciós jogot szerzett rájuk. Ezek zöld, részben védett területek: a 6322/6 számú telek egy 2,5 hektáros terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll, egy része pedig védett láp. A másik, 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp.

Több milliárd forintos állami támogatást kapott a fejlesztő más projektekre

A Cordys Palace Kft.-t 2019-ben jegyezték be Miskolcon, a székhely címe megegyezik a Cordys Holding Vagyonkezelő Zrt.-ével, amely a Palace társaságának is tagja. A Cordys Holding vezérigazgatója Tirpák István, aki az évente egymilliárd forint bevételt termelő építőipari cég, a Tiszaújváros Transz Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként is ismert.

A vállalatokkal az Átlátszó 2019-ben már foglalkozott,  a Tiszaújváros Transz és egy másik Tirpák István-érdekeltség, a Cordys Capital Kft. Logisztikai Központ építési projektjét vizsgálva. A beruházáshoz a vállalkozó „ingatlanfejlesztési műszaki projektmenedzsmentben való közreműködéssel” bízta meg a HG-Regio nevű céget, annak ellenére, hogy a családi vállalkozás egy évvel korábbi beszámolójában azt írta: „a vállalkozás munkavállalót nem foglalkoztatott, a kifizetett bér összege 0 eFt”.

A HG-Regio Consulting a szirmabesenyői polgármester, Huszt Gábor családjának érdekeltsége, 2018 májusáig maga a településvezető is kültagja volt. A cég a beruházás idején az egy generációval idősebb Huszti Lászlóé és Huszti Lászlónéé, akiknek a lakcíme megegyezik a polgármester korábbi szirmabesenyői címével.

A Cordys Palace ügyvezetőjeként az Opten Plachy Lászlót, a Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft. ügyvezetőjét tünteti fel, és a Green Plan egyben a Palace társaságának is tagja. Plachy ezen cége az elmúlt években több százmillió forint értékben nyert el állami támogatásokat:  2020 szeptemberében például 282 millió forintot kapott a kazincbarcikai napelemgyárához, ezt a tényt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen jelentette be.

Az Mfor.hu a 444-et idézve írt arról is, hogy a vállalkozó Borsodban, erős állami hátterét kihasználva 1000 hektárnyi területet készült megvenni napelempark létesítéséhez.

Plachy emellett résztulajdonosa a Green Palace Center Oktatási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek is, amely négymilliárd forintnyi támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztéséhez.  Az egyelőre nem látható, hogy a Cordys Palace is kapott volna hasonló támogatást, az Opten adatai szerint a kft. saját tőkéje az alapítás óta nem változott, az árbevétele pedig 0 forint volt 2019-ben és 2020-ban is.

Az Átlátszó e-mailben küldött kérdéseket a fejlesztőnek a gödi beruházással kapcsolatban. Azt szerettük volna tudni, terveznek-e építkezéseket a zöldterületeken, illetve hogy biztosan luxus idősotthonként szeretnék-e berendezni a szállodaépületet. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Jelenleg elvileg csak hotel épülhetne

Balogh Csaba, Göd ellenzéki polgármestere az Átlátszónak azt mondta: a városnak az az érdeke, hogy minél hamarabb elindulhasson a Cordys Palace-féle idősotthon, és az is, hogy „ehhez csak a feltétlenül szükséges területeket vásárolják meg és hasznosítsák, vagyis csak a most kihasználatlan parkolót építsék be, és önkormányzat tulajdonában megmaradhasson a mellette lévő lovarda és szervízház”.

Balogh elmondta, hogy a Cordys eredeti ajánlata ezt biztosította volna, ha ezt elfogadják, „a lehető legtöbb zöldterületet tudnánk megtartani”.

A polgármester elmondása szerint a vállalkozó tavaly kérte, hogy az önkormányzat indítson településrendezési eljárást, amely során a saját céljaiknak megfelelően módosíthassák az építési szabályzatokat azon a két telken, ami jelenleg az ő tulajdonukban áll. Ez két telek az 6322/7 és a 6322/2 helyrajzi számú földterület, utóbbi a Hotel Pólus, amit idősek otthonává szeretnének alakítani.

