A felcsúti kisvasúttól a püspökladányi vasútfelújításig – kategóriákra bontva mutatjuk be, hogyan költötték el az uniós pénzeket

Turisztikai fejlesztésre kapta a legtöbb pénzt 2007 és 2015 között Felcsút, azok a települések pedig, ahol nagyszabású vasútfelújítás zajlott, országos szinten is rengeteg uniós támogatáshoz jutottak. Újabb funkciókkal bővült az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképe.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy nappal az után, hogy az Átlátszó megjelentette az uniós támogatásokat bemutató interaktív térképét, az Origo megírta, hogy lemondott Óbarok polgármestere. Borbíró Mihály azzal indokolta távozását, hogy független polgármesterként képtelen pályázati források elnyerésére. Adatbázisunkból kiderült, hogy a településtől 2,5 km-re található Felcsút ezzel szemben 2007 és 2015 között évente 187 millió Ft uniós támogatást kapott.

Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések

Felcsúton az egy főre jutó támogatás egy évben (2007 és 2015 között) 104 627 Ft,  Magyarországon átlagosan az egy főre jutó támogatás egy évben 102 495 Ft. Ilyen szempontból Felcsút mintafalu: ha a támogatások teljesen egyenletesen oszlanának el, akkor minden településre ennyi pénz jutna – természetesen lakosság szerint arányosan. Más kérdés, hogy ezt ők egy kisvasútra költötték el döntő részben.

A térképet több vidéki sajtótermék is átvette, most pedig eljött az idő a továbbfejlesztésre. A térkép új változatában az eddig is elérhető funkciók mellé újak érkeztek: egyrészt beletettünk egy útmutatót a használat megkönnyítésének érdekében, másrészt mostantól sokkal egyszerűbben lehet összehasonlítani a települések adatait egymással megyei és országos szinten. Nem meglepő módon az összes település közül Budapestre jutott a legtöbb pénz – itt azonban újra fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy az összes pénzt a főváros használhatta volna fel, számos olyan program van, amelynek során előbb Budapesthez jut el a pénz, majd azt osztják tovább máshova.

Országos lista (kapott összeg/év)

1. Budapest – 290 milliárd Ft
2. Szeged – 41 milliárd Ft
3. Debrecen – 30 milliárd Ft
4. Miskolc – 22,7 milliárd Ft
5. Pécs – 21,9 milliárd Ft
6. Nyíregyháza – 20,7 milliárd Ft
7. Püspökladány – 18,6 millliárd Ft
8. Martonvásár – 16,7 milliárd Ft
9. Kecskemét – 14,5 milliárd Ft
10. Győr – 14 milliárd Ft

Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs jelenléte az első 5-ben nem meglepő, Püspökladány és Martonvásár azonban első pillantásra kilóg a listából. Ha azonban jobban megnézzük, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy Püspökladány 18,6 milliárd forintot, Martonvásár pedig 16,7 milliárd forintot kapott, kiderül, hogy vasútépítési beruházásokról van szó: a Budapest – Kelenföld – Székesfehérvár – Boba, valamint a Püspökladány – Szajol vasútvonal fejlesztése. Ez utóbbi esetében 2,4 milliárd forintba került 1 km vasút megépítése.

Szintén egy vasúti beruházás dobta meg a Felcsútnak juttatott turisztikai fejlesztésekre szánható összegeket: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2008-ban és 2015 600-600 millió forintot kapott kisvasút építésére. Remélhetőleg, a stadion és kisvasút vonzani fogja a turistákat a jóisten, a szerencse és Orbán Viktor segedelmével meggazdagodott Mészáros Lőrinc falujának, 2007 és 2014 között ugyanis egyetlen egy vendégéjszakát sem töltöttek el Felcsúton.

A településekhez készített kördiagramokból kiderül, hogy milyen arányban oszlottak meg az uniós pénzek, például mennyi jutott vállalkozásfejlesztésre, közlekedés és úthálózatra, oktatásra, vagy turizmusra és vidékfejlesztésre. Az egyes kategóriákhoz releváns statisztikai adatokat is hozzárendeltünk, az egészségügy fölé irányítva a kurzort például megtudhatjuk, hogy 2007 és 2014 között az adott településen hányan részesültek háziorvosi ellátásban.

Általánosságban elmondható, hogy a megyékben a megyeszékhelyekhez érkezett a legtöbb uniós támogatás. Ez alól Fejér megye képez kivételt Martonvásár miatt, illetve ugyan Pest megye székhelye Budapest, a főváros külön egységként szerepel. A cikkünk elején szereplő Óbarok nem az egyetlen település, amelyik távol esett a húsos fazéktól, az adatbázisban megtalálható 2589 településből 107 olyan van, amely egy fillér uniós támogatást sem kapott 2007 és 2015 között.

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.