Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket.
A kamara szerint erre azért van szükség, mert a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak kifizetésére.
Már a Készenléti Rendőrségnek is hitelez a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) – derült ki a kamara legfrissebb hírleveléből. Mint írják: „Egy örömteli hírt szeretnénk megosztani, ami a kirendelést vállaló kollégák napi munkavégzését segíti. A Budapesti Ügyvédi Kamara hosszú évek óta sikeresen együttműködik a BRFK-val a felmerülő kirendelt védői díjak előlegezésében. Ennek mintájára a BÜK vezetése eredményes tárgyalásokat folytatott a Készenléti Rendőrséggel annak érdekében, hogy a kirendelt védői díjak előlegezése a Készenléti Rendőrség előtti eljárásokban is kivitelezhető legyen általunk.
Megállapodás jött létre a BÜK és a Készenléti Rendőrség között arról, hogy a BRFK-nál követett gyakorlattal egyező módon a Kamara megelőlegezi a Készenléti Rendőrség előtt felmerült, a nyomozó hatóság által a díjjegyzék alapján megállapított, kirendelt védői díjat.”
A kirendelt védő az az ügyvéd, akit a büntetőügyben eljáró hatóság vagy a bíróság rendel ki annak a terheltnek, akinek – valamilyen, általában anyagi okból – nincs meghatalmazott védője. Kirendelés esetén a védő díját az állam előlegezi meg, azonban bűnösség esetén a terheltnek kell azt kifizetni.
Mindez annak fényében is egy jelentős előrelépés – olvasható a levélben –, hogy a Magyarországot is sújtó gazdasági válság miatt,
„a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak megfizetésére,
így a kollégák kizárólag a Kamara előlegezése nyomán jutnak hozzá időben a megérdemelt díjazásukhoz.”
A helyzet súlyosságát egy számmal is érzékeltette a Budapesti Ügyvédi Kamara: elárulták, hogy a BRFK közel 40 millió forinttal tartozik a megelőlegezett díjakért a BÜK-nek.
Persze nem csak Budapesten halmozott fel tartozásokat a rendőrség.
2022. július 27-én adtunk be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), kérve, hogy küldjék meg megyei bontásban (+ BRFK), hogy mekkora összegű (bruttó/Ft) 60 illetve 30 napos lejárt tartozása volt a rendőrségnek beszállítók, hitelezők, védői kirendelések, szakértői díjak (stb.) kapcsán 2017.06.30. és 2022.06.30. között.
Adatigénylésünk idején kezdett elterjedni ugyanis, hogy üres lehet az államkassza, és erre egyre több jel utal. Az egyik ilyen, hogy az állami intézmények elkezdtek tartozni a beszállítóknak – így például a rendőrség a nekik dolgozó szakértőknek.
Az ORFK azonban nem siette el a választ: pontosan 3 hónappal később küldték el a táblázatot, amely szerint 2017 és 2020 között még minden rubrikában 0 szerepelt, és
2021-ben – tehát még az orosz-ukrán háború előtt – keletkezett a kintlevőség, ami aztán 2022-ben tovább nőtt.
A táblázat alapján 2021 végén összesen 338 436 000 forintos 30 és 60 napon túli lejárt tartozása volt a megyei főkapitányságoknak és a Budapesti RFK-nak együtt, míg 2022 július 30-án már 951 335 000 forint. Ebből a 60 napon túli, 351 000 forintos tartozást egyetlen szervezeti egység, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei RFK halmozta fel.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Összességében azonban még ennél is rosszabb a helyzet. A Népszava szeptember közepén írta meg, hogy „nagyon rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szerepeljenek, mégpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv (ti. az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – a szerk.) is beverekedte magát.”
A Népszava szerint – mivel a „részletes adatokból kiderül, hogy szinte mindegyik önálló rendőrségi szerv pár száz milliós ki nem fizetett számlát pakolgat tovább” –,
feltehetőleg nem egyedi, hanem rendszerszintű finanszírozási problémákról lehet szó.
„A MÁK adatai szerint 53 önálló rendvédelmi szerv lejárt tartozása szállítók felé meghaladja a 11,2 milliárd forintot, ebből 3,2 milliárd forint egyetlen hónap alatt, júliusban keletkezett” – összegezte a lap.
Varga Mihály pénzügyminiszter mond beszédet a Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díj ünnepélyes átadásán a Pénzügyminisztériumban 2022. szeptember 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Azóta már a számok is igazolják, hogy vannak gondok a költségvetésben: szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2691,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. „Az elkülönített állami pénzalapok az augusztusi 236,1 milliárd után szeptemberben 252,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 171,3 milliárd forintos hiányt halmoztak fel az augusztusi 144,2 milliárdot követően” – írta meg az Index.
Bár a Fidesz-kormány szerint „a gazdasági problémák oka közvetve a háború, közvetlenül pedig a „háborús szankciók”, több tanulmány is igazolja, hogy az Orbánék által is megszavazott szankciók működnek és van értelmük, ugyanakkor a választások előtti túlköltekezés, az uniós pénzek visszatartása, és a méregdrága rezsicsökkentés fenntartása jelentősen hozzájárul a kialakult gazdasági helyzethez.
„Brüsszel a hibás” – szankciókkal és energiával kapcsolatos narratívák Magyarországon
Az energiabiztonság az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakuló helyzet miatt egyre fontosabb téma Európa-szerte. Az energiaellátással és árakkal kapcsolatban növekvő aggodalmat a szélsőséges és populista szereplők Kreml-barát és EU-ellenes narratívák terjesztésére használják fel, melyek az EU-t gyengének, a szankciós politikát pedig elhibázottnak láttatják.
Katus Eszter
Nyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter Karcagon, a városi rendőrkapitányság új épületének avatásán 2019. április 23-án. MTI/Czeglédi Zsolt
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. szerint a vízzáró, saválló burkolattal ellátott helyiségből akkor sem jutott volna ki csurgalékvíz, ha lett volna szivárgás.
A tavalyihoz viszonyítva 863 millió eurós romlás mérhető, azonban a 12 havi mozgó egyenleg már közel 6 milliárd eurós deficitnél jár.
A KSH szerint a legtöbb Csongrád-Csanád megyei településen nőtt a gázfogyasztás az elmúlt években, de az Átlátszónak nyilatkozók félve készülnek a télre.
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
