39 alkalommal szabtak ki bírságot a Garén mérgezett talajt hátrahagyó cégre – hiába

Három éve írtuk meg, hogy évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint 2015-ben a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből, de azóta sem történt kármentesítés. Pedig kiderítettük, hogy a térségben az átlagosnál szignifikánsan magasabb a rákos megbetegedések száma. Az illetékes kormányhivatal néha kiszab egy-egy büntetést, de ez senkit sem érdekel, miközben az állami felszámolócég látszólag kényelmesen üldögél az iratokon.

Garé az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés helyszíne: a 15 éve felszámolás alatt álló Budapesti Vegyiművek (BVM) egykori hidasi gyártelepéről szállítottak ide mérgező vegyi anyagokat. A gyár 1973-tól növényvédő és rovarirtó szereket gyártott és csomagolt – ezekből maradt vissza több tízezer liter magas klórtartalmú veszélyes hulladék.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A BVM a nyolc év alatt (1979-től) összesen 16 ezer tonna veszélyes vegyipari hulladékot szállított a helyszínre: a zömében klórozott benzolszármazékot és xilolt tartalmazó hulladékot 62 300 darab 200 literes fémhordókban tárolták. És bár már 1980-ban észlelték, hogy a mérgező anyagok a gyorsan rozsdásodó hordókból a szabadba kerültek, csak a hordók egy kis részét csomagolták át, a nagyobbik részük ugyanúgy ott maradt.

A hatóságok ugyan 1988-ban kötelezték a BVM-et a környezetszennyezés megszüntetésére, addigra a szennyező anyagok kimutathatók voltak a közeli figyelő kutakban, a talajvízben, a növényzetben és a levegőben – nagyobb távolságokban is. A cég közben veszteségessé vált, így a kormányzat beavatkozására a garéi lerakót ideiglenesen műanyag fóliával takarták le, majd a lerakó körül figyelőkutakat telepítettek, amelyeken keresztül a szennyezett vizet szivattyúzták ki a talajból.

A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén | atlatszo.hu

A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés. A kormány négy éve még elismerte, hogy tennivalója lenne az ügyben, mára viszont sorsukra hagyta az érintett településeket.

Pár évvel később (Hidas után) Garé mellett is kiásták, átcsomagolták és elszállították a hordókat, de az addigra erősen elszennyeződött talaj (depóniákba helyezve) ott maradt. Azóta pedig semmilyen kármentesítő lépés nem történt.

A Budapesti Vegyiművek felszámolását ugyanis 2007 októberében kezdeményezte a Fővárosi Bíróság. Mivel a BVM-nek tízmilliós tartozása volt a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé, a szennyezett talajvíz szivattyúzása leállt, majd a garéi telephely őrzése is megszűnt. A garéi lerakót egyébként 2010-ig tovább használták, a bőrgyári hulladékokat tároló részlegbe került a simontornyai bőrgyár kármentesítése során kitermelt hulladék is.

A BVM felszámolása a mai napig tart,

a garéi területen pedig még mindig ott van a klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj és talajvíz

– mindössze kétszáz méterre a Bosta-pataktól.

A Garé külterület 035. hrsz. (veszélyes hulladéktároló), Garé külterület 032/2. hrsz. (zagytározó), Garé külterület 033. hrsz. (erdő), Garé külterület 034/2. hrsz. (erdő), valamint a Garé külterület 036. hrsz. (szántó) megnevezésű ingatlanokat egyszer sem hirdették meg a felszámolás során – ami nem meglepő annak fényében, hogy a terület milyen mértékben szennyezett.

A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén from atlatszo.hu on Vimeo.

Nincs látszatja a haladásnak

A kormány évekkel ezelőtt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a BVM-et, így a felszámolásánál el lehet térni a csődtörvényben foglalt szabályoktól (például a cégek vagyonát nem nyilvános, meghívásos pályázaton is el lehet adni). A társaság felszámolója pedig az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. (NRN), majd a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. lett.

Jelenleg Dr. Koller M. Dávid felel a BVM vezetéséért, a telephelyeken visszamaradt szennyező anyagok elszállításának felügyeletéért, a telephelyek esetleges értékesítéséért, valamint a felszámolás lezárásáért is.

