17 vasútvonalon kevesebb az utas, mint a bezárt ipolytarnócin

A MÁV adatai szerint a 78-as számú, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon átlagosan havi 5000 jegy fogyott, a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium mégis megszüntette rajta a vonatközlekedést augusztustól. Viszont van olyan vonal, ahol átlagosan csak havi 500 jegyet vesznek az utasok, de azt mégsem zárták be. A tárca egyébként elvileg rendelkezik „megfelelő adatokkal” az augusztus 1-től bezárt szárnyvonalakon utazók számáról, de jogsértő módon nem válaszolt az ezzel kapcsolatos közadatigénylésünkre.

Az állami vasúttársaságtól közadatigénylésben kértünk jegy- és bérleteladási statisztikákat, így az is látható, miként változtak az egyes vasútvonalakon a jegyeladások 2022 és 2023 júniusa között: idén június végéig országosan mintegy 250 ezer jegyvásárló tűnt el a statisztikából – vélhetően a májustól bevezetett vármegye- és országbérlet miatt.

„A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető” – ezt a kormányközeli Pesti Srácoknak mondta Gyulás Gergely még július 27-én, a kérdezz-feleleket a Magyar Hang szemlézte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasútvonali bezárásokra reagált így. Épp ezért kértük ki a bezárást elrendelő Építési és Közlekedési Minisztériumtól közadatigénylésben a „megfelelő adatokat”, de a tárca törvénysértő módon nem reagált a megkeresésre.

Július közepén a MÁV-tól is kértünk közadatigénylésben jegy- és bérleteladási adatokat, még a 10 szárnyvonal bezárásának híre előtt. Augusztus végéhez közel kaptuk meg a 2022-re és a 2023 júniusáig szóló adatokat a vasúttársaságtól.

17 olyan vasútvonal van, ahol kevesebb az utas, mint a bezárt ipolytarnócin

A 2023. augusztus 1-től bezárt tíz vonal átlagos havi jegyeladása az ábrán látható módon alakult – kettő esetében csak részleges bezárás történt, vagyis a többi szakaszon utazhatnak, utazhattak.

Jegyeladások a bezárásra ítélt vonalakon. Adatvizualizáció: Pete Luca

A MÁV adatai szerint ezeken a vonalakon még nőtt is az utasszám, legalábbis a jegyet váltó, fizető közönség. A vasúttársaság jegyeladási statisztikája szerint a 78-as, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalon 2022 januárja és júniusa között átlagosan havonta 5158-an vettek jegyet. Ez 2023 azonos időszakában átlagosan havonta 5682-re nőtt.

Ugyanezen adatsorból az is kiderül, hogy

17 olyan vasútvonal van, ahol kevesebb az utas, mint a bezárt 78-ason.

Ezek jegyeladás szerint növekvő sorrendben így néznek ki:

A bezárt ipolytarnóci vonalhoz képest jóval kevesebb jegyet adtak el:

• a 23-as Rédics–Zalaegerszeg,
• a 4-es Esztergom–Almásfüzitő,
• a 45-ös Sárbogárd–Székesfehérvár,
• a 102-es Kál-Kápolna–Kisújszállás,
• a 127-es Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalon.

A 44-es Pusztaszabolcs–Székesfehérvár, a 35-ös Kaposvár–Siófok, a 117-es Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza, a 115-ös Mátészalka–Nagykároly, a 105-ös Debrecen–Nyírábrány(–Érmihályfalva) és a 113-as Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon közel annyi jegy kelt el, mint a bezárt 78-ason.

A legkevesebben, átlagosan havonta 500-an a Pápa-Csorna vonalra váltottak jegyet.

A Wikipédia szerint „a Dunántúl északi részén, a Rábaközben található Pápa–Csorna vasútvonal a MÁV 14-es számú vonala. Elsősorban az Esterházy család birtokán és a környéken lévő uradalmakban termelt gabona, cukorrépa és faáru nagyobb városokba szállítása miatt épült. A 20. század második felében a közúti áruszállítás erősödésével a személyszállítás vált jellemzővé a vasútvonalon.”

Havi átlagban 2500-nál kevesebb jegy kelt el:

• a 103-as Karcag–Tiszafüred,
• a 43-as Mezőfalva–Rétszilas,
• a 77-es Aszód–Galgamácsa–Vácrátót,
• a 61-es Sellye–Szentlőrinc,
• a 87-es Eger–Putnok-vasútvonalon.

A MÁV az adatokhoz azt fűzte hozzá, „a rajta feltüntetett viszonylat alapján legalább 1 állomásközt utaztak a megjelölt vonalon. Ha az utazás több vonalat is érintett, a jegydarabszám mindegyik érintett vonalnál megjelenik, ezért a vonalankénti adatok nem összeadhatók. A táblázat nem tartalmazza a viszonylatmegjelölés nélküli vagy viszonylat kijelölése nélkül vásárolt termékeket – így különösen a vármegye- és országbérleteket.” Azt nem írták, hogy a számítási módszer megváltozott volna, így az adatok összevetésre alkalmasnak tekinthetők.

Azt is írták, hogy „Az elővárosi vonalak teljesítménye nem tartalmazza azon jegyeket és bérleteket, ahol a folytatásnak minősülő vonalon is történt legalább 1 állomásköznyi utazás (pl.: Budapest – Debrecen utazás a 100a vonalon nem jelenik meg, csak a 100-as vonalnál)”.

Elővárosi vonal folytatásának minősülő távolsági vonalak:

• 1a 1
• 30a 20, 29, 30
• 40a 40
• 80a 80
• 100a 100, 140
• 120a 120
• 150a 150

Mi ezeket a vonalakat nem vizsgáltuk. Csak olyanokat, melyek havi jegyforgalma közelített a 78-as vonaléhoz, az átlagos havi 5800-hoz.

Kevesebb jegy fogy májustól

A MÁV adatai azt is megmutatják, hogy a 2023. május 1-től bevezetett országbérlet miatt kevesebb jegyet adtak el, de a bérleteladások is eltűntek az új megoldásnak köszönhetően. Az ugytudjuk.hu augusztus végén arról írt, a MÁV újításával 12 milliárd forint folyt be eddig a vármegye- és országbérletekből. A MÁV-tól kapott adatok szerint a váltással mintegy 250 ezer jegyvásárló tűnt el a statisztikából.

Az azonban rejtély, hogy mi alapján döntött Lázár János a vasútvonalak bezárásáról. A cikk elején idézett Gulyás Gergely kijelentéséről a Miniszterelnökséget vezető minisztert is megkérdeztük, de Gulyás sem oldotta fel a rejtélyt.

Segesvári Csaba

Címlapkép: MÁV/Facebook