Százmilliós hiány a tiszántúli közmunkaprogramon – zavaros ügyek az agrárminiszter hátországában

Néhány hete lemondott Abádszalók polgármestere – nem sokkal korábban derült ki, hogy a várostól 51 millió forintnyi közmunkaprogramos támogatást követel vissza a Belügyminisztérium. 80 milliót kell visszafizetnie hasonló okokból a közeli Tiszaburának. A kettőjük által visszafizetendő 131 millió teszi ki a BM által visszakövetelt összes támogatás 90 százalékát. Mindkét település Fazekas Sándor miniszter választókörzetének politikailag érzékeny helyszíne.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A szokásosnál is hevesebb volt a kampány 2014 őszén a Tisza-tó környéki települések némelyikén. Hallani lehetett olyan vélekedést, miszerint a Pestre költöző Varga Mihály helyébe lépő Fazekas Sándor miniszternek ezen a választáson kellett bizonyítania, hogy képes akkora támogatottságot szervezni a pártnak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mint elődje.

Rebesgették, hogy a választáson elért eredmény dönti el Fazekas további sorsát – tény, hogy a két választás közti időszakban hetente röppentek fel találgatások Fazekas menesztésével kapcsolatban, ám Fazekas végül maradt.

És az is tény, hogy a miniszter nagyon beleállt a kampányba: a megye számtalan településén bukkant föl, agitálva a párt helyi jelöltje mellett, néha nem is nagyon válogatva az eszközökben. Jász-Nagykun-Szolnok egyik legszegényebb településén, Tiszaburán például egy kampánygyűlésen a színpadról ígérte meg a közmunkás-mennyország eljövetelét, a teljes foglalkoztatottságot, aminek az eléréséhez konkrét menetrendet is vázolt:

„Nagy Imrével, polgármesterjelöltünkkel együtt azon dolgozom, hogy kétszer ennyi közmunkás legyen, és legyen mindenkinek megélhetése. (…) A kormány garantálja, ezer közmunkás állás lesz Tiszaburán. (…) Tiszabő nincs messzire, ott mindenkit foglalkoztatunk.(…) Ugyanezt megcsináltuk Abádszalóknál is. (…) Elzavarjuk, akik a polgármesterrel csődbe vitték a falut, és utána mindenkinek lesz munkája, rendbe tesszük a pénzügyeket.(…) Le kell váltani a jelenlegi polgármestert és azokat a képviselőket, akik nem fideszesek.”

Tiszabura Fazekas Kampány 1000 közmunkás from atlatszo.hu on Vimeo.

Akkor még sem a felhevült helyieket, sem a minisztert nem zavarta, hogy a színpadon mellette álló jelölt a megelőző négy évben a falu alpolgármestere volt. Ráadásul éppen ő felelt a sok vitát kiváltó és másfél évvel később a falut csődközeli helyzetbe vivő közmunka-programokért. Volt persze csomagosztás is, a helyiek szerint vagy háromszor jöttek csomagok Fazekashoz közel álló megyei üzletemberektől.

Fazekas jelöltje a választást magabiztosan nyerte, és a miniszternek a képviselőtestület összetételére vonatkozó óhajtása is nagyrészt teljesült. Ehhez képest a település egy évvel később ismét a csőd lehetőségével szembesült: a kunhegyesi járási kormányhivatal a közmunkaprogramokat célzó ellenőrzés nyomán 80 millió forintot követel a községtől, ami az évek óta egyik napról a másikra élő Tiszabura számára az újabb csődeljárást jelenti. (A 2011-ben indult előző adósságrendezés éppen csak lezárult, ennek eredményeképp lényegében nem maradt értékesíthető vagyona a falunak.)

Így bukott el a közmunkás-mennyország

„(…) az önkormányzat az általa folytatott közfoglalkoztatási programok (mezőgazdasági program, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása) esetében megszegte a hatósági szerződésekben foglaltakat, valamint nem a kérelmekben foglaltaknak megfelelően valósította meg a programokat. Intézkedés: a támogatások folyósítása megszüntetésre került és a közfoglalkoztatót a támogató hatóság 9 639 353 Ft + 18 867 417 Ft + 12 522 415 Ft, azaz összesen 41 029 185 Ft visszafizetésére kötelezte. Az önkormányzat a döntéssel szemben nem élt jogorvoslattal. (…). Ugyanezen önkormányzat 2014. évi start mintaprogramjai esetében is visszakövetelő határozat született, 40 351 743 Ft értékben.”- így összegzi a BM jelentése a tiszaburai közfoglalkoztatási programok ellenőrzésének eredményeit.

