45 nap után sem hajlandó elküldeni az oltásokra vonatkozó adatokat az NNK

Hosszú ideje próbálunk adatot szerezni arról, hogy milyen az átoltottság az egyes városokban. Ezúttal újabb közérdekű adatigényléseket adtunk be az oltásokkal kapcsolatban a Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NKK), ahol a járványhelyzettel összefüggő feladatokra hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt. A másfél hónap letelte után azonban nem küldték el az adatokat – annak ellenére sem, hogy újabb levélben kértük azokat.

Több alkalommal írtunk már arról az Átlátszón, hogy nincs könnyű dolga annak, aki adatokhoz szeretne jutni a járványról.  A Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) tavasz óta igyekszünk többet megtudni arról, mennyien döntöttek úgy, hogy beoltatják magukat az egyes településeken.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Először az NNK, majd az OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság) is elutasította adatigénylésünket azzal az indokkal, hogy a kért bontásban nem rendelkeznek adatokkal, vagyis nincs településszintű nyilvántartásuk a beadott oltásokról. Sőt, arra is csak 3 hónap után kaptunk választ Müller Cecília hivatalától, hogy egyáltalán milyen nyilvántartás létezik az oltottakról.

A közérdekű adatigénylések határidejének hosszabbítására a Magyar Közlönyben tavaly novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek. Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”.  A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák. Áprilisban azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva hosszabbítani, magyarázatot kell adni arra, hogy az adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az aktuális szerv számára.

Mikor kiderült, hogy az oltóanyagok szállítására vonatkozó adatok intézményi bontásban állnak rendelkezésre, az egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok darabszámát kértük ki vakcinatípus szerinti bontásban, amit végül szintén 90 napos várakozás után meg is kaptunk. Ám a kapott táblázat adataival komoly gondok voltak: a hivatalos adatok szerint ugyanis jóval több adag vakcinát adtak be április végéig, mint amennyit az NNK tájékoztatása szerint kaptak az oltópontok.

Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt | atlatszo.hu

Először öt hónapja, március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban. Több sikertelen adatkérést és egy 90 napos határidő hosszabbítást követően most végre sikerült adatokhoz jutnunk arról, hogy állt a vakcinák kiosztása.

Október közepén újra próbálkoztunk: közérdekű adatigénylésben kértük ki a 2020. 12. 21.-től 2021. 10. 14.-ig oltópontokra, illetve egészségügyi intézményekbe kiszállított koronavírus elleni oltóanyagok listáját intézmények és oltóanyagok típusa szerinti bontásban, külön kiemelve, hogy szeretnénk, ha a táblázat tartalmazná az összes, október közepéig beadott oltóanyagot.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Egy nappal később egy másik adatigénylést is beadtunk, amelyben arról érdeklődtünk, hogy eddig összesen hány adag vakcina vált felhasználhatatlanná tárolási, szavatossági vagy minőségi probléma miatt. Emellett arra vonatkozóan is kértünk adatokat, hogy melyik vakcinából hány olyan, eddig fel nem használt oltóanyag van, amelynek a szavatossági ideje a következő négy hónap során jár le.

Nem ért meglepetésként minket a hír, hogy a járványhelyzetre hivatkozva mindkét adatigénylés határidejét 45 napra hosszabbította az NNK.

Az NNK válasza a közérdekű adatigénylésünkre (forrás: KiMitTud)

Azonban a 45 napot követően sem küldték el válaszukat, még annak ellenére sem, hogy pár nappal később újabb üzenetben emlékeztettük a Müller Cecília vezette hivatalt arra, hogy letelt a határidő, és várjuk a választ.

Mivel az elmúlt egy hét alatt erre továbbra sem került sor, következő lépésként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk. (A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozva, hogy a közérdekű  vagy közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be.)

Nagyon úgy tűnik, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknek nem válaszol az NNK: a K-Monitor hétfő délelőtt számolt be arról a Facebookon, hogy 90 nap után sem kapták meg a kért adatokat Müller Cecíliától. Ők egyébként a településszintű COVID-adatokat szerették volna ismét megszerezni. Februárban mi is megírtuk, hogy 3 hónap várakozást követően a Müller Cecília vezette hivatal végül elküldte a K-Monitornak a fertőzöttekre vonatkozó, az eddigieknél részletesebb adatokat.

Egy évvel a járvány megjelenése után előkerültek a fertőzöttek településszintű adatai végre | atlatszo.hu

A K-Monitor november óta próbálta megigényelni a településszintű, idősoros adatokat, ami több körös levelezés után február 25-én sikerrel zárult. A megszerzett adatbázisból továbbra sem derül ki idősoros változás, csupán a 2020. március 4. és 2021. február 14. közötti összesített fertőzöttek száma településekre lebontva. Viszont már ez is több adattal szolgál, mint a kormányzati portálon novemberben publikált térkép.

A járvány elejétől kezdve titkolják az adatokat

Már a koronavírus-járvány kezdete óta visszatérő probléma a részletes és naprakész információk visszatartása, ami a régióban is példátlan. A titkolózás különösen azért nagy probléma, mert a szakértők is egyetértenek abban, hogy az adatok nyilvánosságra hozása az egészségügyi dolgozókat is segítené.

November végén azonban fontos mérföldkőről számolt be a 444.hu: a Fővárosi Törvényszék novemberi döntése érdekében az OKFŐ kényteken lesz kiadni az eddig visszatartott alapvető fontosságú járványügyi adatokat – amelyek egyébként eddig is könnyen rendelkezésre álltak, ugyanis nemrég beszámoltunk arról, hogy az egészségügyi intézményeknek napi szinten több mint 80 adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.

Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta | atlatszo.hu

A járvány kezdete óta visszatérő probléma, hogy a hivatalos szervek, mint a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) féltve őrzik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos részletes és naprakész információkat.

Az elmúlt hónapokban egyébként több alkalommal közzétett már a koronavirus.gov.hu megyei adatokat az átoltottság állásáról, amelyet nemrég cikkünkben is elemeztünk. Ám ebből még nem igazán lehet következtetéseket levonni, hiszen pontosan az lenne az érdekes, hogy mekkora különbség van a megyeszékhelyek, nagyvárosok, illetve kisebb települések átoltottsága között.

Szél Bernadett pedig augusztusban megkapta a kiszállított védettségi igazolványok pontos számait településekre bontva, de mivel nemcsak az oltottak kapnak plasztikkártyát, hanem azok is, akik igazoltan átestek a fertőzésen, ez szintén nem ad pontos képet az oltásokról.

Szopkó Zita

Címlapkép: Müller Cecília országos tisztifőorvos, Horváth Kálmán, Tolna megyei kormánymegbízott, Vekszler Péter orvos ezredes, és Pidem Szilvia tartalékos zászlós társaságában a honvédség oltóbuszánál Faddon, a művelődési ház udvarán 2021. május 25-én (forrás: MTI/Kiss Dániel)