„Délután megálmodja a dolgot Orbán, másnap megszavazzák” – Rodics Katalin környezetvédelemről és földrablásról

Rodics Katalin a hazai környezetvédelmi szakma meghatározó személyisége, az államigazgatásban eltöltött évtizedek után jelenleg a Greenpeace mezőgazdasági felelőseként dolgozik. Interjúnkban arról kérdeztük, hogy miként építette le a rendszer a környezetvédelmet, miért siet a kormány az állami földeladásokkal, és hogyan szennyezik be génmódosított takarmányokkal az országot egy kormányközeli álcivil szervezet segítségével.

Évtizedekig dolgozott az állami környezetvédelem területén. Hogy látja a mostani folyamatokat?

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A környezetvédelmi szakma mindig valahova csapódott, a malteros vödörbe vizes vödörből, mert hol az építésüggyel, hol a vízüggyel voltunk egy minisztériumban. De a nevében mégiscsak környezetvédelmi minisztérium volt, és megvolt a szakmai apparátus, ami évtizedekig biztosította a színvonalat. Rendkívüli jogászgárdával dolgoztunk, a többi tárcával való egyeztetési folyamatokban igenis volt szavunk.

Amikor az agrártárcával, a leginkább ellenérdekelt tárcával vontak össze minket, akkor sajnos nem arról volt szó, hogy mi tesszük zöldebbé az agráriumot, hanem az agrárlobbi darálta be a környezetvédelmet. Jöttek a leépítések, az elbocsátások többsége a volt környezetvédelmi stábot érintette. A környezetvédelem súlyának csökkenését szépen példázza, hogy az államtitkárból is helyettes-államtitkár lett, az is össze lett vonva a hungarikummal.

Illés Zoltánról nem is beszélve, hiszen ő azt mondta, hogy mindent megtesz a környezet védelméért, kivéve, ha Orbán mást mond. Orbán elég gyakran mondott mást. Nemcsak a minisztériumot, hanem a teljes természetvédelmi apparátust, a nemzeti parkok igazgatóit is leváltották. Helyükbe jogászokat, haverokat, olyan embereket ültettek, akinek dunsztjuk sincs arról, hogy mi is az a természetvédelem.

Az egész hatósági rendszert, a felügyelőséget, amennyire lehet kiürítették, úgy hogy gyakorlatilag nem maradt ott szakember, ha van elvétve, azok is megfélemlítve, pontosan utasítva küszködnek. Arról van szó, hogy útban van a természet-, és környezetvédelem.

Kinek van útjában?

A gazdasági lobbinak: ebben benne van a fejlesztésekkel kapcsolatos a természetvédelmi hatósági hozzájárulás kérdése és a hatásvizsgálati rész is. Most minden kiemelt beruházás lesz, a legpitibb dolgoktól kezdve, csak azért, hogy kikerülhessék az engedélyezési procedúrát és pöröghessen a daráló.

A minisztériumban hogyan találkozott az agrárlobbival?

Az elején akár még jónak is tűnhetett a találkozás, én vezettem a biológiai sokféleséggel foglalkozó osztályt. Az összes nemzetközi természetvédelmi egyezmény hozzám tartozott, és a mezőgazdasági haszonállatok és növények sokszínűsége is a génbankokkal együtt. Ennek persze megvolt az előzménye még a korábbi Környezetvédelmi Minisztériumban, mert sikerült a Tápiószelei génbankot megvédeni, az előző kormányok alatt az akkori agrárminisztériummal szemben. A GMO moratórium elérését az én osztályommal csináltuk végig.

Hamar látszott azonban, hogy óriási konfliktusok vannak. Ángyán csapatából én voltam az első akit eltávolítottak, nem is a GMO, vagy az agrárlobbi, hanem a vadászlobbi miatt. Nem engedtünk be külföldről minden illegális trófeát. Nagyon sok gazdag, befolyásos embernek nem adtuk ki a nemzetközileg meghatározott  jogszabályok alapján ki nem adható engedélyt.

Semjén Zsolt is köztük volt?

Személyében nem. Semjén miniszterelnök-helyettes, és egyben a vadászkamara elnöke is: ez a két funkció minden normális államban alapvetően összeegyeztethetetlen úgy, hogy a pozícióját felhasználva intézkedik vadászati ügyekben. Itthon ez ma már annyira általánossá vált, hogy sokan észre sem veszik.

