Dr. Letoha Tamás: a kínai vakcina úgy működik, mint a gyermekbénulás elleni oltás

Miért késlekedhetnek a kínaiak a vakcina dokumentációjával, hogyan működnek a már engedélyezett oltóanyagok, van-e különbség köztük, milyen mellékhatásokra lehet számítani – többek között erről kérdeztük dr. Letoha Tamást. A kutatóorvos 2020 februárja óta részt vesz a koronavírus vizsgálatban. Szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a kínaiak lassan fedik fel kutatásuk eredményeit, ugyanakkor hangsúlyozta, minden oltóanyag biztonságos és hatékony.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

„Nincs ellenőrizve a kínai vakcina. NEM adható be.” „Van 133 bátor ember, kezdjék rajtuk!” „Az enyémet és a családomét viheti, aki annyira odavan érte!” Néhány vélemény a koronavírus elleni oltással kapcsolatban a Pesterzsébeten hallottam közösségi csoportban. De hasonlókat találhatunk szinte bármely koronavírus-oltásról szóló kiírás alatt a Facebookon.

Tény, hogy a magyar kormány nem könnyíti meg az állampolgárok tájékozódását. Ahogy azt megírtuk, zavaros a kormánykommunikáció: valami nincsen rendben a Pfizer-BioNTech-vakcinák számával. És ez még csak egy probléma, hogy melyikből mennyi érkezett. Hogy hogyan hat, miért hasznos egyik vagy másik vakcina, azt csak találgatni lehet.

Zavaros a kormánykommunikáció: valami nincsen rendben a Pfizer-BioNTech-vakcinák számával

Február 9-én, kedden osztották meg a kormány járványügyi portálján a hírt, miszerint a nyolcadik szállítmánnyal érkezett több mint 85 ezer adag vakcinával 500 ezer fölé nőtt a gyártótól érkezett dózisok száma. Ha az előző hét bejelentett szállítmányhoz (ami összesen 396 430 adagot tartalmazott) hozzáadjuk az újat, 18 ezerrel maradunk a félmillió alatt.

A kormányzati vakcinainfo.gov.hu-n a hírek menüben több a propaganda, mint a valódi tájékoztatás. Aki a kínai oltóanyagról szeretne részleteket tudni, annak kutatnia kell. Január 25-én Müller Cecília például azt mondta, megállapodás készül a kínai Sinopharm cég koronavírus elleni vakcinájának vásárlásáról. Ez a készítmény elölt, inaktivált vírusvakcina, amely egy ismert, jól működő technológia. Utalt arra, hogy a H1N1 influenzajárvány idején csak ezek, a teljes elölt vírust tartalmazó oltóanyagok voltak hatásosak.

Február 7-én azt írta az oldal, hogy „a Pfizer BioNTech, a Moderna, és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája után újabb oltóanyag kapott engedélyt magyarországi használatra, ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ befejezte a feltételül szabott hatósági vizsgálatokat a Szputnyik oltással kapcsolatban. A vizsgált paraméterek alapján az NNK megállapította, hogy a vakcina gyógyszerminőségi szempontból a gyártói specifikációnak megfelelt, immunbiológiai szempontból a készítmény emberen alkalmazható.”

Az a teljes kormányzati koronavírus kommunikációra igaz, hogy csak csepegtetik az információt, de leginkább titkolóznak: a beszerzésekről, az ágyszámokról, vagy akár az oltási tervről. Ebben az információhiányos helyzetben arra voltunk kíváncsiak, melyik oltás hogyan működik, kell-e tőlük tartani.

Koronavírus híradó: a vártnál lassabb az oltás Európában, Magyarország a középmezőnyben

Harmadik hete zajlik az oltások beadása Magyarországon, a lakosság közel 1 százaléka, 105 728 fő kapta meg az első adagot, többségük egészségügyi dolgozó vagy idősotthonban lakók, alkalmazottak. A múlt hét óta enyhe csökkenés látható az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek számában, számuk jelenleg átlagosan 1629 fővel nő.

A hagyományos oltás is hatékony

“A koronavírus elleni védőoltások leghagyományosabb típusa elölt koronavírusra támaszkodik” – kezdte az Átlátszónak dr. Letoha Tamás. A szegedi kutatóorvos 2020 februárja óta molekuláris szinten vizsgálja a SARS-CoV-2 koronavírus és gazdasejt interakciókat.

Letoha szerint “ilyen inaktivált vírus alapú vakcina a kínai Sinopharm BBIBP-CorV elnevezésű vakcinája, ami itthon múlt héten kapta meg az engedélyt. A technológia előnye az egyszerűségében rejlik: a replikációra képtelen koronavírust a szervezetbe jutva a szöveti falósejtek bekebelezik, megemésztik és a vírusburok legjellemzőbb részeit a sejtfelszínen prezentálva segítik a fertőző koronavírus ellen létrejövő specifikus immunválasz kialakulását.”

