Bedöglött projektek szegélyezik az utat, ami a hírhedtté vált rakamazi Teknősház és vízi tanösvény teljes kudarcához vezetett. Az elfüstölt százmilliók egy részéről pedig még a finanszírozó szervezet sem tud, a NAV Bűnügyi Igazgatósága viszont egy éve nyomoz utánuk.
A 2006-os önkormányzati választáson Rakamazon nagyjából ugyanaz történt, mint a települések többségén: a csalódott polgárok le akarták zárni a helyi elmúlt_nyolc_év-et, hogy valami egész más kezdődhessen el. A feladatra a Fidesz jelöltje, Farkas Ernő mutatkozott a legalkalmasabbnak: a szavazáson közel húsz százalékkal többen voksoltak rá, mint a korábbi, független polgármesterre. Farkas aztán nagy lendülettel neki is látott a munkának, és nyolc évig megállíthatatlanul dolgozott.
Intő jel lehetett volna
Működésének mintegy szimbóluma lehetne a városka ravatalozójának sorsa. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2009-ben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgáló alapból 20 millió forintot támogatást ítélt meg Rakamaznak új ravatalozó építésére, majd mintegy 8 millió forintot ki is fizetett előleg címen.
Az önkormányzat 2010 márciusában a kivitelezői munkák elvégzésre meghívásos közbeszerzést írt ki, melynek eredményeként a saját cégét, a Rakamazi Városüzemeltetési Nonprofit Kft-t bízta meg a munkával. De hiába a házon belüli megoldás, a nem túl bonyolult műtárgy nem készült el határidőre: a támogató szervezet visszavonta a támogatást, és a kifizetett előleget kamatostul visszakövetelte. Ez önmagában is csaknem 9 millió forint mínuszt jelentett a városnak, és ráadásul önerőből kellett befejezni az építkezést, ami még 2014-ben is tartott.
Csakhogy az önkormányzati cég ekkorra sajnálatos módon elvesztette a tőkéjét, és 100 millió feletti adósságot is felhalmozott, így 2014 áprilisában formálisan is csődbe ment. Így egy évvel később kalapács alá került a ravatalozó, mivel az önkormányzat tulajdonrésszel fizette ki a saját kft-jét az elvégzett munkáért: ez a tulajdonrész cserélt gazdát az árverésen bruttó 2,1 millió forintért. Felelősségre vonás az ügyben nem történt.
Ravatalozó 2.0 – kempingfejlesztés Rakamazon
„Rakamaz üdülőparadicsom lesz a következő szezonra” – hangzott el 2011-ben a rakamazi Tisza Kemping területén indult építkezésen, egy „műszaki bejáráson”. A nagyívű terveknek azonban a kempingfejlesztés esetében is ellenállt a valóság: ettől kezdve ugyanis az önkormányzat pont nem keresett egy forintot sem az addig viszonylag jól jövedelmező kempingből.
2000-ben történt indulása óta ezen a területen rendezték meg a Hegyalja Fesztivált, ami évről-évre megbízhatóan 8-10 milliós bevételt termelt az önkormányzatnak – utoljára 2010-ben. Az építkezés miatt azonban sem a fesztivál, sem a kemping nem termelt tovább – 2013 után a Hegyalja-fesztivál meg is szűnt.
2009-ben az önkormányzat az ÉAOP-2.1.2.-2008-0022 számú projekt keretében 145 millió forint vissza nem térintendő támogatást nyert a turizmusfejlesztésre. A beruházás teljes költsége csaknem 400 millió forint volt, vagyis 250 milliót, a teljes büdzsé 60 százalékát önerőből kellett volna fedezni. Ráadásul ekkor már a kemping-projekttel párhuzamosan más beruházások is zajlanak, melyekhez szintén jelentős önerő kell.
A Támogatói Szerződést 2009 márciusában írták alá az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Rakamazi Tisza-Part Nonprofit Közhasznú Kft-vel. (Nem keverendő össze a csődbe vitt másik önkormányzati céggel, a ravatalozó kapcsán emlegetett városüzemeltetési kft-vel. Igaz, ez a cég is szinte folyamatos NAV-végrehajtás alatt állt 2011 és 2015 között.)