A magyar EU elnökség alatt én elnököltem a biodiverzitás Európai Bizottsági munkacsoportot, amikor áthelyeztek egy háttérintézménybe, de stikában még dolgozhattam a régi helyemen. Aztán egy augusztusi napon nem engedtek be a minisztériumba, és azóta sem mehetek be, amit most már nem igazán bánok, sőt inkább büszke vagyok rá.

Az agrár-közigazgatás is hasonló leépülésen ment keresztül?

Milyen vezetés az, ahol az agrár-közigazgatás államtitkára kijelentheti, hogy ő nem ért a mezőgazdasághoz, és ez nem szégyen? Ez önmagáért beszél. Politikai emberek kerültek tömegével szakmai pozíciókba, ahol szaktudásra lenne szükség. Ez azért fájdalmas, mert baromságokat csinálnak olyankor is, ahol esetleg nem is rosszat akarnának.

Délután megálmodja a dolgot Orbán, másnap megszavazzák. Ez nem csak azért veszélyes, mert így nem működhet a demokrácia, hanem azért is mert így nincs kontroll. Megalkotnak valamit és naponta kell módosítani, mert tele van olyan átgondolatlan hülyeségekkel, amivel működésképtelenné teszik az országot.

Átgondolatlan az állami földek eladása is?

Nem, személy szerint az a véleményem, hogy ezt már az első Orbán-kormány kitalálta. Már a piszkos tizenkettő (az állami agrárgazdaságok privatizációja – a szerk.) is ennek a nagy tervnek a része volt. Akkor fel kellett függeszteni, mert nem ők nyerték a választást. A kezdetektől fogva világos volt, hogy azért indult el a földbérleti pályázatok iszonyú gyors újrapályáztatása, hogy a végén megvegyék a földeket. Persze csomó mindent a legrémesebb álmunkban sem gondoltunk, ami aztán a gyakorlatban megtörtént, például Kishantoson.

Kishantos nem csak az Ángyán József elleni bosszú volt hidegen tálalva?

Nem, mert nemcsak Kishantossal történt ilyesmi, az csak a cinizmus csúcsa volt, s persze némi bosszúállás is volt benne. Ugyanezt megcsinálták a hortobágyi génmegőrzővel, vagy Borsodban is, ahol az Esély az Esélyteleneknek programban százötven cigányember ökogazdálkodást folytatott. Mindenütt elvették a földeket, ahol csak lehetett, a nonprofit szervezetektől. És nem csak tőlük, lásd hortobágyi, fejér megyei gazdák: haverok, strómanok lettek az új bérlők.

Nyilvánvaló volt, hogy az lesz, hogy ezeknek átjátsszák azt a földet. A sietség is teljesen érthető. Egyrészt itt van a Simicska ügy és Simicska földjei, ezeket árverezik, nem véletlenül, az elsők között. Másrészt most már mennek a perek a bérleti pályázatokkal kapcsolatban, amiből meg is nyertünk párat, lásd Kishantos esetét. Ki fog derülni, hogy sokszor jogszabályellenes volt a pályáztatás – ha nem itthon, akkor Strasbourgban, de ez azért elvesz egy-két évet.

Ám ha közben eladják azokat a földeket, akkor azt már szerintük nem lehet visszacsinálni. A pályázatoknál is döbbenetes volt, hogy visszaküldték a pályázati anyagokat feladó nélkül azért, hogy ne lehessen összehasonlítani, mi alapján nyert az egyik, és vesztett a másik. Így csak azt lehetett kutatni, és az van benne az Ángyán-jelentésekben is, hogy aki nyert, az jogosult lehetett-e a földbérletre?

Belső ellenőrzést rendeltek el a Nemzeti Földalapnál, és az kimutatta, hogy úgy volt kialakítva a pontok aránya, hogy a szubjektív rész, a gazdasági terv több pontot ért, mint az objektív rész. Azt hihetik, hogy ezeket a pályázatokkal kapcsolatos ügyeket a liciten eladással eltüntetik. Remélem nem így lesz.

A magyar állam 14 millió forintos kártérítést követelve beperelte a Greenpeace Magyarországot és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot. Az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által indított per első tárgyalása 2015. november 10-én, 10 órakor lesz a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, Varsányi Irén u. 40–44.). A Greenpeace és más szervezetek látványos demonstrációra készülnek aznapra, amire várják a civil résztvevőket is.

Hogy tudják átjátszani strómanoknak a nagyobb földeket?