Az Átlátszónak nyilatkozó gödi politikusok azt mondták, hogy az egyeztetéseken a Cordys Palace Kft.-nek három fő kérése volt. Egyrészt szerette volna, hogy a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) módosítsák a telkek beépíthetőségét 20-ról 25 százalékra, ami lehetővé tenné, hogy egy új épületszárnyat húzzanak fel, csatlakoztatva azt a korábbi hotel épületéhez. Kérték emellett, hogy a maximálisan engedélyezett épületmagasságot bővítsék 7,5-ről 15 méterre (a hotel is ilyen magas), és hogy módosítsák a 2-es telek besorolását. Ugyanis a szállodaépület telke jelenleg Üdülő Övezet 1 (Üö1) besorolású, vagyis az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény szerint csak „üdülési célú tartózkodásra alkalmas”. Így a telken elvileg csak turisztikai és hasonló célú épületeket működtethetnének, bentlakásos otthont nem.

Akár lakópark is építhető a fás területre

A képviselőtestület többsége azonban, mondta Balogh Csaba, ezt nem fogadta el. „Hogy miért, arra van elméletem, de nem tudom bizonyítani, és így egyesek rágalmazásnak foghatnák fel” – tette hozzá. Miután a döntés már hosszú ideje húzódott, a Cordys nyáron vételi jogot jegyeztetett be két szomszédos, önkormányzati tulajdonú telekre. Az egyik a hotel melletti, 6322/6 hrsz.-ú 2,5 hektáros redős terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll. A másik a 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp.

Balogh Csaba úgy fogalmazott: az opciós jog bejegyzése lényegében egy fenyegetés volt: ha a város nem módosítja a HÉSZ-t, megveszik a két újabb telket.

„A kettő közül a 6-os telek kritikus, mivel ez egy nagy, alig beépített terület, amelyet a tulajdonos a jelenlegi HÉSZ-szerint legfeljebb 25 százalékban beépíthet, vagyis akár még egy nagyobb szálloda vagy lakópark is elférne itt”

– mondta a polgármester, aki szerint a városban mindenki el akarja kerülni, hogy ezt a területet beépítsék, mivel ez számos fa kivágásával járna, és tönkretenne egy jelenleg népszerű pihenő- és kirándulóhelyet. Emellett az önkormányzatnak is volt terve az egyik ottani épületet bérbeadására, így ettől a bevételtől is elesne a város.

A két önkormányzati ingatlanra egyébként azért tudott opciós jogot szerezni a Cordys, mert ahogy a tulajdoni lapokból kiderül, 2013-ban még egy másik vállalat, a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vásárlási jogot szerzett rájuk, az akkori városvezetés bejegyzésével. A Cordys tőlük szerezte meg az opciós jogot, valószínűleg vásárlás útján. Bár a vételi jog elvileg szeptember 30-án lejárt, a cég még ezelőtt hivatalosan jelezte, hogy érvényesíti a jogát, ezzel elindítva az adásvétel folyamatát. (Ez nem jelenti automatikusan az eladást – a folyamat közben bármikor meg lehet egyezni.)

Nem hagyták jóvá a látványtervet

A polgármester elmondása szerint az most már elkerülhetetlen, hogy értékbecslők bevonásával elkezdődjön a két telek eladási folyamata. Balogh Csaba ezzel együtt még reméli, hogy végül az eredeti terv alapján sikerül megállapodni a Cordys Palace Kft-vel. Hozzátette: azt semmiképp nem támogatná, hogy a HÉSZ-t is módosítsák, és emellé még további telkeket adjanak el a fejlesztőnek.

„A fejlesztőnek az az érdeke, hogy módosítsuk a HÉSZ-t, mert másképp nem építhetnék meg az idősotthont. A Hotel Pólus egyszer már becsődölt, szállodát az épületben továbbra sem lehetne gazdaságosan üzemeltetni. Én azt szeretném elérni, hogy a képviselőtestület elfogadja a településrendezési tervet, a Cordys pedig elálljon a további telekvásárlástól, de ehhez mindenkinek bele kell egyezni ebbe a megoldásba” – mondta.

