A budapesti Moszkva, avagy Széll Kálmán téren a közösség kezébe vette az óra alakítását: kisebb-nagyobb órákkal és más tárgyakkal egészítik ki az arra járók a betonoszlopot, ami a régi, ikonikus óra helyére készült a tér átépítésekor. Érdekes módon egy pontosan ennyire közösségi, ám lényegesen high-tech-ebb koncepció is felmerült a tér átalakítása során, amit a BKK és a Főváros végül elutasított. A mostani akciók szelleme mégis egy közösségi élménnyé formálta ezt a köztéri installációt.
A Moszkva téri óra ikonikus találkozóhelyszín volt több generáción keresztül. Az óra lebontása sokak számára érzelemdús esemény volt. A tér felújításakor a helyére építendő új órának külön figyelmet szenteltek – a tervezés és kivitelezés lehetőségét a S39 Hybrid Design Manufacture alkotócsoport nyerte meg, egy betonoszlop koncepcióval, aminek a tetején egy LED-kijelző formájában jelenik meg az idő.
Már előrehaladott volt a tér átalakítása, de az óra még tervezés alatt állt, amikor felmerült egy szélesebb koncepció: készüljön ebből az “órából” egy teljes méretű interaktív kijelző, amellyel az utazóközönség interaktív módon kapcsolatba tud lépni.
Az ötlet több izgalmas nemzetközi köztéri projektből merített inspirációt, mint például az akkori londoni Light Festival izgalmas köztéri LED-paneles installációi vagy a linz-i Ars Electronica Center fényhomlokzata, amelyet egy nyílt forráskódú API-n keresztül bárki szabadon programozhat, és emiatt számos művészeti installáció része.
A koncepció szerint az órát képező betonoszlop mindhárom oldala teljes magasságban LED-panellel lett volna borítva, valamint a talajon körülötte körkörösen sok LED lett volna elhelyezve.
Ezeken a kijelzőkön többek között a téren áthaladó tömegközlekedéssel kapcsolatos információkra történt volna utalás, például jelezte volna az érkező villamosok, metrókocsik irányát, érkezését, mutatta volna, hogy mikor és honnan indul egy járat a téren – ez különösen hasznos lett volna azoknak, akik nem ismerik ki magukat a számtalan kocsiállás között.
De lehetett volna üzenni is az oszlopnak SMS vagy mobil app segítségével, mondjuk az ismerősünknek, akivel ott beszéltük meg a találkozót, hogy “mindjárt ott vagyok” vagy hogy “5 percet kések”.
Felmerült, hogy a téren időt töltő járókelők pl. pong, pacman vagy más játékot játszhattak volna az oszlop kijelzőjén, akár egymással vagy egymás ellen, vagy akár távolban levő emberek ellen is az interneten keresztül.
Az oszlop interaktív módon reagált volna azokra, akik körülállják, például kirajzolhatta volna az árnyékukat, vagy a Duna vízállása vagy az aktuális szélirány szerint hullámozott volna.
Hogy kiteljesedjen a közösségi élmény, az is felmerült, hogy egy nyitott, hálózaton keresztül elérhető API segítségével diákok, érdeklődők saját appokat írhattak volna az oszlopra, saját maguk és a közönség örömére. Képzeljünk el egy gimnáziumi programozási versenyt, aminek a “platformja” ez a köztéri óra, és a diákok a téren járó közönséget vonják be az installációba a köztéri felületre írt applikációjuk segítségével.
Ez lett volna világszerte az első ilyen permanens köztéri installáció.
Habár a koncepció felkeltette a BKK és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes érdeklődését, sajnos mégsem nyert kellő támogatást ahhoz, hogy ebben a formában valósuljon meg, az illetékesek az anyagi források szűkösségére hivatkoztak. A koncepción dolgozók között még az is felmerült, hogy közösségi finanszírozással teremtsék meg a szükséges pénzügyi forrásokat, de ez a koncepció nem volt kompatibilis a megrendelő elképzeléseivel.
Pedig egy ilyen térhez nagyjából negyvenévente egyszer nyúlnak hozzá, örültünk volna, ha valami különleges, nemzetközileg is kiemelkedő készül oda.
Ezért is érdekes fordulat, hogy a koncepció központi eleme, tudnillik hogy az óra legyen egy a téren áthaladó közönséget bevonzó interaktív elem, ugyan teljesen más formában, de mégis megvalósult. Az oszlopra ragasztott órák és egyebek elég messze állnak az eredeti elképzeléstől, de ki mondta, hogy az interaktív installációkhoz elengedhetetlenül high-tech megoldás szükséges?
Maróy Ákos
A szerző médiaművész, a 2008-as Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilon kiállítója, de állított ki a az Ars Electronica Festival keretében Linz-ben és a Transmediale keretében a Collegium Hungaricum Berlinben, továbbá az NTT InterCommunication Centerben Tokióban is. A fenti kocenpció kidolgozásában is részt vett.
Januári előfizetési akció!
Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!