Jogerősen pert nyertünk Lázárék ellen a GYSEV-részvények megvásárlása ügyében

A magyar kormány 2024 őszén vásárolta meg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) Strabag által tulajdonolt részesedését, de a vételárat nem hozta nyilvánosságra. Az adásvételi szerződést pedig hiába kértük ki az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumtól: Lázár János tárcája döntéselőkészítésre hivatkozva nem adta ki a dokumentumot. Pert indítottunk a szerződés nyilvánosságáért, és a bíróság tavasszal első fokon, most pedig másodfokon is nekünk adott igazat. Lázáréknak tehát ki kell adniuk az iratot, amiből kiderül, mennyi közpénzt fizettek a Strabagnak a GYSEV-részvényekért.

Akárcsak a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, most a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése is egyértelműen kimondja, hogy „állami vagyonról van szó, melynek esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye”.

A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) hosszú évekig Magyarország, Ausztria és az osztrák Strabag közös tulajdonában volt 66-28-6 százaléknyi arányban. A Fidesz-kormánynak ez nem tetszett, mert hiába volt a magyar állam a többségi tulajdonos, nem volt meg a kétharmada, vagyis nem ő irányította teljes mértékben a vállalatot. 2023 decemberében ezért a magyar kormány vételi ajánlatot tett a Strabagnak, majd Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. október 2-án bejelentette a Facebook-oldalán, hogy a Strabaggal sikerült üzletet kötniük: a magyar állam „kifizette a részvények vételárát, így holnaptól nemcsak a többség lesz a magyaroké, hanem az irányítás is” a GYSEV-ben.

Azt azonban sem akkor, sem azután nem közölte Lázár vagy a kormány más képviselője, hogy mennyit fizettek a Strabagnak a GYSEV-ben lévő 6 százaléknyi tulajdonrészért. A vételár megismerése érdekében közadatigénylésben kértük ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) az osztrák céggel kötött szerződést és mellékleteit. Lázár János tárcája azonban megtagadta a dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy az iratok „a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják”.

Nem titkolhatják, mert állami vagyonról van szó

Mivel közpénzt költött a kormány a Strabag GYSEV-részvényeinek megvásárlására, egyértelműen közérdekű adatnak minősül az osztrák céggel erre vonatkozóan kötött szerződés. A dokumentum kiadásának megtagadása miatt ezért bepereltük az Építési és Közlekedési Minisztériumot.

A pert tavasszal első fokon megnyertük: a Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy „állami vagyon esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye”. Ugyanez vonatkozik a bíróság szerint a Strabagnak kifizetett összegre is:  „A vételár esetében

a nyilvánossághoz fűződő közérdek elsőbbséget élvez, annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága biztosított legyen.” 

Lázár János tárcája azonban az ítélet elleni fellebbezésében közölte, hogy szerintük „nem maga a dokumentum minősül döntéselőkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok”. Méghozzá azért, mert azok „a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják. Ezért az ÉKM úgy vélte, hogy „a későbbi döntést előkészítő adat nyilvánosságra hozatalának korlátozásához fűződő érdek a nyomósabb”, mint a szerződés (és így a benne szereplő adatok) kiadása, nyilvánosságra hozatala.

A GYSEV egyik személyvonata (fotó: GYSEV/Facebook)

Lázár minisztériuma érvelt az osztrák állammal folyamatban lévő perükkel is: a Strabag részvényeinek megvásárlása után ugyanis a magyar kormány egy közgyűlési határozattal tőkét emelt a GYSEV-ben, s ezzel a magyar állam tulajdonrésze 75 százalék fölé (75,0101 %) emelkedett – vagyis irányító többséget szerzett a vasúttársaságban. Az osztrák kormánynak azonban ez nem tetszett, mert ugyanezen a közgyűlésen a magyar fél az osztrákok tőkeemelését megakadályozta, vagyis Lázárék egy piti trükkel kigolyózták a cég irányításából a kisebbségi tulajdonos Ausztriát.

Tavasszal ugyan a bíróság első fokon a magyar fél javára döntött, de az osztrákok fellebbeztek az ítélet ellen, és a perbe beszálló ÉKM szerint „a szerződés részletei befolyásolhatják a per kimenetelét és veszélyeztetnék az állami vagyon értékét, az alperesnek (nekik – a szerk.) a bírósági eljárásban a szabad, befolyástól mentes érdemi védekezését”. Lázár János tárcája szerint ugyanis „a részvényvásárlás és a tőkeemelés egy egységes folyamat; a GYSEV Zrt. törzsrészvényeinek olyan arányú megszerzésére irányul, amely a Magyar Állam javára biztosítja a meghatározó befolyás megszerzését. A Győri Törvényszék előtt folyó peres eljárás fő tárgya pedig ezen befolyás megszerzésének jogszerűsége”.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban helyben hagyta az elsőfokú bíróság döntését, így

az ítélet jogerős: Lázáréknak ki kell adniuk a Strabaggal kötött szerződést, amiből kiderül, hogy mennyit fizetettek a GYSEV mintegy 6 százaléknyi tulajdonrészéért az osztrák cégnek.

A másodfokon eljáró bíróság kijelentette, hogy a Strabaggal kötött adásvételi szerződésnek nincs köze ahhoz a perhez, ami a jóval később született közgyűlési döntések miatt van folyamatban az osztrák állammal. Hiszen abban a perben „minden peres fél ismer vagy jogszerűen megismerhet minden olyan adatot, amely jelen pernek a tárgya”, és az ÉKM nem is indokolta meg, hogy az Átlátszó által kikért adásvételi szerződésben szereplő „egyes adatok, adattípusok nyilvánosságra kerülése miért veszélyeztetné az érdemi védekezést egy olyan perben, amelynek tárgya egy törzstőkeemelés”.

A jogerős ítélet szerint az Építési és Közlekedési Minisztériumnak 15 napon belül meg kell küldenie számunkra a Strabaggal kötött szerződést; izgatottan várjuk.

Erdélyi Katalin

A címlapkép Átlátszó-montázs: Orbán Viktor és Lázár János (fotó: Lázár/Facebook) és egy GYSEV-mozdony (fotó: GYSEV/Facebook)