2007 óta „folyamatban van” az ügy

Ennek ellenére látszólag semmi sem történik az ügyben. Az elmúlt években számos alkalommal kerestük a kft.-t, legutóbb április végén. Minden alkalommal azt szerettük volna megtudni, hogy

• hol tart a folyamat, és miért nem zárult le még mindig a felszámolási eljárás,
• megszűnhet-e a Budapesti Vegyiművek anélkül, hogy elvégeznék a teljes kármentesítést Hidason és Garén,
• pontosan kit terhel a felelősség a környezetszennyezés és a be nem fejezett kármentesítés miatt,
• és hogy milyen megoldás születhetne végre az ügyben.

Az állami felszámolócég egyetlen alkalommal sem méltatott minket válaszra, így nem tudni, pontosan mit tesznek az eljárás sikere érdekében. Az Opten adatbázisában mindenesetre az utolsó céggel kapcsolatos hirdetmény 2015-ös, azóta semmi látszatja sincs bármilyen lépésnek.

A miniszter széttárja kezeit

Miután a felszámoló céggel semmire sem jutottunk, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek is. A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nek ugyanis az állam a tulajdonosa, és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (NVTNM) felügyelete alá tartozik.

Igénylésünkben leírtuk, hogy a kft. 2019 óta nem válaszol a kérdéseinkre, valamint rámutattunk arra is, hogy a BVM után a megengedett határértéknél több ezerszeres mértékben maradtak rákkeltő anyagok a talajban, és hogy az érintett kistérségekben szignifikánsan magasabb a rákos megbetegedések száma.

2019-es cikkünkhöz az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjától kértünk adatokat, amelyek szerint a Hidast magába foglaló Pécsváradi, és a Garét magába foglaló Siklósi Járásban szignifikánsan magasabb volt (2011 és 2015 között) a rákos megbetegedések száma, mint az országos átlag. Bár nem jelenthető ki egyértelműen, hogy van kapcsolat a talajvízben található rákkeltő anyagok és a megbetegedések között, ugyanakkor kizárni sem lehet ezt az összefüggést.

Az Európai Unióban rendelkezésre állnak olyan források, amelyek kármentesítésre adhatók, felszámolás alatt álló cég viszont ezekre nem pályázhat. Márpedig a teljes kármentesítés milliárdokba kerülne.

Közadatigénylésünkre azt hosszú és részletes választ kaptunk, hogy az NVTNM nem minősül adatkezelő szervnek.

39 alkalom, 17 millió forint büntetés

Megkerestük a területileg illetékes Baranya Megyei Kormányhivatalt is, hogy többek között megtudjuk:

– A Kormányhivatal 2016-ban is bírságot rótt ki a „Budapesti Vegyiművek f.a.”-ra, miután az egykori garéi hulladéklerakó szennyezett talajával kapcsolatos ártalmatlanítási kötelezettségüknek nem tettek eleget. További hány alkalommal szabtak ki még pénzbüntetéseket a cégre emiatt, és összesen milyen összegben? Befizette ezeket a vállalat? Ha nem, mi lett ennek a következménye? Van-e bármilyen más eszköz a kormányhivatal kezében arra, hogy érvényt szerezzen a kötelezettségnek?

A Baranya Megyei Kormányhivatal épülete Pécsett (forrás: Google Maps)

– Pontosan milyen feladatokat kellene elvégeznie a felszámolás alatt álló cégnek a garéi területen? Mi történik akkor, ha a felszámolási eljárás lezárul, de a kármentesítésre nem került sor? Lezárulhat enélkül egyáltalán?

A Baranya Megyei Kormányhivatal kérdéseinkre csak részben válaszolt. Annyi árultak el, hogy

a Környezetvédelmi Hatóság összesen 39 alkalommal szabott ki bírságot, 17 100 000 Ft összegben, amelyek közül a Budapesti Vegyiművek Zrt. egyet sem fizetett meg.

A bírságok a Zrt.-vel szemben indult felszámolási eljárásban hitelezői igényként kerültek bejelentésre.

Hogy ennek lenne bármi eredménye/hatása/következménye, kétséges. A Budapesti Vegyiművek kötelezettségállománya ugyanis már 2006-ban meghaladta az ötmilliárd forintot, 2007-ben pedig megindult ellene a csődeljárás. A cég azóta folyamatosan szerepel az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listáján.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Garé 2001.03.01. – Zajlik a Budapesti Vegyiművek Részvénytársaság által korábban a garéi veszélyes hulladéklerakóba elhelyezett anyagok átcsomagolása és elszállítása Németországba (forrás: MTI/Kálmándy Ferenc), és a hátrahagyott szennyezett területek Garén a Google Maps felvételén.