Tavaly márciustól egészen mostanáig tartott (volna) az a kistérségi közmunkaprogram, amelynek keretében közmunkásokkal felszámolták (volna) a község egyik illegális hulladéklerakóját. Csakhogy az önkormányzat nem a támogatási szerződésben megjelölt regionális hulladékkezelő céggel, hanem egy magánvállalkozással, a Judo Sped Kft-vel szerződött a hulladék elszállítására. A polgármester szerint a cég sokkal olcsóbban vállalta a munkát, mint a térségi hulladékkezelő.

A Judo Spedet 2015 áprilisában, vagyis a tiszaburai önkormányzattal való szerződéskötés előtt hat héttel alapította egy Ferencz Judit nevű tiszaroffi vállalkozó, majd a szerződés megkötése után két hétre rá már ki is számlázott az önkormányzatnak 2 milliót, amit az rendben ki is fizetett. (Ferencz Juditnak még három másik cége van: kettő felszámolás, egy végrehajtás alatt áll.)

Csakhogy az ügyben illetékes járási kormányhivatal nem fizette ki a számlát, arra hivatkozva, hogy a támogatott önkormányzat megszegte a szerződést. Ráadásul a helyszíni ellenőrzés szerint az eredetileg vállalt mennyiség töredékét szállították el a telekről, ezért a kormányhivatal 12,5 millió forint támogatás visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot. Az önkormányzat könyörgőre fogta: arra hivatkozott, hogy nem tudja kifizetni a közmunkások szeptemberi bérét, mivel az arra felvett előleget „(…) sajnálatos okból kifolyólag már másra használta fel.”

A kormányhivatalt annyira nem hatotta meg az érvelés, hogy nemcsak a támogatást kérte vissza, de lendületből fel is bontotta az önkormányzattal a szerződést. A település határában látható eredmény mindenesetre valóban nem túl meggyőző: egy félig elhordott hulladékdombot és néhány kukásautónyi szemetet talál az érdeklődő a semmi közepén egy félig-meddig bekerített területen.

Az meg egészen különös, hogy az önkormányzat temetőjéből is köbméterszám hordják ismeretlenek a temetői hulladékot az önkormányzat által félig már felszámolt illegális lerakóba.

Nem volt szerencséje az önkormányzatnak a másik közmunkaprogrammal sem. A tavaly márciusban kötött szerződés szerint az önkormányzatnak 30 ezer vályogtéglát kellett készíttetnie, meg bekerítetnie néhány telket, Csakhogy mire a tégla elkészült, a telek, ahol építkezni akartak magánkézbe került – viszont a bekerített telkek már eleve magántulajdonban voltak, ez meg végképp nem tetszett a kormányhivatalnak, úgyhogy ebből a projektből is vissza kell fizetni 9,5 millió forintot.

Sajnos a közfoglalkoztatási programnak volt egy harmadik eleme is: a fóliasátras programért 18,8 milliót kell visszafizetnie az önkormányzatnak. A program már hónapok óta zajlott, mikor kiderült, hogy a községben nincs egyetlen négyzetméter föld sem, ahol az önkormányzat jogszerű földhasználó lehetne, ráadásul a program keretében vásárolt 40 sertésből 30 magánszemélyekhez került.

A hivatal kezdeményezésére a malacokat vissza kellett volna venni a magánszemélyektől, ám az önkormányzat „megoldhatatlannak tartotta a malacok visszaszállítását, ezért 35 db választási malacot szerzett be, melyről barterszerződést mutatott be.”

Igaz, a földprobléma nem érhette váratlanul az önkormányzatot, mivel a terület tulajdonosa januárban közölte, hogy nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést. A tulajdonos nem más, mint az előző polgármester édesapja, évekkel ezelőtt ő adta haszonbérletbe a földjét az akkor még a fia által vezetett önkormányzatnak. Állítása szerint több millióny forintnyi közüzemi számlát kellett kifizetnie az önkormányzat helyett, a pénzt pedig hiába kérte, végül felmondta a szerződést.

A tiszaburai önkormányzat gazdálkodásában nem ez az egyetlen zavaros ügy: ellenfelei szerint a mostani polgármester felelős a közétkeztetésben kialakult tízmilliós nagyságrendű hiányért is, miközben hogy, hogy nem, a feleségét bízta meg a helyi konyha üzemeltetésével – Nagy Imre szerint ez persze nem igaz, Tiszaburán nem lehet nyereségesen étkeztetést csinálni, és a családtagjai épp az átláthatóság miatt kapnak különböző megbízásokat az önkormányzattól.