Hangsúlyozta, ilyen oltás többek között a járványos gyermekbénulás elleni, inaktivált poliovírust tartalmazó Salk-féle vakcina.

A hazudozás hagyománya: titkolt járványok, mellébeszélő illetékesek Magyarországon

A 20. századi világirodalom egyik legszebb elbeszélésének a háttértörténete: a város hatóságai eltitkolják, hogy a városban kolerajárvány van. A céljuk nyilvánvaló: attól tartanak, hogy a járvány hírére a turisták elkerülik a várost. A novellát Thomas Mann írta, a címe: Halál Velencében.

A kutatóorvos azt is mondta,“az inaktivált vírussal történő védőoltás igen szélesspektrumú immunitást biztosít, ami hatékony lehet a hasonló fehérje elemekkel bíró egyéb koronavírusok ellen is. Ezt támasztja alá kínai kutatók múlt héten megjelent tanulmánya is, amiben kimutatták, hogy a Sinopharm BBIBP-CorV vakcinájával immunizáltak antitestjei hatékonyan közömbösítették a dél-afrikai koronavírus variánst.”

Horváth Dóra Ildikó szakorvos az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyaggal (hivatalos nevén Gam-COVID-Vac) olt be egy pácienst a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház oltópontján 2021 február 21-én. MTI/Bús Csaba

Úgy folytatta, “az inaktivált koronavírussal történő immunizáció így

széleskörű védelmet ad, és hatásában emlékeztet a fertőzésen tünetmentesen átesetteknek is.

Náluk az immunrendszer hatékonyan akadályozta meg a vírus nagymértékű szaporodását, ezzel magyarázhatók az elmaradt vagy enyhe tünetek, ez pedig előrevetíti, hogy az elölt vakcinával oltottak esetében hosszú távú immunitás alakulhat ki.”

Az immunválasz kiváltása a cél

A kutatóorvos azt is mondta, a többi Magyarországon forgalomban lévő oltóanyag a tüske fehérje RNS (Moderna illetve Pfizer) vagy DNS (AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson and Johnson) szintű genetikai kódját juttatja be az emberi szervezetbe. Ez is kiváltja az immunválaszt.

“Hasonló dolog történik, mint a koronavírus fertőzés esetében, amikor is az emberi sejtek kezdik el termelni a vírusburkot. Ugyanakkor az emberi sejtekbe jutott örökítőanyag nem képes replikálódni, így az immunválasz itt nem válik ellenőrizhetetlenné, mint a természetes fertőzés esetében bizonyos esetekben előfordul”- mondta.

Az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcina (hivatalos nevén Gam-COVID-Vac) a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház oltópontján 2021. február 21-én. MTI/Bús Csaba

Letoha azt is hangsúlyozta, hogy az oroszok azért használnak 2 különböző fajtájú adenovírus variánst, hogy az első dózis esetében az adenovírus 26 ellen fellépő immunválasz a második, más fajtájú adenovírust bejuttató dózis hatékonyságát ne csökkentse.

Letoha szerint mindegyik oltóanyag biztonságos és hatékony a koronavírus ellen.

Gyógyszeripari érdekek miatt hallgatnak

“Az inaktív vakcinák – mint például a kínai – hátránya, hogy ezek előállítása relatív egyszerű, így a technológia iparjogvédelmi szempontból egy rémálom: bárki, aki inaktivált koronavírus vakcinált gyárt, az felhasználhatja a másik, szintén inaktivált koronavírus alapú vakcinát fejlesztő eredményeit.

Azaz, itt a technológia egyszerűsége nem képes olyan mértékű védelmet nyújtani, ami a fejlesztőt megvédené a versenytársaktól.

A modern gyógyszeriparhoz elengedhetetlen preklinikai és klinikai fejlesztések költségei pedig olyan magasak, amik szinte megkövetelik, hogy a fejlesztők olyan technológiába fektessenek, amik piaci hasznát a technológia komplexitásából eredően mások nem tudnak elorozni. Ez a fajta hozzáállás a gyógyszeriparban nyílt titok” – mondta a gyógyszeripart jól ismerő kutatóorvos.

Letoha Tamás állítja,

“a kínai Sinopharm fázis 3 eredményei is azért látnak nehezen napvilágot, hogy megakadályozzák, más, ugyanezen technológiát használó versenytársak hozzájutását az eredményekhez.

Akik ezek után már a Sinopharm klinikai vizsgálatok eredményeit felhasználva tudják saját vakcinájukat engedélyeztetni.  Ilyen versenytársakból pedig nincs hiány: Európában a sokak számára ismeretlen, de több piacon lévő vakcinát kifejlesztő Valneva oltóanyaggyár is β-propiolaktonnal inaktivált koronavírus vakcinát fejleszt.”

