Súlyos környezetkárosítások és törvénysértések jellemzik a Liget Projekt építkezéseit

A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint az köztudott, a Liget Projekt keretében zajló építkezésekről egy 2013-ban meghozott, kimondottan a Városliget „megújítását és fejlesztését” célzó törvény intézkedik. A törvény nyomán létrejött Városliget Építési Szabályzat (VÉSZ) pedig kimondja, hogy a Ligetben zajló beruházások során nem kell betartani sem a fővárosi, sem az országos településrendezési előírásokat.

Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben

Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.

Ráadásul mivel a kormány többször módosította a Liget Projekt tartalmát, még ezek a Városligetre vonatkozó speciális építési szabályok is sokszor módosultak, s egyre több mindent „engedtek meg” az építtetőnek. Elvileg ez persze nem jelenthetné azt, hogy a hatályos törvényeket – legyenek azok a környezetvédelemre, a közúti közlekedésre, vagy a munkavédelemre vonatkozóak – nem kellene betartani a Városligetben. A gyakorlatban azonban a beruházás során a legváltozatosabb módon hágják át és sértik meg a kötelező törvényi előírásokat.

Emellett úgy tűnik, mintha maga a projektgazda Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. sem tudná, pontosan mi és hol épül a Ligetben. A honlapjukon fellelhető Városligeti Építési Szabályzat ugyanis nem egyezik meg a jelenleg hatályos Építési Szabályzattal; még a Szabályozási Terven is máshol vannak vagy más méretűek az egyes építési helyek és védendő fák, mint a hatályos VÉSZ tervrajzán.

Talán ez tévesztette meg a kormányfőt, aki a november 8-ai reggeli interjújában a projekt részeként hivatkozott a városligeti Regnum Marianum templom újjáépítésére – holott ez az építkezés soha nem szerepelt a Liget Projekt tervei közt. De az is lehet, hogy Orbán Viktor már ismeri a Liget átalakításának legújabb változatát, csak még mások nem tudnak róla.

“Ideiglenesen” közparkoló lett a parkból

Hogy maguk a hatóságok sem igazodnak ki azon, mit szabad és mit nem a Városligetben, jól példázza a Liget területén kialakult parkolási anomália. Míg korábban az 56-osok terén másfél ezer autó parkolhatott, a Néprajzi Múzeum építése miatt ennek a lehetősége megszűnt.

Így az autók és autósok „beszorultak” a Liget belső útjaira, sőt zöldfelületeire. Oda, ahol korábban tilos volt megállni, most viszont senki nem tudja, mi a szabály. A Ligetben ugyanis a rendőrség és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata lenne az intézkedés, de ők nem büntetik a szabálytalan parkolást.

A két hatóság tavaly decemberi tájékoztatása szerint a Liget Projekt építkezései miatt „ideiglenes forgalmi rend” működik a parkban, amely „várhatóan rövid időn belül megszűnik”.

Ennek azonban nem sok köze van a valósághoz: semmilyen parkolási rendről nem beszélhetünk azóta se, és ez vélhetően hosszú ideig, az építkezések befejezéséig így is marad. A park vagyonkezelője, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont nem vesz tudomást a problémáról.

„Megérkeztél!” üdvözlik honlapjukon a látogatókat, akik szerintük kerékpárral, kutyával, gyerekkel érkeznek a Ligetbe, de autóval nem. A projekt alternatív világában egyébként is „autómentes utak” és „értő gondossággal kezelt növények” találhatók a parkban. Holott a nagyobb rendezvényeken nemcsak a Liget belső útjain, de a füvön, vagy akár a százados platánok tövében is lehet parkolni, személyautóknak, teherszállítóknak, kamionoknak egyaránt.

Mindez annak ellenére zajlik így, hogy maga a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelte meg és hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, mely a park kerttörténeti értékű növényeinek fokozott védelmére figyelmeztet. Többek között arra, hogy nemcsak az idős fákat, de azok környezetét, talaját sem szabad terhelni.

A Városligeti-tó környezetében lévő fákra vonatkozóan például a tanulmány kijelenti: „a park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása szükséges.” Ám a parknak épp ez a része volt a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság színhelye, a civil aktivistákon kívül viszont senki sem figyelmeztetett a történeti értékű fákat érő károkra.

Büntetlenül mozoghattak több tonnás munkagépek a József nádor által ültetett platánok tövében, sőt az útjukban lévő ágakat le is törhették az építők a tóban elhelyezett medencék és lelátók kedvéért. Az okozott károk nagyságára jellemző, hogy a Vizes VB utáni helyreállításnak csak a tervezési költségeire 45 millió forintot kapott a Liget tájépítészeti tervezésével megbízott Garten Studio.

A Városliget Zrt. persze nyilván tisztában van azzal, hogy a történeti értékű fák talaja nem terhelhető, hisz ez idő előtti pusztulásukat okozhatja. Egy általuk kiadott nyilatkozat is ezt bizonyítja: a Néprajzi Múzeum építése során egy közel 100 éves tölgyfa kidőlését azzal magyarázták, hogy az elmúlt évtizedek katonai díszszemléi során feltöltődött a talaj és emiatt korhadt el a fa gyökérzete.

Valójában a szakszerűtlenül végrehajtott faátültetés  – hiszen hiányzott a fa évekig tartó előkészítése és megfelelő kipányvázása – okozta a fa pusztulását, mégha a talaj tömörödése is szerepet játszhatott ebben.

De mindenképpen álságos cinikus a Városliget Zrt. érvelése: a projekt építkezései – melyek során több ezer tonnányi építőanyagot pakolnak le a park területén – rengeteg fa idő előtti pusztulását fogják okozni.

