Cápa a kismedencében: így tett szert a tiszakanyári polgármester 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra

Az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedő cége a kisvállalkozásoknak kiírt munkahelyteremtési támogatásból épített magának új üzemcsarnokot. Úgy tűnik, az ügylethez asszisztált Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Czomba Sándor államtitkár is.

UPDATE (2016. július 14.) A 2015. január 26. napján, valamint a 2015. március 7. napján megjelent cikkekben valótlanul híreszteltük, hogy a tiszakanyári polgármester 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra tett szert. A tiszakanyári polgármestertől bocsánatot kérünk.

2014. áprilisában jelentős sajtóvisszhangot váltott ki a hír, miszerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkahelyteremtést célzó pályázatán egy olyan kft nyerte a legtöbb támogatást – 338 millió forintot -, amelynek az előző évben egyetlen dolgozója sem volt. A támogatás mértéke a Maxx Pont Kft.gazdálkodási adatai alapján is minimum meglepő volt: a társaság nettó árbevétele a megítélt támogatás töredéke: 2012-ben 26 millió, 2013-ban 39 millió forint volt. De a cég és a nyertes pályázat körül akadnak további furcsaságok is.

A Maxx Pont Kft-t 2003-ban alapította Karászi Csaba és felesége, Karászi Ágnes. A Google Street View 2012. februári felvételén ma is látható Karásziék üzletének neve és tevékenysége: a családi vállalkozás angol használtruha-kereskedelemmel foglalkozott. Legnagyobb beszállítójuk minden valószínűség szerint a régió és ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedője, a Háda-1 Kft. volt. Némileg meglepő módon, a házaspár 2013. júniusában eladta ezt az egyetlen, szerény jövedelmet biztosító vállalkozását, hogy egy hasonló újat kezdjen: Karásziék 2013. május 8-án megalapították a Kaszi5 Kft-t ugyanazon a székhelyen, ugyanazzal a telephellyel és tevékenységi körrel. Vagyis szinte minden maradt a régiben, csak a cégnév változott.

Megkerestük az ügyben Karászi Csabát, de érdemi magyarázatot a cégeladásra nem kaptunk. Nem kevésbé meglepő a vevő személye: a Maxx Pont Kft-t ugyanis az évi 8-9 milliárd forint forgalmú Háda-cégek tulajdonosai: Háda György, Kósné Háda Nikoletta és Háda úr két keresztfia, Lakatos Roland, illetve Lakatos Krisztián vették meg.

A Háda-birodalom közel tucatnyi, a családhoz köthető cégből áll. A legjelentősebb, a Háda-1 Kft. székhelye a Szabolcs–Szatmár-Bereg megyei Tiszakanyáron található – 2005-ben a vállalkozás innen indult hódító útjára Háda György vezetésével. 2013. júniusa óta a Maxx Pont Kft. székhelye is ide van bejegyezve. A cég teljes foglalkoztatotti állományából 2014-ben mintegy 250 alkalmazott a tiszakanyári üzemben dolgozott – a Háda-1 Kft. a kis Tisza-parti település legnagyobb foglalkoztatójának számít.

A jelentős humánerőforrás-igény annak köszönhető, hogy az Angliából behozott, zömében angol segélyszervezetek által összegyűjtött bálás ruhát alaposan válogatni, illetve szortírozni kell, mielőtt az áru a magyarországi üzletekbe kerül. A Háda-1 Kft. 2013-ban 9 milliárd forintos nettó árbevételt ért, munkavállalóinak létszáma tavaly novemberi adat szerint 899 fő.

Nagypályás kisvállalkozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014  elején írta ki mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) munkahelyteremtő beruházások támogatására az NFA-2014-KKV–kódjelű pályázatot – a kiírás egyértelműen a kkv-szektor támogatását célozza. A vonatkozó jogszabályi definíciók és a pályázati útmutató egyértelműen meghatározzák a kedvezményezettek körét: a támogatásra pályázó cég legfeljebb 250 főt foglalkoztathat, éves árbevétele pedig nem haladhatja meg az 50 millió eurót. Ez utóbbi szempontból a Háda-1 Kft. még megfelelt volna a kiírás feltételeinek, de az alkalmazotti létszám tekintetében egyértelműen nem: a pályázat benyújtásának idején a cégnek folyamatosan 700 főnél több alkalmazottja volt.