Hlavács Judit gödi önkormányzati képviselő  az Átlátszónak azt mondta: neki és több más képviselőnek a fő célja az, hogy a lehető legtöbb zöldterületet őrizzék meg, és hogy a fejlesztővel a városra nézve legelőnyösebb megállapodást kösse az önkormányzat.

„Az otthon új épületszárnyát a most kihasználatlan parkolóra építenék, ezzel alapvetően nincs is gond, hiszen az most is csak egy üres betonfelület. Az 1-es, és különösen a 6-os telek eladása viszont nem szolgálja a város érdekét, mert ha esetleg oda építkezne a fejlesztő, több hektárnyi fát vághatnának ki” – mondta Hlavács, aki megerősítette azt is, hogy a Cordys Palace Kft. azután jegyzett be vételi jogot a korábbi hotel melletti területekre, miután  a polgármester nem döntött egyszemélyben a Cordys átsorolási kéréséről még a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve.

Hlavács Judit szintén úgy véli, hasznára válna a városnak, ha megvalósulna a beruházás, és megnyitnák az idősotthont. „Ennek érdekében elfogadható lenne a telek beépíthetőségének és az építési magasságnak a megemelése, de csak feltételekkel. Fontos például, hogy az újonnan felépítendő szárny ne üssön el a városképtől. A fejlesztő által bemutatott vázlatrajz például nem ilyen, azt én sem tudnám támogatni, de már több alkalommal volt arra példa, hogy a főépítész együttműködésével sikerült egy eredeti, nem túl mutatós rajzból színvonalas, a környezetbe illő épülettervet készíttetni. Mivel a telepítési tanulmánytervet a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, az átsorolás után is maradna eszközünk arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk az építkezést.”

Országosan védett láp

A képviselő hozzátette: azt sem akarja senki, hogy a 7-es telekre, azaz a hotel mögötti lápos-tavas részre bármit építsenek. „A telek most teljesen üres, természetvédelmi terület, és most is a Cordys tulajdona. Az általuk javasolt településrendezés alapján itt is engedélyeznünk kellene például magas épületek felhúzását. Egy ilyen tervet, mivel országos jelentőségű természetvédelmi területről van szó, a  természetvédelmi hatóságoknak is el kellene fogadnia, és ott egészen biztos, hogy blokkolnának minden építési tervet.”

Hlavács Judit azt feltételezi, hogy a 7-es telek beépíthetővé tételét a Cordys eleve blöffként, alkualapként dobta be, szerinte valójában nekik sem áll szándékukban oda építkezni, pláne 15,5 m építménymagassággal.

Mint mondta:  nem ítéli el azokat a képviselőket, akik blokkolták a településrendezést, mivel szerinte a városvezetés valóban megpróbálhatna az eredetinél jobb ajánlatot kialkudni a Cordystól, ugyanakkor ehhez első lépésként a képviselő-testületnek kellene felhatalmaznia a polgármestert arra, hogy előkészítse a településrendezési szerződést, természetesen meghatározva azokat a pontokat, amelyekből semmiképpen nem engedne.

Szerinte a jelenlegi helyzetben új tárgyalásokat kellene kezdeni a fejlesztővel, és a telekrendezésért cserébe kérni kellene például azt, hogy a cég saját pénzéből építse ki a közműveket a szomszédos önkormányzati (a vételi opcióval érintett) telekre, vagy biztosítson erre forrásokat a városnak.

A településrendezési szerződésről, az átsorolási eljárás megkezdéséről és befejezéséről, aztán pedig a konkrét épülettervről, a telepítési tanulmányterv elfogadásáról is képviselő-testületi döntést kell majd hozni, tehát az önkormányzatnak még számos ponton lehetősége nyílik a beavatkozásra. Az átsorolási folyamatban pedig a lakosság és a partnerként bejelentkezett szervezetek véleményének kikérése is jogszabályi kötelessége a városnak.

Zubor Zalán

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Pólus Palace Hotel 2020-ban (forrás: Wikimedia Commons)