Akárhogy is, a helyzetet ő sem látja túl bíztatónak: azt mondja, mentora, Fazekas miniszter ígérte, hogy segít rendezni a helyzetet, de a kormányhivatalban valakik gáncsolják a miniszter segítő szándékát. És ha nem lenne elég a fenyegető csőd, a tavaszi közmunkaprogramra nem ezer, hanem mindössze ötven közmunkás állást ígértek neki.

Zsebben hozza a megoldást

Abádszalók a másik Tisza-tó menti település, amelyik csúnyát bukott a BM tavalyi ellenőrzésein: a négyezer lakosú városkának 51 milliót kell visszafizetnie a 2013-14-es mezőgazdasági program kapcsán. A BM kezdeményezésére a járási kormányhivatal által lefolytatott vizsgálatról szóló jelentés elég talányosan fogalmaz:

„ (…) a közfoglalkoztató az állatállományról analitikus nyilvántartást nem vezetett, a mennyiségi változásokról szóló számlák, bevételi pénztárbizonylatok, szállítólevelek nem minden esetben álltak hiánytalanul rendelkezésre. Az állatok elhullásának pontos száma, valamint a lakosság részére értékesített mennyiség a bemutatott dokumentumokból nem volt egyértelműen megállapítható, az értékesítésből származó bevételek a közfoglalkoztató költségvetési számlájára folytak be, onnan viszont már nem kerültek átvezetésre a közfoglalkoztatási támogatás kezelésére szolgáló elkülönített számlára. A bevételek közfoglalkoztatásba történő visszaforgatása nem volt nyomon követhető.”

A szövegből ugyanis nem derül ki, hogy a hivatal által feltárt hiányosságok adminisztrációs szabálytalanságok, vagy ennél súlyosabb, akár bűncselekmény gyanúját is megalapozó ügyek. Akárhogy is, bár a helyiek célozgattak ilyesmire, sőt, az egyik alpolgármester házára ismeretlen kezek „Ne lopj!”-feliratot festettek, nyomozás nem indult.

Viszont alig másfél évvel újraválasztása után, február 12-én a második ciklusát töltő Kovács Mihály polgármester váratlanul lemondott. Azóta sem cáfolt helyi hírek szerint aznap este a városi Fidesz-csoporthoz érkező Fazekas miniszter személyesen kereste fel Kovácsot, majd nem sokkal később már a polgármester lemondó nyilatkozatával érkezett a pártgyűlésre.

A városban májusban választják meg az új polgármestert, a legesélyesebb a Fidesz helyi jelöltje. A volt polgármester nemcsak lemondott, de családjával együtt el is költözött Abádszalókról. Távozásának okairól és működéséről erősen megoszlanak a vélemények: egyesek ünneplik a 2010-ben egy helyi civil kezdeményezés jelöltjeként nyerő Kovács lemondását, míg mások szerint a Fidesz dominálta képviselőtestület lehetetlenítette el a városvezetőt, és olyan helyzetbe hozták, amelyben a lemondás volt a szabad elvonulás ára.

Az viszont nem kétséges, hogy a független Kovács polgármesterként nagyon igyekezett Fazekas miniszter kedvében járni: szinte nem volt olyan jelentősebb városi esemény az elmúlt években – jellemzően avatás, alapkőletétel, klasszikus megtekintés -, ahol ne bukkant volna föl a polgármester mellett a miniszter. Ehhez képest egyesek szerint épp Fazekas áll Kovács bukásának hátterében.

A volt polgármestert hiába kerestük magyarázatért, de Fazekas „Csak a Fidesz”-típusú kampánymegnyilatkozásai felől nézve érthető, miért gondolják Kovács hívei, hogy Fazekasnak ki kellett köszörülnie a 2014-es csorbát: a Fidesz jelöltje akkor 90 szavazattal maradt alul Kováccsal szemben, míg a legnépszerűbb, de csak képviselőként induló fideszes jelölt bő száz szavazatot rávert a polgármesterre – igaz, ilyen versenyszám nem volt.

Kérdés, miképp fog megoldódni a helyzet Fazekas miniszter hátországában: az érintett településvezetők például abban reménykedhetnek, hogy a BM-től rendkívüli támogatás érkezik, amiből ki tudják fizetni az állam felé tavaly keletkezett, büntetés jellegű tartozásaikat. Ebben az esetben bohózattá válik a szankció. Ha viszont nem segít a miniszter, akkor ő maga válik nevetségessé – még a mostani támogatói előtt is.

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.