A Háda-1 Kft ezek alapján nem minősül kkv-nek, azaz nem is indulhatott a pályázaton. A cég sokkal inkább a nagyvállalkozások körébe tartozik – nem véletlen, hogy a TÁMOP 2.1.3.C-12/1 jelű pályázaton („Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban”) 2013 tavaszán a Háda-1 indult és nyert is.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a többi, kisebb forgalmú és kevesebb alkalmazottat foglalkoztató Háda-cég sem minősül kkv-nek, mivel a közös tulajdonos révén „kapcsolt vállalkozások”, melyeket konszolidált eredményük alapján sorolnak be – vagyis a Háda-cégcsoport semmilyen körülmények között nem pályázhatott NFA-2014-KKV kódjelű támogatásra.

Így már érthető, hogy miért volt szüksége a Háda családnak a Maxx Pont Kft. megvásárlására: ez a cég minden szempontból kkv-nak minősül, így indulhatott a munkahelyteremtésre kiírt pályázaton. Igaz, a tulajdonosok miatt ez a cég is kapcsolt vállalkozásnak számított volna, de a négy Háda-tulajdonos közül három 2013 végén megvált a Maxx Pont-ban birtokolt tulajdonrészétől – így már nem volt akadálya, hogy egy, a családhoz egyértelműen kötődő cég indulhasson a kis- és középvállalkozásoknak kiírt pályázaton. Indult és nyert is 340 millió forint vissza nem térítendő támogatást – a legtöbbet az induló több száz vállalkozás közül.

A Maxx Pont Kft. önálló kisvállalkozás voltát – ami a támogatás feltétele volt – persze olyan mértékben nem vette komolyan egyik érintett fél sem, hogy a kkv-pályázati támogatásból megépített csarnok avatóünnepségéről mint a kormány és a Háda-cégcsoport közös sikeréről számol be a kormany.hu:

„Átadták a használtruha-kereskedéssel foglalkozó Háda-cégcsoport új ruhaválogató csarnokát csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán, az eseményen részt vett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára. (…).”

A kisvárdai önkormányzat ajándéka

Két hónappal a 2010-es önkormányzati választás után, 2011. január 5-én rendkívüli ülést tartott a kisvárdai képviselő-testület. Az ülésen a képviselőknek átadtak egy, az ülést megelőző napon aláírt előszerződést, amely arról szólt, hogy Háda György ügyvezető és Leleszi Tibor polgármester megállapodtak a kisvárdai önkormányzat tulajdonában lévő 0240/68. hrsz. alatti, 1913 m2 területű ingatlan adás-vételében. A vételárat kölcsönösen 48 millió 900 ezer forintban állapították meg. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a vételárból a vevő 25 millió forintos előleget fizet az önkormányzatnak.

Az ingatlanra egy évvel korábban hivatalos értékbecslést kértek – akkor az értékbecslő 39 millió 300 ezer forintban állapította meg az ingatlan értékét. A szerződés egyébként ütközött az önkormányzat vagyonrendeletével, mely egyértelműen versenytárgyalás útján történő értékesítést ír elő ekkora értékű vagyontárgy esetében:

„Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon elidegenítése 10.000.000 Ft egyedi beszerzési vagy nyilvántartási érték felett – törvényben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.”

Ráadásul az ügylethez a polgármester a testülettől sem kapott felhatalmazást.

Három évvel később, 2013. november 11-én az önkormányzat honlapján megjelent egy pályázat a 0240/68. hrsz. alatti 1913 m2 terület értékesítésére. Az ingatlan tulajdoni lapjáról is kiderül, hogy a 2011-es előszerződés nem perfektuálódott, a telek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradt. Viszont a 2010-ben 39 millióra becsült érték – és a 2011-es előszerződésben megállapított 49 milliós vételár – helyett a kiírásban az ingatlant mindössze 13 millió forintos induló vételáron hirdette meg az önkormányzat.

A kikiáltási árat egy, az önkormányzat alkalmazásában álló értékbecslő állapította meg – a telek értékét 10 millió 900 ezer, a felépítményt pedig 2 millió 60 ezer forintra értékelte. 2013. december 6-án aztán a Jogi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság néhány perc alatt lefolytatta a nyilvános versenytárgyalást. A bizottsági ülésen az elnök, dr. Seszták Miklós nem volt jelen, azt Maklári Balázs vezette le.

