Almásfüzitő: kettészakadt település az egykori vörösiszap-tározó árnyékában
A hosszú távú környezeti következményei nem ismertek a ma már növényekkel beültetett vagy hulladék lerakására használt vörösiszap-tározóknak Almásfüzitőn. Egy nemzetközi...
A Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára interaktív térképeken ábrázoltuk azokat a magyar közterületeket, amelyek az egykori Magyar Királyságtól elcsatolt területeken lévő településekről kapták nevüket. Ezeknek a közterületeknek egy kisebbik részét természetesen már Trianon előtt is ezekről a településekről nevezték el, ám többségüket a két világháború között, vagy a rendszerváltás után nevezték át róluk, illetve a települések bővülésekor kapták a nevüket.
Az Átlóra készült teljes anyag két térkép körül összpontosul. Az első interaktív, belenagyítható térképen egyben láthatja a köztereket és a határon túli településeket. A közterek és a települések országonként vannak színezve. A települések körnagysága azt mutatja, hogy hány közterület van róla elnevezve Magyarországon.
Azokról a városrészekről, ahol látványosan sok határon túli településről elnevezett közterület található külön térképrészleteket is készítettünk. Ide tartozik Székesfehérvár, ahol az Öreghegy és a Maroshegy kertváros-részek utcáinak mind ilyen nevük van, vagy Budapest külkerületei, a pestszentlőrinci Szemeretelep, Kispesten a Havanna lakótelep melletti kertvárosi rész, Pesterzsébeten pedig Kossuthfalva kertvárosának utcái, melyek az 1920-as évek közepétől kapták a nevüket az elcsatolt részek településeiről.
A második térképen országonként színezett vonalakkal kötöttük össze a határon túli településeket azokkal a magyarországi településekkel, ahol az adott közterületek találhatók.
Ennek a térképnek kisebb elemeit, a legtöbb magyarországi utcanévvel rendelkező határon túli településeket külön vizualizáción is ábrázoltuk:
Négyszázötvenkét határon túli településről neveztek el magyarországi közterületet. A legtöbb utcát, teret Aradról (128) és Kolozsvárról (121) nevezték el, utánuk Pozsony (98) és Kassa (93) következik. Szerbiából Szabadka (44), Ukrajnából Ungvár (26), Horvátországból Fiume (25), Ausztriából pedig Kismarton (12) adta a legtöbb közterület-nevet.
Az Átló teljes anyaga az alábbi linken érhető el:
Határon túli utcanevek Magyarországon
Magyarországon jelenleg több mint 2100 közterület (út, utca, tér, sétány, köz, stb.) viseli határon túli, egykor a Magyar Királysághoz tartozó település nevét. Ezeknek a közterületeknek egy kisebbik részét természetesen már Trianon előtt is ezekről a településekről nevezték el, ám többségüket a két világháború között, vagy a rendszerváltás után nevezték át róluk, illetve a települések bővülésekor, új lakóövezetek, telepek építésekor kapták a nevüket. Ebben az anyagban azt mutatjuk be interaktív térképeken és adatvizualizációkon, hogy mely határon túli településekről elnevezett köztereink hol vannak és milyen mintázatot rajzolnak ki.
Nézze meg további, a témához kapcsolódó munkáinkat is:
Menekültek Trianon után
Nemrég tették közzé Dékány István Trianoni árvák című könyvéhez összegyűjtött adatbázist kereshető formában a trianoni tragédia után elmenekült vagy kitoloncolt magyarokról. Mi most egy interaktív térképen megmutatjuk, hogy ezek az emberek honnan-hova menekültek. „Az első világháborús összeomlás után az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai és a szomszédos országok megkezdték a területfoglalást.
Magyarország anyanyelvi-etnikai összetétele 1910-ben – ATLO verzió
A 2011-es népszámlálás adatai alapján eddig elkészítettünk Magyarország nemzetiségi és vallási térképét. Ezúttal pedig a trianoni békediktátum előtti utolsó, 1910-es népszámlálás szerinti anyanyelvi-nemzetiségi térképet mutatjuk be interaktív formában. A térképet kiszolgáló területhatárokat és az adatokat a GISta Hungarorum projekt honlapjáról töltöttük le.
Magyar nevű települések a Kárpát-medencében
Az anyag elkészítéséhez a határon túli települések magyar neveit Sebők László Határon túli magyar helységnévszótárából vettük. A települések pontos helymeghatározását a Google geolokációs API-jával végeztük, majd a települések nevében egyszerű szűréseket végeztünk. Ezek a térképek csak a jelenlegi magyar neveket mutatják és csak a konkrét településeket, így településrészeket, földrajzi neveket, egykori, de a mára megszűnt településeket nem.
Szabó Krisztián
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásA hosszú távú környezeti következményei nem ismertek a ma már növényekkel beültetett vagy hulladék lerakására használt vörösiszap-tározóknak Almásfüzitőn. Egy nemzetközi...
A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 2011 óta reklámkampánnyal hívja fel a figyelmet a lejáró sírhelybérletek újraváltására – legutóbb csaknem 14...
Hadházy Ákosék hétfői dudálós tüntetésein többszázezres szabálysértési bírságokat szabott ki a rendőrség, többek között a 46/2020. (III.16) Kormányrendelet 4.§ (1) bekezdésére...
A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!