A KSH előzetes becslésében még 1,3 milliárd eurós hiánnyal számolt, azonban a legújabb tájékoztató szerint valójában ennél is kedvezőtlenebbek lettek az adatok: 280 millió euróval nagyobb deficit alakult ki augusztusra. A nagymértékű romlást vélhetően az energiaárak elszállása okozza, de már egy évvel ezelőtt is látszott a kezdődő probléma. A deficit következménye, hogy rengeteg tőke vándorol ki az országból, miközben a devizatartalékunk csökken, a forint pedig folyamatosan veszít az értékéből.
November 2-án jelent meg a KSH legújabb tájékoztatója, mely szerint az előzetes becsléseknél jóval magasabb, 1,6 milliárd eurós hiány alakult ki idén augusztusra a termék-külkereskedelmi mérlegben. Augusztusban a kivitel értéke 11,4 milliárd euró (4689 milliárd forint) volt, a behozatalé pedig 13 milliárd euró (vagyis 5219 milliárd forint).
A termék-külkereskedelmi mérleg a termékkivitel (export) és a termékbehozatal (import) értékének a különbsége egy adott hónapra, vagy az év eddig feldolgozott hónapjaira összességében, millió euróban kifejezve. Amennyiben az export értéke meghaladja az importét, akkor külkereskedelmi többletről beszélünk, ellenkező esetben hiányról van szó.
Az egy évvel korábbihoz képest az export értéke euróban kifejezve 37 százalékkal, az importé 43 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg esetében 863 millió eurós romlás mérhető.
Egy év alatt a forint árfolyama az euróhoz mérten 14 százalékkal, a dollárral szemben 33 százalékkal gyengült.
A külkereskedelmi mérleg drasztikus romlását a Portfolio szerint alapvetően az energiaárak elszállása okozza, emiatt hiába növekszik szépen az export, az import mértéke olyan szinten emelkedik, hogy egy hónapról hónapra halmozódó hiányt vált ki.
Mérlegünk 2010 óta minden évben pozitív szokott lenni, utoljára 2004 áprilisában volt példa hasonló, 986 millió eurós hiányra, ennek azonban az volt az oka, hogy az EU-csatlakozással jelentős mennyiségű raktárkészletet egy lépésben számolt el importként a KSH.
Az évtizedes pozitív trend ezzel szemben tavaly óta teljesen megfordult. Egyértelmű, hogy már 2021 augusztusa környékén kezdődött a romlás, mivel 717 millió euró volt akkor az áruforgalmi hiány, azonban idén augusztusban mozgó egyenleggel számolva a 12 hónapra visszatekintő deficit már közel 6 milliárd eurónál jár. A meredek romlást megelőző évben még közel ugyanekkora többletet mutatott a mérleg.
A külkereskedelemből származó, ekkora mértékű hiány azt is jelenti, hogy rengeteg pénz megy ki Magyarországról külföldre, az ország devizatartaléka csökken, miközben a forint veszít értékéből – fogalmazza meg a Telex.
A Council of Foreign Relations államcsőddel kapcsolatos adatböngészője a csődhelyzet értékelése szempontjából többek között fontos tényezőként említi a külkereskedelmi mérleg egyenlegét is. Október közepi elemzésünkben egyéb, egy országot az államcsőd közelébe sodró tényezőket is bemutattunk:
Főként a magas államadósság miatt kerültünk közelebb az államcsődhöz | atlatszo.hu
Az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés deklarált államcsőd történt a világon. Európában legutóbb Izland és Görögország jelentett csődöt. Előbbi a globális világgazdasági válság következtében összeomló bankrendszer miatt vált fizetésképtelenné, utóbbi esetében a rossz gazdasági döntések sorozata (az euróra való túl gyors váltás, az állami alkalmazottak létszámának drasztikus növelése és a 2004-es olimpia magas költségei) következtében vált elkerülhetetlenné a csőd.
Szémann Tamás – Pete Luca
A KSH szerint a legtöbb Csongrád-Csanád megyei településen nőtt a gázfogyasztás az elmúlt években, de az Átlátszónak nyilatkozók félve készülnek a télre.
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. szerint a vízzáró, saválló burkolattal ellátott helyiségből akkor sem jutott volna ki csurgalékvíz, ha lett volna szivárgás.
A miniszterelnök kedvenc újságja október 1-től állami tulajdonban van, de az árát nem mondják meg.