Világszerte bíznak a kínai vakcinában

A kutatóorvos szerint a kínaiak által is használt technológia iránt bizalmat jellemzi, hogy az Egyesült Királyság, ami egyébként otthont ad a világ egyik legfelkészültebb oltóanyag fejlesztőinek, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca konzorciuma által kifejlesztett csimpánz adenovírus alapú koronavírus vakcina mellett a Valneva oltóanyaggyár β-propiolaktonnal inaktivált koronavírus vakcinájából feoglalt le a legtöbbet: szám szerint 100 millió adagot.

A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcinái a hűtőben Kreft-Horváth Loránd háziorvos komáromi orvosi rendelőjében 2021.február 23-án. MTI/Krizsán Csaba

A DNS, RNS alapú technológiák piaci előnye hogy a csak nagyon kevés gyártó képes ezen oltóanyagok előállítására, így nagyon kevés versenytárs miatt a gyártók befektetéseinek haszna kizárólag a gyártónál csapódik le.

“Az eredményeket pedig más gyártók, akik nem rendelkeznek az oltóanyagot előállítani képes komplex gyártástechnológiával, nem tudják elorozni. Könnyebbség az is, hogy az előállítás nélkülözi a patogén vírusrészecskéket” – mondta az Átlátszónak Letoha Tamás.

A kutatóorvos arra is emlékeztet, több új tanulmány van, amik azt mutatják, hogy az RNS vagy DNS alapú tüskefehérje oltóanyagok a dél-afrikai mutáns esetében szignifikáns hatáscsökkenést mutatnak.

“A csak a tüskefehérjével immunizáló oltóanyagokat a számítógépes programokhoz hasonlóan egy-egy újabb mutáns megjelenésével „upgradelni” kell.

Ezen mutánsok megjelenése pedig a tüskefehérje alapú vakcinák használatával egyre valószínűbb: hiszen az eredeti tüskefehérjére irányuló immunválasz közömbösítő hatása alól az új mutánsok hatékonyan kiszelektálódnak. Az RNS ill. DNS oltások esetében a védő hatás időtartama a klinikai vizsgálatok 2 hónapos időtartamára szorítkozik. Jelenleg még az sem ismert, hogy a COVID-19 megbetegedést kivédő hatás mellett ezen oltások képesek-e a fertőzés megakadályozására. Mivel ezt még senki nem mérte” – tette hozzá.

Bíztató eredmények, újabb oltóanyagok

A tömeges védőoltás biztató jeleket hozott Izraelben. A Pfizer mRNS alapú vakcinája hatékonyan mérsékli a fertőzés átadását is. “Azonban egyre több híradás számol be arról, hogy ugyanezen vakcinával oltottak újrafertőződtek. A gyártó véleménye az, hogy a 2 oltásból álló vakcina esetében a teljes hatékonyság csak a két héttel a második védőoltást követően várható és ezen az időszakon belül még az oltottak még a betegség kialakulásával szemben sem tekinthetők 100%-ban védetteknek” – magyarázta Letoha Tamás.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját szívja fel injekciós tűbe az oltócsoport tagja a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye Vízpart körúti idősotthonában 2021.február 21-én. Az intézményben harmadik alkalommal oltanak, de olyanok is kapnak oltást, akik három hete még nem kaphattak. MTI/Mészáros János

A kutatóorvos azt is mondta, komoly reményeket fűznek a Johnson and Johnson 1 dózisú védőoltásához. “Ott egy darab masszív dózisú (100 milliárd) adenovírussal juttatják a tüskefehérje kódoló DNS-t az emberi szervezetbe, ezzel segítve a gyors immunizációt. Azonban még ez esetben sem ismert, hogy az eredeti koronavírusra fejlesztett vakcina hogy véd majd a mutánsok ellen, illetve hogy a védőhatása milyen hosszú távú lesz.”

“A vakcinák legújabb típusa viszont már nem genetikai kódot, hanem fehérjedarabkákat juttatnak a szervezetbe.

A gyártás során itt sem kell foglalkozni a virulens vírus inaktiválásával, ugyanakkor nincs sejtekbe juttatott genetikai kód sem. Erre a technológiára épít a 3. klinikai fázist hatékonyan abszolváló Novavax” – árulta el.

Letoha Tamás szerint az eljárás előnye, hogy a nanorészecskéket leginkább a falósejtek veszik fel. Hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják:

az Angliában zajló a fázis 3 klinikai vizsgálatokban 89.3%-os hatékonysággal védett a COVID-19 megbetegedés ellen.

