OLAF-jelzések: szabadságvesztésre ítélték a kamu nyomdagép-beszerzéssel trükköző vállalkozókat

Jogerős elmarasztaló ítélet született egy nyomdaipari gépek beszerzésével kapcsolatos uniós pénzlenyúlás felelőseinek ügyében. A vádlottak összesen 770 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből egyikük közel 190 millió forintot megtérített. Az elsőrendű vádlottra hat év szabadságvesztést szabtak ki. Velük talán azért boldogultak könnyebben a magyar hatóságok, mert az ügyben érintett személyek nem kötődnek kormányzati körökhöz. 

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Közleményben dicsekedett el május 28-án a Fővárosi Főügyészség azzal, hogy valamennyi vádlottat jogerősen elítélték egy olyan büntetőeljárásban, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ajánlása alapján indult el.

Ezt nem sok OLAF-jelzés alapján indult ügyben tudja az ügyészség elmondani, mert számos ilyen történet nyomozása elhúzódik, vagy egyáltalán nem is jár eredménnyel. Ez a tapasztalat az Átlátszó által eddig megvizsgált, az uniós csalás elleni hivatal ajánlására vagy jelzésére indult büntetőeljárásokban.

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján.

A jelen cikkünkben tárgyalt ügy egy 770 millió forintos költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás. Az abban érintett személyek nem bonyolították túl az uniós támogatás lenyúlását.

A papíripari csomagolóeszközök gyártását végző cégcsoport vezetője úgy szerzett meg hazai és uniós forrásból származó, vissza nem térítendő összegeket, hogy a vállalkozások üzemeiben lévő papírzacskó-gyártó gépeket újonnan vásároltaknak tüntette fel.

Erre azért volt szükség, hogy megfeleljenek a pályázatban szereplő kiírásoknak – áll a Fővárosi Főügyészség korábbi közleményében.

A cégvezető 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatra adta be az új papírzacskó-gyártó gépek beszerzését alátámasztó árajánlatot, a számlát és egyéb okiratokat. Ezekről aztán kiderült, hogy hamisak.

Az ügyészségi tájékoztatások alapján a sajtóban már megjelent, hogy amikor a támogatás felhasználását vizsgálták a cégnél, akkor a régi gépeket úgy varázsolták újjá, hogy az egyes, már nagyon elhasznált alkatrészeket kicserélték, illetve átkenték festékkel a nyomdaipari eszközöket. Emellett azt a cselt is bevetették, hogy hamis azonosítótáblákat raktak a gépekre.

Feljelentés és nyomozás

Sikertelenül trükköztek, mert a csalás kibukott. „A nyomozás eredetileg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentésére – szűkebb körben – 2013 júliusában indult, az OLAF ajánlása az ügyben utóbb iktatott és a nyomozás kiterjesztéséhez vezető feljelentésnek minősült” – közölte az Átlátszó megkeresésére Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség  helyettes sajtószóvivője.

Az OLAF egyébként már 2011 óta vizsgálta a kérdéses pályázatokat.

Az európai csalás elleni hivatal zárójelentése a Fővárosi Főügyészséghez 2015 februárjában érkezett meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefolytatott nyomozás eredményeként a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken 2017 februárjában.

A cégcsoport vezetője lett az elsőrendű vádlott, a hamis dokumentumokat elkészítő kollégája pedig a másodrendű terhelt. Ők, és két további társuk mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az Európai Uniónak és a magyar költségvetésnek. A vádlottak az előbbit mintegy 630 millió forinttal, az utóbbit 140 millió forinttal károsították meg.

Az elsőfokú ítélet nagyjából egy év alatt meg is született.

A Fővárosi Törvényszék  2018 februárjában H. K. első- és M. L. Á. harmadrendű vádlottakat bűnösnek mondta ki. Az előbbire a bíróság három és fél év börtönbüntetést szabott ki, illetve négy évre eltiltotta a közügyektől, öt évre pedig gazdasági társaság ügyvezetői tisztségének gyakorlásától. M. L. Á-t 6 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, és ezzel együtt előzetes mentesítésben részesítette.

A vádlottak két társát a bíróság felmentette.

Irány a másodfok!

Az ügyészség nem volt elégedett a bírói döntéssel, és fellebbezést jelentett be súlyosításért, és a felmentett vádlottak esetében a bűnösség megállapítása céljából. A fellebbezés sikerrel is járt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018 novemberében hozta meg a másodfokú határozatát. Aszerint:

• H. K. büntetését az ítélőtábla 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra súlyosította, valamint 5 millió forintos pénzbüntetésre ítélte.
• A harmadrendű vádlott, M. L. Á.  büntetésének próbaidejét a másodfokú bíróság 4 évre súlyosította.
• A Fővárosi Ítélőtábla a másik két vádlottakat is bűnösnek találta.
• A másodrendű vádlottra, P. I.-re az ítélőtábla 2 év, 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, illetve
• a negyedrendű vádlottat, K-né Sz. E.-t pedig 1 év 2 hónap, 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A másodfokú ítélet ellen a negyedrendű vádlott és védője fellebbezett. A harmadfokú eljárásban a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát. Így a Fővárosi Főügyészség bejelenthette, hogy milyen eredményesen dolgozott.