Ezt megelőzően, 2009 februárjában a Tisza-Part Kft. 9 millió forintos projektmenedzseri szerződést köt Janzsó Tamás cégével, cikksorozatunk előző részében az iparipark-fejlesztés kapcsán bemutatott IPD Europe Kft-vel, de a szerződést furcsa módon ugyanebben a hónapban felmondják. A pályalázat menedzselését is Janzsóra bízzák öt százalékos sikerdíjért, de ezt a szerződést is felbontják.
Nemrég egy rövid pillanatra az országos érdeklődés középpontjába került Rakamaz: az eddig 800 millió forintba került Nagy-Morotva Vizi tanösvény-projekt kudarca kapcsán még Lázár János miniszter is megszólalt. A látványos közpénzégetésnek azonban nem ez az egyetlen, még csak nem is az első mozzanata. A település korábbi, fideszes vezetése összesen közel 2 milliárdot szórt el, nagyrészt haszontalanul – viszont a pénzből jutott olyan kormányközeli fontos embereknek is, akik üzemszerűen működtették máshol is a rakamazi modellt. Tovább a teljes cikkre.
A szerződésbontásról szóló dokumentumban mindkét esetben az áll, hogy a teljesítés és kifizetés nem történt. Csakhogy ez nem igaz: a birtokunkba került dokumentumok alapján a Nonprofit Kft. 2009. július 7-én és 9-én összesen 6 millió 720 ezer forintot átutalt az IPD Europe Kft-nek, és az önkormányzatnál nincs rá adat, hogy ez az összeg később visszakerült volna az önkormányzati cég számlájára.
Az első 30 millió, és a nyolc hónapig tárolt mixerbeton
A kemping-projekt bruttó 612 millió forint értékű kivitelezését Várady Gergely, az önkormányzat jogászának tanácsára közbeszerzési eljárás nélkül egy váci cégre, a 2010-ben 13 milliónyi árbevételt elért Színpanoráma Kft-re bízták. A 2011 márciusában aláírt szerződés szerint a vállalkozó november végéig 50 férőhelyes „ifjúsági szálláshelyet” épít fel a Tisza Kemping területén. A szálláshely nem épült meg, de a Színpanorámát sem kerülte el a rakamazi fátum: a cég idén februárban felszámolás alá került.
A jogtanácsos nemcsak a tanácsaival segítette a turisztikai fejlesztést: a kemping-projekt közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyintézését az önkormányzati kft 3 millióért Várady cégére, az Omnium Consensu Kft-re bízta úgy, hogy a projektben alig volt közbeszerzés. Várady egyébként a volt polgármester iskolájának, a Leonardo Média Akadémiának óraadó tanára.
A Színpanorámával kötött szerződés teljes körű kivitelezésről szól, jogerős építési engedélyt a beruházás 2011. április 12-én kap. Csakhogy a Rakamazi Tisza-part Nkft., a turizmusfejlesztési projekt kedvezményezettje másfél évvel korábban, 2009. november 16-án már a maga módján elkezdte a projektet: szerződést kötött a nyíregyházi Rabócsiring kft-vel 1500 m3 mixerbeton és 334 m3 sóder beszerzésére és betárolására: határidő 2009. november 23.
A dokumentumok szerint a szállítás rendben meg is történt, az önkormányzat cége ki is fizette a teljes, bruttó 33 milliós vételárat a Rabócsiringnek. Hogy mi lett az 1500 m3 „betárolt” mixerbeton sorsa, arról nincs információnk, de másfél évvel később ugyanezt a tételt a Színpanoráma Kft. ismételten elszámolja. De nemcsak ezt. Több olyan munka is szerepel a cég első részszámlájában, amelyek valójában nem készültek el.
Ennek ellenére a megrendelő – miután Dankó András műszaki ellenőr jóváhagyja – 67 millió forintot átutal a kivitelezőnek. Összességében a projekttel kapcsolatos kifizetések teljes értéke meghaladja a 130 millió forintot – egy későbbi szakértői jelentés 20-30 millió forintra becsüli a ténylegesen elvégzett munka értékét.
Noha az első pillanattól finanszírozási gondokkal küzd a projekt, 2010. december 14-én, amikor még a kivitelező sincs kiválasztva, a beruházó Rakamazi Tisza-part Nonprofit Kft. 43 millió forintért szerződik a Rakamazi Ipari Park Kft-vel bútorszállításra. Az ügyletben az a legfurcsább, hogy a Janzsó Tamás által életre galvanizált Rakamazi Ipari Park Kft. 2010-ben bevallása szerint már nem folytatott gazdasági tevékenységet.
