A tűzifa- és szénexport korlátozása az uniós jogba ütközik, a kormánynak két hónapja van változtatni

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.

Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlása. A magyar kormány által bevezetett exportkorlátozás az erről szóló rendelkezést sérti, ráadásul a bevezetése előtt nem értesítették róla a többi tagállamot és az Európai Bizottságot sem.

Ahogy korábbi cikkünkben részletesen feltártuk, az augusztusban elfogadott kormányrendelet nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. A rendelet csak azt mondja ki, hogy a tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék, brikett és pellet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) történő bejelentést követően értékesíthető külföldre, illetve vihető ki az országból.

A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül. (Hogy milyen feltételek esetén korlátozhatja a kivitelt a minisztérium, arra nem kaptunk választ.)

Mi baja az EU-nak?

Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlása. Egy általunk megkérdezett jogász szakértő elmondása szerint ezt a szabadságot indokolt esetben átmenetileg lehet korlátozni, például ha az ellátásbiztonságról vagy valamilyen piaci zavarról van szó. Igazolni kell azonban, hogy a korlátozás nem terjed túl azon a körön, ami az ellátásbiztonság szempontjából szükséges, vagy hogy az intézkedés alkalmas a piaci zavar enyhítésére.

A jelek szerint erről az Európai Bizottságot nem sikerült meggyőzni. A Bizottság álláspontja szerint az exportkorlátozás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 35. cikkét, amely így szól: „A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.” Emellett Magyarország megsértette az egységes piac átláthatóságáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezéseit is, mert úgy fogadta el a jogszabályt, hogy nem biztosított lehetőséget a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy visszajelzést adjon.

Az eljárás elindulása után a magyar kormánynak két hónapja volt arra, hogy válaszoljon a Bizottság aggályaira a bevezetett jogszabályokkal kapcsolatban. Értesüléseink szerint Magyarország ennek eleget is tett, a Bizottság pedig megvizsgálta a magyar álláspontot, azonban a néhány napja közzétett bizottsági közlemény szerint

az export korlátozására bevezetett intézkedéseket továbbra is ellentétesnek tartják az uniós joggal.

Ezért az Európai Bizottság felszólította hazánkat ezek megszüntetésére, Magyarországnak pedig újabb két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az ún. „indokolással ellátott vélemény” alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen.

Nem tilalom, csak korlátozás – elméletben

Az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint egyébként a gyakorlatban nem került sor korlátozásra. A kormányrendelet elfogadása után is zajlott a faanyagok exportja, a NÉBIH és az Agrárminisztérium engedélyével:

2022-ben összesen közel 97 ezer tonna faanyagot vittek ki az országból,

vagyis nagyjából hasonló mennyiséget, mint a korábbi években.

A tűzifa mellett a széntermékek esetében hoztak hasonló kormányrendeletet szeptemberben. Eszerint a szén az energiapolitikáért felelős miniszterhez történő bejelentés után vihető ki az országból. A miniszter a bejelentés után ugyanazokat a körülményeket vizsgálja, amit a tűzifa esetében az agrárminiszter, és ha a korlátozás mellett dönt, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolhatja az elővásárlási jogokat.

A KSH adatai szerint a kiviteli korlátozást lehetővé tévő rendelet elfogadása utáni hónapokban is közel

 950 tonna barnaszén és lignit, valamint 33 ezer tonna koksz kivitele történt meg.

 

Minden elemében jól sikerült intézkedésről van tehát szó: az „export betiltásáról” szóló kormánykommunikáció hazugság volt, mert nem tiltották be, csak korlátozzák. Azonban valódi korlátozás nem történik, de az elvi lehetőségének megteremtése sérti az Európai Unió egyik alapjogát – és a vonatkozó jogszabályt is sikerült az uniós jogrendbe ütköző módon bevezetni.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: Nagy István agrárminiszter Facebook-oldala