Nagyobb parcelláknál egy ember papíron 300 hektárig vehet, de ahhoz sok stróman kell, hogy egy több ezer hektáros földnél ez egyénekből összejöjjön. Az alkalmazotti gárdával, vagy jó nagyra duzzasztott családdal például Mészáros Lőrincnél vagy a Mezőföld Zrt-nél végül összeállhat ismét a nagybirtok, ami egy kézbe tejel.

Nagyon sok átláthatatlan dolog van. Ami biztos az az, hogy a jelenlegi bérlők óriási előnyben vannak, és jórészt, talán a Simicska birtokok kivételével, az ő kezükbe kerül majd a föld nagy része. És persze spekulánsok kezébe.

Kezdve csak azzal, hogy a bérlőknek 10 %-os önrészt kell letenniük a hitelhez, míg a többieknek 20%-ot. Egy jó minőségű 30 hektáros földet nézünk, aminek 3-4 millió forint hektárja, akkor 10 milliót kellene letennie a kis családi gazdának, aki csak egy hónapja tudta meg, hogy az állam meg fogja hirdetni ezeket a földeket. Egy hónap alatt kellett volna előkapnia a farzsebből 10 milliót, szereznie egy ügyvédet, és helyben le kell még perkálni a harmincezer forintot, amit vissza se kap, csak azért, hogy részt vehessen az árverésen.

Ez a harmincezres regisztráció szerintem a nyilvánosság kizárása miatt jött létre, hogy ne menjen oda az a tíz felháborodott helyi gazda az árverésre, hogy a licitálók szemébe mondja, hogy te rohadt, te viszed el a mi földünket. Egyszerűen nem éri meg ez nekik a harmincezer forintot, és nem is fogják megcsinálni.

A másik felháborító az utólagos elővásárlás. Ez azt jelenti, hogy bárki nyer a liciten, az eredményt 60 napra kifüggesztik, és lehetősége van utólagosan a bérlőnek, hogy annyiért ő is megvegye. Még az arcát sem kell odatolnia, hogy szembeköpje a többi a liciten, mert meg sem kell jelennie. Tehát a gyakorlatban kizárják a tényleges helyi gazdákat, mindenféle propagandaszöveg ellenére.

Korábbi cikkeink az állami földbérletpályázatokról

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Kinek van 1,6 milliárdja Mészáros Lőrincék bérelt földjeire?

Így kaparinthatják meg strómanok az állami földek legjavát

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Nem magyar sajátosság, hogy tőkeérdek mentén koncentrálódik a földvagyon. Milyen hatását látjuk a világban a „land-grabbing”, a földrablás jelenségnek?

Katasztrofális, ha egy szóban akarjuk összefoglalni. Ezt nagyon jól lehet látni Dél-Amerikában, Argentína ennek a legtipikusabb országa. Virágzó mezőgazdaságú ország volt, az argentin marhahús a világ legjobb húsa volt, amíg el nem indult az amerikai tőkével és a GMO szójával az a folyamat, ahol gyakorlatilag kiszorították a helyi gazdákat a földjeikről.

A folyamat azzal indul, és ez lesz itt Magyarországon is, hogy elszegényedik a gazda. Olyan alacsony áron vásárolják meg tőle az exportra termelt árut, hogy nem keres annyit, hogy megvásárolja a saját élelmiszerét. A kisgazdálkodó az egész világon a második legveszélyeztetettebb szakmává vált a Világgazdasági Fórum a kihalófélben lévő szakmákról szóló jelentése szerint.

Ha a kisparaszt nem tud megélni, akkor eladja a földjét nyomott áron, és elmegy munkanélkülinek a városba. Aki pedig nem akarja eladni a földjét, azt kiszorítják. Argentínában konkrétan lepermetezték repülővel glüfozáttal, és egyéb vegyszerekkel azokat a földeket, amikhez ragaszkodtak a gazdák. Rengeteg per, beteg gyerekek és iszonyat lett ebből.

Végül megszerezték a tőkések ezeket a földeket, amiből az úgynevezett zöld sivatag, vagyis hatalmas génmódosított szójaültetvények lettek, és ma már nem önellátó mezőgazdasági termékekből Argentína. Nem termeli meg a saját kukoricáját, saját húsát, amit megenne. Óriási gazdasági csőd következett be.