Az a szabály, hogy nincs szabály

A projekt építkezéseinek beindulásával aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Ligetben az a szabály, hogy nincs szabály. Természetesen ez csak az építtető Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-re érvényes.

A VÉSZ-ben kijelölt építési helyeken kívül a park jelentős részét – az elvileg engedélyezettnél jóval nagyobb területet – lezárták a látogatók elől. Az építési területek határai folyton változnak, az építkezést jelölő információs táblák viszont sok esetben hiányoznak.

Hazugságnak bizonyult az ígéret, hogy nem vágnak ki egészséges fát a Ligetben, hiszen fák tucatjait vágták ki az építkezések kedvéért. A közműfektetések miatt a parkot keresztül-kasul feltúrták, a közműárkok néhol egy méterre sincsenek a fáktól, látszanak a fák átvágott gyökerei. A ligetvédők számos esetben értesítették is a hatóságokat, amikor a hatályos rendeletekkel ellentétes környezetkárosítást tapasztaltak, ám ezek az ügyek sosem jutottak el a felelősségre vonásig.

De nem történt meg a kivizsgálás és az okozott kár felmérése az azbesztmentesítés elmaradása miatt sem. A Liget épületeinek bontásakor több esetben elmaradt az épületek előzetes azbesztmentesítése. A bontás során nem tartották be a munkavédelmi előírásokat, majd azbesztes sittet hagytak a területen. A Petőfi Csarnok lebontása után csak hónapokkal később és csak a ligetvédőknek köszönhetően – akik bevizsgáltatták a PeCsa területén hagyott törmeléket – került sor egyáltalán a terület felmérésére és a veszélyes hulladék elkülönítésére.

„Nagyon komoly mulasztásról van szó, amely akár hosszú távon emberéleteket is követelhet: a bontás során a levegőbe került azbeszt a munkások és a Ligetet használók egészségét veszélyeztette” – a súlyos kijelentést bizonyítékokkal támasztották alá a ligetvédők, és feljelentést is tettek, a hatóságok mégsem intézkedtek.

A PeCsa területén, a földfelszínen és a földben lévő azbeszttartalmú anyagok eltávolítása csak idén nyáron kezdődött meg. A Vidra Kft. 300 millió forintért végzi 2019. december 10-ig ezt a kármentesítést a területen. A munkavégzés szabálytalanságai miatt szintén történtek hatósági bejelentések: a Közbeszerzési Értesítőben lévő leírás szerint kb. 22 tonnányi azbeszttartalmú hulladékot és földet távolít el a Vidra Kft., állandó laboratóriumi felügyelet mellett, a folyamatos pormegkötésre, a törmelék letakarása ügyelve. 

Az előírásokat viszont e munka során sem mindig tartották be. Az azbesztveszélyről az építési terület kerítésén például semmiféle figyelmeztető jelzés nincs kihelyezve a lakosság számára, kizárólag a kerítésen belüli fémkordonokra tettek figyelmeztető feliratokat, de már ezek is eltűntek. Legalábbis ez volt a december eleji állás.

Budapest új városvezetése mindenesetre már felismerte, hogy a Városliget védelemre szorul. A Főváros Közgyűlés november 5-ei határozatai között szerepel többek közt a 200 éves park történeti kertté való nyilvánítása. Ha ez megvalósul, nem kerülhet majd sor a jövőben a páratlan értékű növényzetet veszélyeztető, pusztító építkezésre.

Kérdés azonban, hogy mivel a beruházások nem álltak le, milyen helyrehozhatatlan károkat fog még okozni a Liget Projekt a továbbiakban. Az állami beruházás folytatását képviselő kormány és az október 13-ai választások után ellenzéki vezetésű főváros között eddig arról folyt az egyezkedés, hogy projekt mely elemeit, mely épületeket lehetne úgymond „elhagyni”.

A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a projekt még meg nem kezdett építkezéseit nem támogatja, s összességében a közparki funkció megőrzését tartja elsődlegesnek. Döntések híján egyelőre egyfajta üzengetés indult meg a sajtón keresztül: a projekt miniszteri biztosa, Baán László például úgy nyilatkozott, hogy szerinte „abszurd lenne” leállítani a már folyó építkezéseket. A sajtóban pedig – s vélhetően a kormányzat és a főváros döntéshozóinak köreiben is – megindultak a számítgatások és találgatások, „megéri-e” leállítani a már megkezdett beruházásokat.

Csakhogy a betonba ölt milliárdok számolgatása mellett a Városligetet eddig ért, és az építkezések folytatása esetén várható további károkat is fel kellene mérni. Az eddigi rombolás ugyanis nemcsak mérhetetlen eszmei veszteséggel, hanem milliárdokban mérhető anyagi kárral is járt. S ha a Liget Projekt megkezdett beruházásai az eddigi törvénysértő módon folynak tovább, a kárfelmérés és a törvénysértések felszámolásának szándéka nélkül, a Városliget megmentéséről nemigen lehet majd beszélni.

Ezért a ligetvédők első lépésként a park bejárását javasolták a főváros új vezetésének, hogy a beruházások okozta helyrehozható és már helyrehozhatatlan károkat megmutassák. A Liget-bejárásra december 13-án a két főpolgármester-helyettessel, Kerpel-Fronius Gáborral és Dorosz Dáviddal, és számos más meghívottal együtt fog sor kerülni.

Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.

Bodnár Zsuzsa

A szerző a Ligetvédők civil aktivista csoport tagja. Fotó: adatkutyak.hu

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!