Bezárás
Cikkek

A rakamazi pénzszivattyú: így égette el egy dörzsölt pályázatíró a kisváros uniós pénzeit

Nemrég egy rövid pillanatra az országos érdeklődés középpontjába került Rakamaz: az eddig 800 millió forintba került Nagy-Morotva Vizi tanösvény-projekt kudarca kapcsán még Lázár János miniszter is megszólalt. A látványos közpénzégetésnek azonban nem ez az egyetlen, még csak nem is az első mozzanata. A település korábbi, fideszes vezetése összesen közel 2 milliárdot szórt el, nagyrészt haszontalanul – viszont a pénzből jutott olyan kormányközeli fontos embereknek is, akik üzemszerűen működtették máshol is a rakamazi modellt.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

„Nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az EU-s forrásokkal (…) jelenleg nem sok esélyt látok arra, hogy ha valaki így valósítja meg a program első részét, akkor megkapja a másodikat.” – állította virtuálisan a szőnyeg szélére a szabolcsi kisváros önkormányzatát néhány napja Lázár János miniszter.

A fenyegetés és az előrevetített szankció viszont egyrészt elkésett – az inkriminált pályázaton már visszavonhatatlanul elégettek 800 millió forintot –, másrészt indokolatlan, hiszen a botrányos vizitanösvény-projekt a 2014-ben elzavart fideszes városvezetés produktuma. A helyiek pedig a maguk eszközeivel már büntettek: nemcsak a harmadik ciklusára pályázó Farkas Ernő polgármestertől vonták meg a bizalmat, de azzal a lendülettel az összes korábbi Fidesz-KDNP-s képviselőt is kiszavazták a testületből.

Ma a települést a helyi civilszervezeti szövetségből verbuválódott képviselőtestület vezeti – Bodnár László polgármesterrel két éve küzdenek a teljes csőd elkerüléséért. Ironikus, hogy miközben a polgármester épp a kármentés szándékával próbálta elkerülni a botrányt, és mintegy előre menekülve, újabb invesztícióval életre kelteni a bedöglött projektet, a korábbi városvezetés hagyatéka alatta robbant fel.

Te csak pályázz

A 2006-os váltáskor a városnak nem volt adóssága, a pénzügyi helyzet stabil volt. A frissen megválasztott polgármester, Farkas Ernő viszont nagy terveket akart megvalósítani. Ennek az lett a sajnálatos eredménye, hogy 2013-ban a központi költségvetés 451 millió forint adósságot kellett, hogy átvegyen a várostól, úgy, hogy ekkorra már közel kétmilliárd fejlesztési forrást is elkötöttek – ma mindebből jó, ha százmilliónyi érték jelent valamiféle használható produktumot.

A nyolc évig tartó városfejlesztés gyöngyszeme kétségkívül a 444.hu által bemutatott, totális kudarcot hozó tanösvényprojekt, de ez összegszerűen csak a negyede az elmúlt  nyolc év összes beruházási költségének.

Helyi forrásaink szerint Farkas Ernő tevékenységét a bizonyításkényszerrel párosult hozzá nem értés jellemezte. A 2006-os választások után nem sokkal az ott dolgozó szakemberek többségét eltávolította a polgármesteri hivatalból, majd egyik első intézkedéseként a település 30 milliónyi tartalékát gyorsan el is költötte: a pénzből kerítés és útszélesítés lett.

rakamaz

Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a rakamazi uniós fejlesztésekről.

A 2007-13 közötti programozási időszakban Magyarországra mintegy 8 ezer milliárdnyi uniós fejlesztési forrás érkezett: ebből részesülve kellet volna megvalósulnia a rakamazi polgármester nagyralátó elképzeléseinek is. Rakamaznak égető szüksége is volt ezekre a forrásokra, hogy megküzdhessen a település örökölt hátrányaival: a jelentős a munkanélküliséggel, az ipar szinte teljes hiányával. Koncepcionális cél volt, hogy a turizmus fejlesztésével a kisváros meg tudjon szerezni valamennyit a szinte csak a közeli Tokajt gazdagító idegenforgalmi bevételekből.

Minden adva volt tehát, hogy sokszáz milliós beruházás keretében keretében ipari park és turistalátványosság létesüljön a 4 ezer lelkes településen.

A pályázatos ember

Hogy az IPD Europe Kft. hogyan került kapcsolatba a frissen megválasztott Farkas Ernő polgármesterrel, azt az érintettek nem tudják, vagy nem akarják elárulni. A cég neve mindenesetre 2007 júniusában bukkan föl először a település önkormányzati jegyzőkönyveiben. Még ebben az évben Farkas polgármester és az IPD Europe tulajdonos-ügyvezetője 10 millió forint értékű szerződést kötnek az ipari park cím elnyeréshez szükséges pályázati anyag elkészítésére.