Egy hónapja jelent meg az Európai Parlament kiadványa az Európában történő földrablásról, eszerint ez a folyamat itt a közép-kelet európai régióban zajlik a legintenzívebben.

Hazánkban is Argentínához hasonlóan alakulhat a földkérdés?

Gyakorlatilag ez előtt állunk Magyarországon azzal a különbséggel, hogy nem az amerikaiak, hanem a saját kormányunk csinálja meg ezt velünk. Olyan szöveggel ráadásul, hogy ha valaki csak a Kossuth rádiót hallgatja, és az MTV-t nézi, akkor minden gyönyörűnek tűnik.

De ha valaki jár vidéken, látja hogy mi a valóság. Én Szatmárban vagyok ismerős, tavaly 7 forint 50 fillérért vették át az almát, és ezután rengetegen kihúzatták az almaültetvényüket, mert nincs értelme gondozni 7,50-es dömpingárért. Ott is szépen elindult a földfelvásárlás, rengeteg munkanélküli van, a közmunkaprogram többet árt, mint használ. Teljes társadalmi leépülés, a helyi közösségek abszolút szétesése van ennek a folyamatnak a végén.

Ha belegondolunk abba, hogy egy falusinak úgy kell túlélnie, hogy a körülötte lévő földek nem az övéi, és még csak bérmunkában sem kell dolgoznia, mert úgyis elvégzi az a bazi nagy traktor, meg más gépek? Mégis miből éljen meg ott az az ember?

Ennek a pusztításnak a másik oldala az, hogy egy ilyen nagyipari mezőgazdaság már nem tud egészséges élelmiszert termelni, tehát ez a teljes társadalomra nézve katasztrófa. Már most is tény az, hogy a fogyasztó nem azt eszi, amit ő szeretne, és a termelő sem azt termeli, amit ő szeretne. Az élelmiszertermelő rendszerünk a tőke uralta nagyvállalatok kezében van, és ezeket a kérdéseket nagyrészt ők döntik el helyettünk, a tőkeérdekek alapján. Persze, ha hagyjuk!

Külföldi tőkeérdekek juthatnak földhöz a most következő licitek során is?

A „Tök hülyének nézzük a lakosságot” cinizmus program megy. Állami kézből nem tudta volna megvenni a külföldi. Az állami kézben van a legnagyobb biztonságban a föld. Külföldi maximum attól a magyartól veszi meg, aki el akarja adni a földjét. Lázár pedig azzal érvel, hogy úgyis loptak. Döbbenet.

Hogy ezeket a földeket 20 évig nem lehet eladni, azért nem biztosíték, mert az alkotmányt is kéthetente módosították. Most eladják, aztán egy vagy két hét vagy hónap múlva azt mondják, hogy nem húsz év múlva, hanem egy év múlva lehet eladni. Most sem azért küszködünk, mert külföldiek akarják felvásárolni alólunk a földet, hanem a saját kormányunkkal harcolunk, ami tönkreteszi az országot, a vidéket, a kisgazdálkodókat, és ezzel az ökológiai gazdálkodás elterjedésének még a lehetőségét is.

A kormányzati kommunikációban az ökológiai gazdálkodás és a GMO-mentesség nagy barátja a kormány.

A kormány által elfogadott stratégiában az áll, hogy 300.000 hektárra növelik az ökológiai gazdálkodást folytató területeket, ehhez képest az elmúlt évben 7000 hektárral csökkent az ökológiailag művelt terület. A kishantosi és hortobágyi földeket elvették, és olyanoknak adták, akik nem ökogazdálkodást folytatnak. Ami a legnevetségesebb érvelés az az, hogy így tudjuk biztosítani Magyarország GMO menteségét. Hogy a jó istenbe mondhatja ezt Fazekas?!

Az alkotmányba rögzített kötelessége mindenkinek betartani, hogy nem termelünk génmódosított növényeket. Ennél erősebb védelem nem lehet. Hogy néznek az ilyen emberek szembe önmagukkal, amikor a hatalomért hajlandóak folyamatosan hazudni? Amit már Kishantos ügyében megfellebbezhetetlenül a bíróság is kimondott.

Nem tudom elhinni, döbbenetes, hogy az összes fideszes képviselő közül csak egy Ángyán volt, aki fel mert szólalni és fel mert állni. Hát ilyen gyáva nép lettünk? Átgondolják ezek az emberek, hogy mivé lettek?

Miként lett a GMO-mentesség a politikai zsákmányszerző elv kárvallottja?