Mindkét licitáló tiszakanyári volt: az egyik a Ténai Kft, a másik maga Háda György, a Háda Kft. képviseletében. A licit nem tartott sokáig, a 100 ezer forintos licitlépcsőt ugyanis csak Háda vállalta, a másik fél visszalépett, így Háda György az induló árnál 100 ezer forinttal drágábban, viszont a három évvel korábbi megállapodásban szereplő árnál 35 millió forinttal olcsóbban, 13 millió 100 ezer forintért vehette meg az ingatlant.

Nem sokkal később meg is kötötték az adásvételi szerződést, majd az új tulajdonos 2014. január 20-án fióktelephely létesítését engedélyezte a Maxx Pont Kft. részére. Így már minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a Háda-cégcsoporttól formálisan független Maxx Pont csarnoképítési projekttervével elindulhasson a kkv-k számára kiírt pályázaton – innét pedig egyenes volt az út az ünnepélyes csarnokavatóig.

Létszámleépítés uniós támogatással?

A már idézett, a Háda-cégcsoport üzemavatójáról szóló kormányközleménynek van egy súlyos kérdéseket implikáló további mondta:

„Háda György ügyvezető a cég húszéves történetének óriási sikereként értékelte a beruházást. Elmondta, a Háda-cégcsoport eddigi tiszakanyári üzemét váltja ki az új válogatócsarnok, ami a társaság külön részlegeként fog működni.”

A cégvezető mondatait csak egyféleképp lehet értelmezni: a meghekkelt pályázat támogatásából épült kisvárdai csarnok ténylegesen nem új munkahelyek teremtése érdekében jött létre, hanem az a cégcsoport tiszakanyári üzemét „váltja ki”. Ezek szerint a tiszakanyári üzemet előbb-utóbb bezárják vagy visszafejlesztik, az ott dolgozó 200-250 ember zömét pedig szélnek eresztik. Igaz, ha ez megtörténik, ennek semmilyen jogi vagy financiális következménye nem lesz, hiszen a nyertes pályázat nem a Háda-cégcsoport, hanem a Maxx Pont Kft. számára ír elő 3 éves fenntartási kötelezettséget. Helyi forrásaink szerint a kanyári üzemből már elkezdték „átcsoportosítani” az embereket az új, kisvárdai csarnokba.

Szakértők szerint a munkahelyteremtési projektek esetében a nagyobb cégcsoportok időnként élnek azzal a megoldással, hogy az egyik cégtől elküldik a munkavállalókat, majd támogatott munkahelyteremtés keretében felveszik őket a csoport másik cégéhez. A kettő között az alkalmazottak bejelentkeznek a munkaügyi kirendeltségen, így már regisztrált álláskeresőként veheti fel őket a támogatott cég.

A jelek szerint a Háda-cégcsoport esetében nem más történt, minthogy a kisvállalkozásoknak kiírt, munkahelyteremtést célzó uniós pályázat keretében egy nagyvállalkozás telephely-korszerűsítése valósult meg. Hádáék trükkjéhez persze szükség volt politikai támogatásra is – nehéz feltételezni, hogy e nélkül a kormány hivatalos megnyilatkozásaiban rendre eltévesztenék a projekt kedvezményezettjét, Maxx Pont Kft. helyett a Háda-cégcsoportot emlegetve.

Sokat nem kell keresgélni, hogy megtaláljuk Hádáék protektorát: Seszták Miklós fejlesztési miniszter nemcsak a kisvárdai avatóünnepséget tisztelte meg jelenlétével, de explicit módon kampányolt a Fidesz jelöltjeként a tiszakanyári polgármesteri tisztségért induló Háda György mellett. A kisvárdai üzemet éppen egy nappal az önkormányzati választás előtt adták át Czomba államtitkárral közösen, de Seszták korábban szakított magának időt arra is, hogy a Háda tiszakanyári üzemében álljon ki Háda György mellett. Ezek alapján nem valószerűtlen feltételezés, hogy ő a milliomos használtruha-kereskedő támogatója.

Persze nem kizárt, hogy Hádáék ezzel a nagyvállalkozó-kisvállalkozó játékkal nemcsak Seszták minisztert, de a teljes támogatásért felelős apparátust és a komplett kormányt is átverték. Feltesszük, ebben az esetben is indulnak eljárások a Háda-Maxx Pont-ügyben.

Becker András – Móricz Csaba

A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. Fotó: innen.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Támogatás SZJA 1% felajánlásával

Ha 1%-od az atlatszo.hu érdekében kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodon az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42