Habár az önkormányzat cége rendelkezett egy, a Gránit Bankkal megkötött 370 millió forintos hitelszerződéssel, a folyósítás feltétele volt a kivitelező Színpanoráma Kft. részéről meglévő bankgarancia igazolása – csakhogy ezt a cég nem tudta bemutatni. Így az önkormányzat nem hívhatta le a hitelt, azaz nem volt miből fizetni a kivitelezőt, aki idővel le is vonult az építkezésről – a kemping projekt ezzel de facto véget ért. Az eltapsolt 130 millióra az elkészült alapozás emlékeztet, de lassan ezt is benövi a gaz.
Az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) az a hazai fejlesztésű platform, amely az uniós pályázatok dokumentálására szolgál. A cikk készítése során próbáltunk adatokat szerezni ebből az adatbázisból, de meglepetésünkre a rendszerben a két rakamazi projektről (ipari park és turizmusfejlesztés) semmilyen információt nem találtunk.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az üggyel kapcsolatos kérdésünkre azt a választ adta, hogy csak támogatott projektek adatai nyerhetők ki az általunk használt felületről, konkrét kérdésünkre pedig, hogy történt-e előleg kifizetés a kemping vagy az ipari park projekttel kapcsolatban, azt válaszolták, hogy „ezekben az ügyekben közpénz felhasználására nem került sor”.
Csakhogy 2011-ben, a Támogatói Szerződés megkötésekor a Rakamazi Nonprofit Kft. 58 millió forintot hívott le előleg címen az NFÜ nevében eljáró szervezettől (Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség). Információink szerint a Támogatói Szerződés a mai napig érvényben van, az utolsó ellenőrzés 2013 márciusában volt. Különös, de a bedöglött kemping-projektre lehívott előleget senki nem követeli vissza a Rakamazi Tisza-part Nkft-től.
Az Állami Számvevőszék 2011-ben vizsgálta Rakamaz önkormányzatának gazdálkodását a 2007-2011 közti időszakban. Néhány, az ellenőrök súlyosabb megállapításai közül: nem látják biztosítva az önkormányzat folyó beruházásainak finanszírozását, ugyanakkor az önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon is veszélyben van; a folyó bevételek nem biztosították a folyó kiadások finanszírozását, a likviditás biztosítása kötvény kibocsátásával, folyószámla- és munkabér-megelőlegezési hitel igénybevételével történt; az ellenőrzött időszakban a folyószámlahitel tartóssá vált, drasztikusan növekedett a lejárt szállítói állomány.
Az ellenőrök 14 pontos intézkedési javaslatot tettek, de az utóellenőrzés során kiderült, hogy ebből nyolcat egyáltalán nem, kettőt részlegesen hajtottak végre. Ilyen pénzügyi és szakmai háttérrel vágott bele az önkormányzat egy újabb, 600 millió forintos beruházásba.
Talán az egyetlen olyan beruházás, ami költség-haszon tekintetében értelmes lehetett volna a város számára. A 2010-ben aláírt Támogatói Szerződés a 658 millió forintos becsült összköltségű projektre 80 százalékos vissza nem térítendő uniós támogatást biztosított. A tervek igazán merészek voltak: 10 új munkahelyet és Rakamaz város turisztikai jelentőségének növekedését vetítették előre, de szépreményű álomból hamarosan rémálom lett.
A tervekben egy 2,8 km hosszú vízi tanösvény szerepel, amely a Nagy-Morotva élővilágát mutatja be; a mesterséges csatorna két végpontján egy kisebb és egy nagyobb, teknősbékára emlékeztető formájú épület fogadja a látogatókat. A Támogatói Szerződésben vállaltak szerint a létesítmény évente közel 350 napot tart nyitva, és naponta átlagosan 200 látogatót fogad.
Csakhogy a részletek már korántsem ilyen ideálisak: a tervezésre kiírt közbeszerzés például nem tartalmazza a közművek tervezését: azaz épületekhez nem terveznek víz-, elektromos- és gázcsatlakozást sem. Miután a tervező ezt szóvá teszi – a közművek nélkül a létesítmény nem kaphat használatbavételi engedélyt -, Farkas Ernő polgármester azzal intézi el a problémát, hogy majd később meglesz minden. Soha nem lett meg.
A kivitelezési munkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással egyetlen céget, a Rakamazi Ipari Park kivitelezőjét, az Alpine Hungária Építő Kft-t hívták meg. Az 562 millió forint értékű szerződést 2010. december 14-én írták alá, a létesítmény átadásnak határideje 2011. július 1.
A kivitelezés során folyamatosan zsugorodik a projekt műszaki tartalma, viszont a finanszírozást a Támogató Szervezet változatlan szinten hagyja. A kivitelezési munkák jelentős csúszásban vannak, a kivitelezői szerződést öt alkalommal módosítják, utoljára 2012. szeptember 9-én. Az ünnepélyes átadásra 2012. november 29-én került sor Vinnai Győző, a terület országgyűlési képviselőjének részvételével.
Eddig az időpontig 5 alkalommal végeznek helyszíni ellenőrzést a Támogató Szervezet részéről: a jegyzőkönyvek tanúsága szerint apróbb hibáktól eltekintve minden rendben van a projekt körül. Ezt látszik alátámasztani a 2012. november 20-án készült hibajegyzék, amelyben a hibák elhárításra 8 napot ad a megrendelő. Az Alpine kft. és az önkormányzat által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint az önkormányzat 2012. november 30-án használatra alkalmas állapotban átvette a létesítményt. Az ÉARFÜ és az önkormányzat ki is fizette a vállalkozókat a benyújtott számlák és a műszaki ellenőr igazolás alapján.
Felettébb különös ugyanakkor, hogy az Alpine Kft. szerződésében nincs ún. jólteljesítési biztosíték – pedig erre nagy szükség lett volna egy évvel az átadás után, a beruházás garanciális ellenőrzésekor. Erre a bejárásra 2013 decemberében került sor, ekkora már a teljes támogatási összeget kifizették. Az Alpine Kft képviselője a bejáráson már nem vesz részt, mivel 2013 júliusában csődbe jutott a cég anyavállalata.
A műszaki bejáráson ugyanazok vesznek részt, akik egy évvel korábban, és az átadás idején nem észleltek lényegi problémát – most viszont rendkívül súlyos hibákat és hiányosságokat fedeznek fel. Az ekkor készült jegyzőkönyv 62 pontban (!) részletezi az el nem készült munkákat, de mindennek a netovábbja, hogy a létesítmény még mindig nem rendelkezik elektromos-, gáz- és vízbekötéssel. Igaz, ez az önkormányzat feladata lett volna, de az önkormányzat a közműbekötéseket meg sem rendelte.
A 2013-as szakértői jelentések egészen elképesztő hiányosságokat tárnak fel: a megépített híd egy méterrel keskenyebb, mint ami a tervekben szerepel, ebben az állapotban életveszélyes. Olyan medencét készítettek el, ami a tervekben nem szerepelt, majd ezt eltakarták egy padlóval, ami később beszakadt. Tűzvédelmi szempontból életveszélyes az épület, köszönhetően a tervezési és kivitelezési hibák sokaságának – a jelentés alapján reménytelennek látszik, hogy a vízi tanösvény valaha is látogatókat tudjon fogadni.
A 2014-ben megválasztott új, független polgármester egyik első intézkedéseként igazságügyi szakértőket kért fel a beruházások átvilágításra. Mikor nyilvánosságra kerülnek a súlyos szakértői megállapítások, a polgármester autóját rozsdamaróval öntötték le – az ügyben indult nyomozás eredménytelenül zárult.
A Nagy- Morotva Vizi Tanösvény befejezéshez több mint 120 millió forintra volt szükség – ebből 105 millió forint olyan munka, amit az önkormányzat már egyszer kifizetett, de nem lett elvégezve. A közműveket mindenesetre ebből a pénzből bekötötték, most már csak az az attrakció hiányzik, ami ide vonzaná a turistákat.
A 2008-ban kibocsátott 300 millió forintos kötvényből fenntartható fejlesztésre 30 milliót költöttek. 2015 áprilisában a rakamazi beruházásokkal kapcsolatban a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán büntető eljárás indult az európai közösség pénzügyi érdekei megsértésének gyanúja miatt. A nyomozás határideje 2016. december 2-a.
Becker András
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