Létrehoztak a minisztérium segédletével  Zászlós Tibor és egy másik nagy tejipari cég vezetőjéből egy kéttagú „civil szervezetet”, a GMO-mentes Magyarországért Egyesületet. Zászlós Tibor az Agrárkamara elnökhelyettese, a 9000 hektáron gazdálkodó Mezőfalvi Zrt vezetője, aki aktívan részt vett abban, ami Kishantossal történt. Ők hozták létre ezt az egyesületet, amit először senki nem értett, hogy két nagy cég miért csinál egy egyesületet.

Kiderült, hogy ők akarják megkapni a GMO-mentes jelölés ellenőrzésének jogát. Az egész világban és Európában 0,1% százalék alatt, vagy a kimutathatósági határig lehet a GMO szennyeződés olyan termékben, amit GMO mentesnek minősítünk. Az lenne szakmailag a legjobb, ha a kimutathatósági határ lenne, mert az egy ezrelék is azt jelenti, hogy valamennyi van benne, pláne, ha tízezer tonna takarmányról beszélünk.

Ez a GMO-mentes egyesület kilobbizta a miniszternél, hogy nálunk nem 0,1, hanem, 0,4 százalék legyen a határérték takarmányban. Azért, hogy az égvilágon semmit se kelljen csinálni a takarmány-előállítóknak, ha ezt a jelölést meg akarják kapni. Gyakorlatilag ezzel beszennyezhetik az országot. Így indulhat el a magyar GMO-mentesség tönkretétele, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület segítségével.

Milyen lehetőség van arra, hogy kivédjük ezeket a hatásokat, vagy megakadályozzuk a földrablást? Maradt még a kezünkben valami?

Nagyon fontos, hogy mindenki érezze, hogy van a kezében valami. Nekem az a meggyőződésem, hogy felülről már nem várhatunk semmit. Talán az EU, amit annyira szidnak, mondjuk én sem voltam annyira EU párti az elején, de azt láthatjuk, hogy most ott vannak olyan intézmények, amikben azért még reménykedhetünk, például a strasbourgi bíróság.

Alulról kell elkezdeni szerveződni, de ez nem feltétlen forradalmat jelent. Az embernek a magánéletéből, a családjából, a körülötte élőkből össze kell toboroznia egy aktív közösséget. Meg kell szerveznünk magunkat,össze kell fogni, ha utáljuk a szomszédot, ha nem. Ha életben akar maradni a társadalom, akkor meg kell tanulni önfenntartóan élni. El kell kezdeni sokkal bátrabban élni. Együttműködni.

Nem lehet elbocsátani a pedagógusok 80-90 százalékát, nem lehet börtönbe dugni az összes gazdát, nem lehetne megfélemlíteni az összes polgármestert, önkormányzati vezetőt, bírót. Most az van, hogy egy-két ember kiáll. Azokat könnyű lehúzni, megbüntetni, elhallgattatni. Reményeim szerint egyre többen, lassan mindannyian látjuk, értjük, hogy mi zajlik körülöttünk. Ne a másikra várjunk! Mindenkinek szót kell emelni az őt ért igazságtalanságok ellen, és összefogni másokkal.

A termőföldeladásokkal kapcsolatban az a helyzet, hogy ha december 31-ig lefuttatják, nekem meggyőződésem, hogy ezt vissza lehet majd fordítani, annyi szabálytalanság van benne. Amíg van EU, és még EU-tagok vagyunk.

Ami föld megmaradt az emberek kezében, azon el kell kezdeni saját magának, és a helyi piacra is termelni, nem csak a felvásárlók árától függeni. Az egészet újra alulról kell felépíteni, ami ellen persze rengeteg tényező hat, de ha nem tudjuk meglépni, akkor súlyos gondok lesznek. Ebben kulcsszerepe van a civil szervezeteknek és a maradék független sajtónak, mert az emberek meg vannak félemlítve, tehát bátorságot kell adni. Ha összeállnak az emberek, és elkezdenek békésen valami újat felépíteni, azt nem lehet megállítani. Csak össze kéne kapni magunkat ebből a rettegésből, és apátiából, amibe az ország süllyedt. Én ezen dolgozom.

Péntek este élőben is meg lehet hallgatni Rodics Katalint: Ángyán Józseffel beszélget 18 órától az Aurórában. A rendezvény társszervezője az Átlátszó.

Vágó Gábor

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.