Az Átlátszóval Rab Ferenc helyettes sajtószóvivő közölte azt is, hogy az okozott vagyoni hátrányból az egyik vádlott közel 190 millió forintot megtérített.

Az ügyben szereplő cégek

A vállalkozások neveit a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya csak monogramozva adta meg szerkesztőségünknek. Ezek a következők voltak: O. Cs. Zrt., P. K. és T. Kft., H. I. Kft., L.-T. M. Sz. Kft., F. Cs. Kft., F. B. K. Kft., illetve F. C. B. B. és Sz. Kft.

Ezek közül egy korábbi, a közérdekű adatigénylő oldalon, a KiMitTudon megtalálható anyag segítségével a zrt. beazonosítható. Továbbá az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2014-es Éves ellenőrzési jelentése alapján is az Onix Csomagolástechnikai Zrt.-ről lehet szó.

„A 2013. július 1. – 2014. június 30. közötti ellenőrzési időszakra tervezett, kiválasztott projektek, ügyletek ellenőrzését az Ellenőrzési Hatóság lefolytatta, valamint a 2012. évben felfüggesztett GOP-2.1.1-08/C-2008-0037. számú, „Az Onix Zrt. innovációs adaptációs képességének erősítése Hajdúdorogon” című projekt ellenőrzését lezárta.”

A projekttel kapcsolatos ellenőrzések és eljárások eredményei alapján az Ellenőrzési Hatóság (EH) szabálytalanságot állapított meg. Annak összege mintegy 2,2 millió euró, amiből az uniós támogatás majdnem 747 ezer euró. Az EH 2013.06.20-i döntése értelmében a projekt 100 százalékban hazai forrásból kerül finanszírozásra, a tagállam a projektet kivette a költségnyilatkozatból.

Az Onix Csomagolástechnikai Zrt. 2014 júniusa óta felszámolás alatt áll. Az 1990-ben létrehozott cég vezérigazgatója 1999-től Horváth Károly volt. A társaság tagjai között megtalálható volt a hazai kis- és középvállalkozásokat fejlesztési-tőkebefektetéssel finanszírozó Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., amelynek 2008-tól részvényese a Magyar Állam. Előtte, 2002 és 2006 augusztusa között a pénzügyi zrt. tagjai a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium voltak.

A Fővárosi Törvényszék által monogramozott cégek nevei a zrt.-hez kapcsolódó érdekeltségeket jelenthetik.

Az Onix Csomagolástechnikai Zrt. pályázatai

Az uniós támogatások kormányzati honlapján, a palyazat.gov.hu-n megtalálható, hogy a hajdúdorogi székhelyű cég 2004. szeptember 7-én 2,4 millió forintot nyert kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatására.

Majd 2006. május 23-án az Onix 150 milliót kapott technológiai korszerűsítés és kapacitásnövelés papírtáska gyártó gépsorok beszerzésére. Ez lehetett a büntetőeljárásban szereplő egyik pályázat.

A Széchenyi 2020 pályázati portál egyik GOP-os közzétételi listáján is szerepel az Onix Csomagolástechnikai Zrt. Az egyik pályázat innovációs adaptációs képesség erősítéséről szólt, ám  szabálytalanságok miatt elálltak a támogatási szerződéstől. A szabálytalansággal érintett üsszeg 233 344 546 forint volt.

A másik esetben Microsoft Dynamics NAV ERP rendszer bevezetésére nyert az Onix Zrt. támogatást, ám a cégnél elindult csőd-, illetve felszámolási eljárás miatt ettől a szerződéstől is elálltak. Itt a szabálytalansággal érintett összegként 18 618 540 forintot jelöltek meg.

Az ügy főszereplőjének, Horváth Károlynak az egyik beruházásáról 2002-ben adtak hírt. Így a Napi.hu is megírta, hogy a Budaörsi Ipari és Technológiai Park területén felépített Trend2 Nagykereskedelmi Divatközpontot a Fashion Center Budapest (FCB) Kft. építtette, melynek ügyvezetője Horváth Károly volt. Az összességében 3,5-4 milliárd forintos beruházást a cikk szerint 70 százalékban az Erste Bank finanszírozta. A lap megemlítette, hogy az FCB elődje, az Onix Textilkereskedelmi Kft. korábban a Váci úton üzemeltetett egy hatezer négyzetméter összterületű, Trend1 elnevezésű ingatlant.

Csikász Brigitta

Címlapkép: A Fővárosi Törvényszék épülete (fotó: Átlátszó/ Szakál Szebáld). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink szabadon elérhetőek, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Olvasóink hozzájárulása teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírást, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!