Első fokú ítélet: ki kell adni a közmédia kínai szerződéseit
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
A bíróság nem jogerős ítélete szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia minden, másokkal idén tavaszig kötött megállapodását. Az atlatszo.hu azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt keddi ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket az úgymond „a szuverenitás védelme” érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát.
Az Átlátszó újságírója május 17-én fordult ebben a tárgyban közadatigényléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH). A hivatal az adatigénylés teljesítését eredetileg arra hivatkozva tagadta meg, hogy ezek döntés-előkészítő adatnak számítanak. Az úgynevezett perfelvételi tárgyaláson ugyanakkor az SZH részéről nem jelent meg senki, és a hivatal írásban sem terjesztette elő az álláspontját. A bíróság ezért elrendelte a dokumentumok kiadását.
Az adatigénylés előzménye, hogy az SZH-elnök Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Havasi Dezsőt. Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehoz egy protokollt arra, hogy „az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására”.
Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek „az információk bejelentésére vonatkozóan”, egészítse ki a szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről” szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.
Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A levélváltásról szóló beszámoló előbb az ügyvédi kamara hírlevelében jelent meg, majd a média is beszámolt róla.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a Facebook-oldalán is közölte: a hivatal „közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében”.
A közleményben az áll, hogy „a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ” kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték. Az SZH nyilvánosságra hozta az ügyvédi kamarával folytatott levélváltást is, a szöveg szerint a „tisztánlátás” érdekében.
Az Átlátszón június elején rövid cikkben jeleztük, hogy a megtagadott közadatigénylést perre fogjuk vinni. Tizenöt nappal később a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi, átfogó vizsgálatot indított kiadónk ellen.
A vizsgálat keretében 11 kérdést kaptunk: ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos – például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
A hivatalnak megküldött válaszunkban jogi érvekkel cáfoltuk, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre. A „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk.
Válaszunkban felhívtuk az SZH figyelmét arra, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapon is elérhetőek ezen a címen.
Olvasóként úgy tudsz kiállni mellettünk, ha növeled a közösségi bevételek arányát a büdzsében: szja 1 százalék felajánlásával, továbbá egyszeri vagy rendszeres adománnyal. Védd a haza szuverenitását, támogasd az Átlátszót magyar forinttal!
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Átlátszó montázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Patrick J. Geary amerikai történészprofesszor könyve visszamegy a népvándorlások idejére, hogy bemutassa az európai népek fordulatos történetét.
Kollégánk a Magyar Hang közéleti vitaműsorában György Zsombor főszerkesztővel és Dévényi István újságíróval beszélte át a hét közéleti eseményeit.
Diagramon mutatjuk be az Európai Unió kormányfőinek fizetését a lakossági átlagbérhez viszonyítva. A listát toronymagasan vezeti a magyar miniszterelnök.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!