Az IPD Europe meghatározó tulajdonosa és ügyvezetője Janzsó Tamás, a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának általános alelnöke. Az egykori legendás Vállalkozók Pártjából kinőtt formáció a 90-es évek közepe óta a Fidesz egyik megbízható szatellit-alakulata.  A párt elnöke Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, Janzsóval ketten a párt tényleges vezetői.

Szatmáry korábban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát is vezette, Janzsó pedig az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége nevű szervezet elnökeként 2011 óta tagja az NGM mellett működő Ipari Park Tanácsnak – ez a szervezet jelentős hatással bír az ipari parki pályázatok elbírálására, vagyis hogy melyik önkormányzati projekt kapja meg a jelentős támogatásokkal és kedvezményekkel járó ipari park státuszt.

Bár a Tanács működési szabályzata közvetlen érdekkonfliktus esetén kizárja a tagot a döntéshozatalból, a tanácsi tagság sokat jelenthet az üzleti szférában is. A piac egyik meghatározó cége a Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt. – a cég a megtévesztő név ellenére nem a magyar állam, hanem Janzsó Tamás tulajdonában van; több önkormányzati ipari park projektet ez a cég bonyolított.

Ipari parkok a cégtemetőben

A nyilvánosan fellelhető adatok szerint Janzsó neve nem éppen a siker garanciája: a bábáskodásával született ipari parkok közül nem egy néhány év alatt csődbe jutott, akárcsak az általa tulajdonolt vagy vezetett tucatnyi cég jó része

„Érthetetlen volt, hogy miért akartak létrehozni Sárbogárdon egy harmadik ipari területet jelentős anyagi áldozatok árán, amikor a másik kettő is ott áll mára már teljesen üresen.”írja a kudarcba fulladt sárbogárdi önkormányzati projektről a Bogárd és vidéke 2009 februárjában.

Ekkor Janzsó még az IPD Europe nevében üzletelt a sárbogárdi önkormányzattal: bő egy évnyi működés után az önkormányzattal közös iparipark-fejlesztő cég, az Adexton Consulting Kft. a rakamazi ügyben is szereplő IPD Europe Kft. birtokába került, majd nem sokkal később azzal együtt felszámolásba ment.

Csődbe jutott a tiszalöki iparipark-projekt is: Janzsó 2009-ben győzte meg a település polgármesterét, hogy alapítsanak közösen céget a projektre. A tiszalöki polgármestert annyira megragadta a lehetőség, hogy a képviselő-testületnek így ajánlotta az együttműködést Janzsóékkal:

Ne ragadjunk le az Ipari Park témakörnél, hiszen a közép-, és hosszú távú stratégia több lábon kell, hogy álljon, és mi már beszélgettünk turisztikai fejlesztésekről, funkcióbővítő város-rehabilitációs elképzelésekről, és a kft [az IPD Europe] ebben is tudna segíteni, közre tudna működni. Megkérlek, hogy mondd el a rakamazi példát, amihez már neked is volt közöd. Janzsó Tamás: Igen, volt hozzá közöm, de mivel üzleti titoknak minősül, és titokvédelmi nyilatkozat köt, nem tehetem meg nyílt ülés keretében.

Tiszalök pályázata sikeres volt, lett ipari parkjuk, 2012-ben még keresték a befektetőket, aztán idén februárban ez a cég is felszámolásba ment.

A legkínosabb Janzsó-projekt a kőszegi ipari park tavaly botrányba fordult ügye. A város polgármestere Janzsó cégével 2013 decemberében szerződött az iparipark-pályázat megírására, bő egy hónappal később igazolta, hogy a teljesítés megtörtént. Csakhogy, mint egy évvel később kiderült, úgy fizettek ki 6,5 milliót Janzsó cégének, hogy a pályázatról sem a jegyző, sem az NGM nem tudott. Annak ellenére, hogy Janzsó ekkor már négy éve tagja a pályázatok elbírálásában közreműködő Ipari Park Tanácsnak, amelyet épp az NGM egyik helyettes államtitkára vezet.

A botrányban aztán előkerült egy pályázat, amiről azt állították, ez a hivatalos pályamű – erről meg az derült ki, hogy egy hét évvel korábbi pályázat szinte egy az egyben történő koppintása. Az ügyben két kőszegi képviselő feljelentést tett, de a rendőrség bűncselekmény hiányában rövid idő alatt megszüntette a nyomozást.

Janzsónak nem egy cégével a gazdasági jog rideg törvényei végeztek: a Magyar Településfejlesztő, Ingatlanberuházó és Építőipari  Zrt. például tavaly kényszertörlésre került, mert a megelőző három évben nem tett eleget a beszámolási kötelezettségének.