“Itt már az esetek 50%-át az új brit mutáns okozta. A Dél-Afrikában zajló 2b fázisú klinikai vizsgálatokban a Novavax 60%-os hatékonyságot mutatott az enyhe, középsúlyos és súlyos COVID-19 esetek kivédésében. Ugyanakkor itt az esetek 90%-át a más vakcinák ellen igencsak rezisztensnek mutatkozó dél-afrikai variáns okozta” – folytatta.

AstraZeneca koronavírus elleni vakcinát tartalmazó dobozokat visznek Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fõosztályára 2021. február 19-én. Több mint 40 ezer adag AstraZeneca-oltóanyagot szállít ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a kormányhivataloknak. MTI/Vajda János

A mellékhatás valójában reakció

“A védőoltások célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása mesterségesen előidézett immunitással” – mondta az Átlászónak Letoha Tamás. Hangsúlyozta,

a védőoltással többfajta védettség alakulhat ki, az eddigi adatok szerint a tünetes COVID-19 megbetegedés kialakulását gátolják.

“Jelenleg még nincs arra klinikai adat, hogy az oltott személy nem oltottól elkaphatja-e a fertőzést vagy átadhatja-e neki. Az viszont egyre valószínűbb, hogy az oltottakban az eredeti SARS-CoV-2 szintje alacsonyabb lesz, még akkor is, ha a fertőzést elkapják. Hiszen betegség súlyossága elleni védelem csak az alacsonyabb vírusszámmal magyarázható” – mondta.

Mivel sokan tartanak az oltás mellékhatásaitól, erre is rákérdeztünk a kutatóorvosnál.

“A kínai vakcina esetében tapasztalt mellékhatások valójában az immunrendszer aktiválódásából eredő hatások,

amik lehetnek lokálisak, úgymint a beadás helyén tapasztalt bőrmelegség, duzzanat, keményedés vagy csomó, viszketés, vagy a szervezetet egyéb helyein fellépőek, mint a fejfájás, hőemelkedés, fáradékonyság, izomfájdalom, ízületi fájdalom, köhögés. Az ennél súlyosabb mellékhatások, mint például az allergiás reakciók fellépte extrém alacsonyak” – mondta Letoha. Mivel a kínai oltónyag esetében egy inaktivált vírusról van szó, a vírusburokkal szemben fellépő allergiás reakció viszonylag ritka.

Megmérik egy nő testhőmérsékletét, mielőtt beoltják az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyaggal (hivatalos nevén Gam-COVID-Vac) Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban 2021.február 20-án. MTI/Balázs Attila

“A tüskefehérje genetikai kódját az emberi sejtekbe juttató modern vakcinák esetében, ahol az ember saját sejtjei gyártják le a tüskefehérjét, így az immunválasz, hasonlóan a vírusfertőzéshez, a tüskefehérjét termelő emberi sejtek ellen irányul, emiatt pedig a mellékhatásokat az oltottak nehezebben élik meg. Persze itt is személyenként változó ezen mellékhatások szubjektív megélése” – mondta.

Azt is hozzátette, “teoretikusan azonban egy, a falósejtek által gyorsan bekebelezett vírusfehérjétől, legyen az a kínai Sinopharm inaktivált koronavírust tartalmazó BBIBP-CorV vakcinája vagy a Novavax csúcstechnológiájú tüskefehérje részecskéje, kevesebb mellékhatás várható, mivel a falósejtek az oltóanyaggal a szervezetbe juttatott vírusfehérjéket gyorsan bekebelezik és a kialakuló immunválasz így nem célozza a testi sejteket.”

Az Operatív Törzs ezúttal sem válaszolt kérdéseinkre

Az Operatív Törzstől is megkérdeztük, milyen itthon és az EU-ban engedélyezett védőoltások vannak koronavírus ellen, és hogy mi a hatásmechanizmusuk. Azt is kérdeztük, mi a legnagyobb veszélye az oltásnak, melyik gyártó melyik technológiát alkalmazza, mi a különbség az gyártásukban. Nehéz-e a kínai oltás dokumentációjához hozzáférni, vagy éppen az oroszhoz, kell-e tartani az oltástól. Arra is kíváncsiak voltunk, meddig védhet az oltás, mitől függ a hatása, és egyáltalán miért jó, ha jó az oltás.

Az állami szervezet egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

A világ népességének ötöde felvásárolta a rendelkezésre álló vakcinák több mint felét

Jelenleg a koronavírus okozta helyzet egyetlen megoldásának a védőoltás tűnik. Azonban előállítása egy bonyolult és drága folyamat, ami hiába halad a vártnál jobban, még így is hosszú az út addig, amíg mindenkit védettnek lehet nyilvánítani.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Dr. Letoha Tamás kutatóorvos. Forrás: Youtube/Szeged CSMKIK