Felszámolással ért véget a Vállalkozói Üzleti Klub Tanácsadó Kft. és az EU Trend Consulting Kft. története, de problémás az ugyancsak hangzatos nevű Central Europian Investment Group Kft. is: a befektetői csoport ugyan mindössze két magánszemélyből, Janzsó Tamásból és Janzsó Istvánból áll, viszont a cég saját tőkéje ötödik éve negatív, bármikor eljárás alá kerülhet.

janzso

Janzsó mindenesetre egy 2008. márciusi rakamazi képviselő testületi ülésen már arról tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az önkormányzattal közösen dolgoznak a megvalósítandó projekteken. Beszédében 73 új munkahelyet és csaknem 2,3 milliárdos vagyongyarapodást vízionál Rakamazra.

A polgármester által fejlesztési szakemberként bemutatott Janzsó javaslatára az önkormányzat szinte azonos időben indítja be négy, összköltségen 1,8 milliárd forintos beruházás előkészítését – a szükséges önerő 720 millió forintot, ennek forrásáról a képviselőtestület nem tárgyal.

Időközben az IPD Europe és az önkormányzat megalapítja a Rakamazi Ipari Park Kft-t. A polgármester a testületet arról tájékoztatja, hogy a 600 millió forintos beruházáshoz szükséges önrészt, azaz 300 millió forintot a kisebbségi tulajdonos, az IPD Europe biztosítja. Fél évre rá Janzsó a testületi ülésen már hitelfelvételről beszél, amit az Ipari Park Kft. vesz fel – de a képviselők valamiért mégis inkább 300 millió forintnak megfelelő svájci frank alapú kötvénykibocsátásról döntenek, amit egy határozattal az ipari park fejlesztés önerejére rendelnek felhasználni.

Végül az ipari parkra a kötvényből összesen 6,5 millió forintot költöttek, és további 25 millió forint tagi kölcsönt is kapott az Ipari Park Kft. 2008 októberében az önkormányzat kivásárolja az IPD Europe kisebbségi tulajdonrészét az Ipari Park Kft.-ből, de Janzsó cége egy másik projektben Rakamazon marad. Ekkorra már az Ipari Park Kft. közel 100 millió forintot költött el a fejlesztésre.

Noha a beruházás pénzügyi fedezete semmilyen formában nem volt biztosítva, szerződést kötnek a kivitelezési munkákra az Alpine Hungária Építő Kft-vel. Az építkezés az alapkőletételig jut el – erre a 2010-es országgyűlési választások előtt két nappal,  a szokásos „ünnepélyes keretek” között kerül sor.

2010-ben az IPD Europe nevét Logintech Consulting Innovációs Kft-re változtatják, majd 2012 szeptemberében a cég felszámolásra kerül. A cég az utolsó beszámolóját a 2008-as évre nyújtotta be.

logintech

A 2009 októberében megkötött támogató szerződés aláírásakor a Rakamazi Ipari Park Kft. ügyvezetője, Tóth István 127 millió frontos előleg kifizetési kérelmet nyújt be, de arra nincs adatunk, hogy megtörtént-e a kifizetés. Próbáltuk megszerezni az önkormányzattól a projekttel kapcsolatos dokumentumokat, de Bodnár László polgármester közlése szerint szinte azokat ők sem találják. Ugyanakkor szóbeszéd tárgya a rakamazi lakosok között, hogy a 2014-es választásokat követően a hivatalból valakik dokumentumokat vittek el.

Kapcsolódó cikkek

Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű

Magyarország dobogós helyeken az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF feketelistáin

Fantomberuházások, kihalt üzemcsarnokok uniós pénzből Nógrádban

Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza

Uniós pénzszórás Hatvanban: bizarr objektum és gazos kerékpárút több mint egymilliárdért

Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába

Gigantikus yachtkikötő épült a Balatonon, a szomszéd strandon félméteres az iszap

Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

A Rakamazi Ipari Park Kft.-t végül 2013 júniusában felszámolják – így az önkormányzat elbukta a már megítélt 300 milliós támogatást is. Csak ebben a projektben 100 millió forint közpénz vált semmivé, mára az ipari parkra csak egy projekttábla emlékeztet – a puszta közepén, egy mocsaras területen. Az iparipark-projekt bukásával mintegy párhuzamosan bontakozott ki ugyanakkor az ekkor még csak 600 millió forint összköltségűre becsült “Rakamazi Nagy-Morotva Vízi Tanösvény kialakítása és környékének fejlesztése” nevű projekt: a látványosság, amivel Rakamaz bekerült a hírekbe.

(folytatjuk)

Becker András

Infografika: Céginfo.hu

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom